NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány az elmúlt évben november 1-jei hatállyal a szomszédos ország, Ukrajna területén folyó háborúra tekintettel és a háború következtében kialakult humanitárius katasztrófára reagálva különleges jogrendet, vészhelyzetet hirdetett ki Magyarország egész területére. A vészhelyzet kihirdetésére az Alaptörvény 51. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módon került sor. Eszerint a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa fennállása esetén, továbbá a felmerülő következmények elhárítása érdekében a kormány vészhelyzetet hirdethet ki. A 424/2022. (X. 28.) számú kormányrendelet a vonatkozó jogi szabályozás szerint megszületett.
Az Alaptörvény 51. cikkének (3) bekezdése szerint az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a felhatalmazása alapján a vészhelyzet meghosszabbításra kerülhessen. (Dr. Lukács László György: Veszélyhelyzet! Háromezer napja van! Megtanulhatná!) A T/5661. számú törvényjavaslat célja, hogy az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a vészhelyzetet harmadik alkalommal 180 nappal meghosszabbíthassa. Ez az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdése szerint az Országgyűlés, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával történhet meg. A törvényjavaslat elfogadása esetén a 2022. évi XLII. törvény hatályvesztésére 2024. május 24-én kerülhetne sor.
Ha megengedik képviselőtársaim, akkor itt megállnék, és szóban kiegészíteném az érvelést, hiszen ha megnézzük az elmúlt időszakban a fegyveres konfliktus, illetve a humanitárius katasztrófa számait, egészen elképesztő helyzetet láthatunk Európában kialakulni. A talán legelfogadottabb statisztikai adatok alapján az elesett és megsebesült katonák összesített száma a nyár végére elérte az 500 ezer főt, és a legelfogadottabb becslések alapján az életüket vesztett katonák száma pedig 200 ezer fő körül alakult. A humanitárius katasztrófára jellemző, hogy az Európai Unió területén 4,2 millió ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet, és ha a statisztikákat nézzük, akkor egészen elképesztő arányokat látunk: a 4,2 millió ukrán állampolgár 47 százaléka nő, közel 35 százaléka gyermek, és 19 százaléka idős férfi. (Sic!)
(12.20)
Ezek közül az emberek közül mintegy 5 ezer gyermek jár egyébként Magyarországon iskolába. És ezekben a számokban még nincs benne az a közel 5 millió ember, akinek Ukrajnán belül kellett elköltöznie, és nincsenek benne azok az emberek, akik az Európai Unión kívül találtak békét maguknak.
A magyar kormányról elmondható, hogy azok a döntések, amelyek az elmúlt időszakban megszülettek, a magyar embereket védték. A legfőbb cél talán úgy fogalmazható meg, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, illetve hogy a magyar embereknek és Magyarországnak az energiaellátás biztonságát a kormány mindenáron megpróbálja biztosítani.
Sajnos a brüsszeli megközelítés továbbra is háborúpárti. A béke szükségességét talán ezek a számok is, amelyeket az előbb elmondtam, alátámasztják. Én azt gondolom, egyet kell értenünk azokkal a véleményekkel, amelyek úgy fogalmaznak, hogy csak békével tudjuk megmenteni az emberek életét az elkövetkezendő időszakban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr által benyújtott T/5661. számú, „A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottakra tekintettel a törvényjavaslatot megvitatni szíveskedjenek, és szavazatukkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)