NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meghallgathattuk az árnyékvalóságot, egy párhuzamos valóságot, ami nem létezik, Arató Gergely kiselőadásában, akinek a frakcióvezetője egy rablóprivatizációból, állami segítséggel lett milliárdos: rablóprivatizációból, állami segítséggel lett milliárdos Arató Gergely frakcióvezetője. (Arató Gergely: Ugyan, ugyan! Ezt te sem hiszed el, Lőrinc!) Ő volt az egyetlen, Arató Gergely frakcióvezetője; ugye, Arató Gergely kormánytag volt akkor, amikor tényleg fölfüggesztették a jogállamot, és magyar embereket vertek magyar rendőrök, lovasrohamot vezényeltek magyar emberek ellen, szemeket lövettek ki, és úgy gondolták, hogy a magyar rendőröknek az a feladata, hogy magyar embereket alázzanak meg, zárjanak börtönbe és verjenek meg Budapest utcáin. Ez kötődik Arató Gergelyékhez. Tehát ha bárki arról beszél, hogy a jogállamiságot mikor függesztették föl Magyarországon: 2006. október 23-a és az azt követő napok volt az az időszak, amikor Magyarországon sajnos nem érvényesült semmiféle jogállami norma. Arató Gergely államtitkársága alatt történt ez.
Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy akár el akarja tagadni Arató Gergely, akár nem, háború van a szomszédban. (Arató Gergely: Orbán Viktor tagadja, nem én! Helló! Az elnök csenget.) 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, így a veszélyek korának egy újabb fejezete indult el, hiszen a veszélyek korában, a népvándorlás, a járványok korában belépett a sorba a háború is mint egy újabb veszély. Ráadásul Magyarországhoz nagyon közel, közvetlenül a keleti szomszédságunkban zajlik ez a háború.
(12.30)
Számos alkalommal elmondtuk, Orbán Viktor miniszterelnök is és mi is, hogy miért szörnyű ez a háború, hogy miért kell azonnal abbahagyni, miért kellene tűzszünet és aztán béketárgyalások. Sőt, itt az Országgyűlésben is elfogadtunk arról javaslatot több alkalommal is, hogy elítéljük Oroszország agresszióját, és kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt gondolom, hogy ebben az álláspontunk nem változott. Még ha a baloldal állandóan cseréli is az ideológiai álláspontjait, mi elítéljük az orosz agressziót, és kiállunk Ukrajna területi integritása mellett.
Az orosz-ukrán háború miatt a kormány 2022. május 25-ei hatállyal háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki, hogy különleges jogrendben a kormány gyors és határozott döntéshozatallal, jogszabályalkotással reagálni tudjon a háború okozta biztonsági, humanitárius és gazdasági következményekre. Már több mint hatszáz napja tart ez a háború. Nem tudom, láttáke személyesen vagy akár a sajtóban azokat a képsorokat, és olvassáke most is a rendőrségi tájékoztatókat, hogy a mai napig 8-10-12 ezer ember érkezik Ukrajnából Magyarországra, sokan kérnek menedékjogot, vannak, akik maradnak itt, vannak, akik mennek tovább. Nem csak az első hónapokban, továbbra is terhet ró természetesen a menekültek ellátása, segítése, de ez alapvető erkölcsi kötelességünk, és a nemzetközi jogból adódó kötelesség is. A DK próbálja meg mindig összekeverni az Ukrajnából érkező menekülteket a déli határt ostromló migránsokkal. Ez a kettő nagyon nem ugyanaz, és mint ahogy a nemzetközi jog is különválasztja, érdemes ezt magunkban is különválasztani.
Arató Gergely beszélt arról, hogy bevándorlási veszélyhelyzet van most már hosszabb évek óta. Képviselő Úr! Több mint 150 ezer ember érkezett eddig illegálisan a déli határra. Automata gépfegyvereket használnak, a kerítést próbálják tönkretenni. Nem tudom, láttae ezeket a képsorokat. Tudja, ki volt még ez? Gyurcsány Ferenc, amikor hidegvágóval odament a kerítéshez, hogy lebontsa. (Arató Gergely: Ilyen sose volt! Megint hazudsz!) Gyurcsány Ferenc hidegvágóval állt a kerítésnél (Arató Gergely: Soha-soha nem volt ilyen!), hogy lebontsa azt a kerítést. Most ugyanezt csinálják az illegális bevándorlók, a tálibok szervezik az embercsempész-hálózatot a déli határnál. A tálibok azok, akik nyilvánvalóan nem csak üzleti érdekből, tisztelt képviselő úr, nem csak üzleti érdekből szervezik az embercsempészetet a déli határnál. Elképesztő az a nagyságrend, amilyen nagyságrendben érkeztek bevándorlók ebben az évben a déli határhoz.
Az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, hogy jó lenne, ha szólna Dobrev Klárának és a többi DK-s európai parlamenti képviselőnek, hogy ne szavazzon már meg minden migránsgettós, migránstámogató javaslatot Brüsszelben, mert az a helyzet, ha megnézzük, akkor minden egyes javaslatot önök megszavaztak az Európai Parlamentben, ami arról szólt, hogy több migránst hozzanak Európába, hogy elosszák ezeket a migránsokat, hogy migránspaktum jöjjön létre, hogy migránsgettók jöjjenek létre. Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ara-Kovács Attila is a szavazatával támogatta ezeket az előterjesztéseket. (Arató Gergely: Már megint hazudsz!) Szerintem fölösleges volt, mert szerintem ellentétes a magyar emberek érdekével, de ezt önöktől megszoktuk.
A jogszabály célja akkor, amikor a kormány kihirdette ezt a háborús veszélyhelyzetet, az volt, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítségére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében. Emlékezhetünk rá, hogy az orosz-ukrán háború önmagában is mennyivel növelte az energiaárakat. Az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már önmagában gazdasági nehézségeket okozott, és erre jöttek rá azok az elhibázott szankciók, amelyek tovább emelték az energia árát, amelyek egyébként számos magyar termékre például Oroszországba vagy máshova irányuló exporttilalmat vetettek ki. Ez káros volt a magyar gazdaságnak, ezért lépni kellett.
Az Országgyűlés által elfogadott törvény megerősítette azokat a kormányrendeleteket, amelyeket a kormány a konfliktus kezdete után vezetett be. A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében 30 napra hirdethető ki, a kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. A 180 napban maximalizált veszélyhelyzeti jogrend meghosszabbítása növeli a kiszámítható jogbiztonságot, valamint növeli az Országgyűlésnek mint a legfőbb közvetlenül választott népképviseleti szervnek a mozgásterét és ellenőrző funkcióját a kormánnyal szemben.
Minthogy a szomszédunkban zajló egyre durvább és egyre inkább eszkalálódó, pusztító háború továbbra is fennállt és fennáll, az Országgyűlés a szomszédos országokban fennálló fegyveres konfliktus következtében bevezetett veszélyhelyzetet a 2022. évi törvénnyel 2023. november 26. napjáig meghosszabbította. Ez az a határidő, amely hamarosan lejár.
Higgyék el, tisztelt képviselőtársaim, én lennék a legboldogabb, ha most itt azt a törvényt kellene tárgyalnunk, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott kormányrendeletek hogyan maradjanak fenn törvény formájában, és hogy kell kivezetni a veszélyhelyzetet, mert Ukrajnában béke van. Én lennék a legboldogabb, ha arról beszélhetnénk itt, hogy tűzszünet állt be, elkezdődtek a béketárgyalások, és nem indokolt fenntartani ezt a veszélyhelyzetet, s ki lehet vezetni, mert beállt a béke állapota Ukrajnában. Mi lennénk a legboldogabbak, tisztelt képviselőtársaim. Csak ne tagadják el a valóságot, nem ez a helyzet. A háború pusztítóbb és véresebb, mint az elmúlt hónapokban volt.
Ráadásul úgy is lehet mondani költői szavakkal, hogy forrong a világ. Ha megnézzük azt, hogy Európa közvetlen szomszédságában mennyi konfliktus van az azeri-örmény konfliktus, a szerb-koszovói konfliktus, az Izraelt ért, Hamász általi támadás, a orosz-ukrán háború , akkor látjuk azt, hogy közvetlen Európa szomszédságában számtalan konfliktus van kibontakozóban, és ezek a konfliktusok közvetett és közvetlen hatással vannak hazánkra is, hazánk biztonságára, hazánk gazdaságára és természetesen minden magyar emberre. Éppen ezért különösen indokolttá válik minden lehetséges jogi eszközt is bevetnünk Magyarország békéjének és biztonságának az érdekében, így a mostani törvényjavaslat szerinti felhatalmazás alapján 2024. május 23. napjáig kerül meghosszabbításra a veszélyhelyzet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kormány veszélyhelyzeti hatáskörét kizárólag a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő szabályozási tárgykörben gyakorolhatja. Itt vannak az önök álhírei, itt van, amiket önök mondanak, amiket önök mondtak, nem igaz, hiszen közvetlenül a káros hatások megelőzésével és elhárításával összefüggő szabályozási tárgykörben lehet gyakorolni ezt a jogkört.
Mi, kormánypárti képviselők egytől egyig elkötelezett békepártiak vagyunk sajnos önökkel ellentétben , így egyedül annak örülnénk, ha nem kellene tárgyalnunk vagy szavaznunk a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus következtében bevezetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Elmondtuk, mielőbbi fegyverszünetre, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ennek szellemiségében terjesztettük a Ház elé és szavaztuk meg a békepárti határozatot, valamint a ma megszavazott, Izrael mellett kiálló, a terrorizmust leghatározottabban elítélő politikai nyilatkozatot is, még akkor is, ha a terrorizmust ma Novák Előd és Hadházy Ákos nem ítélte el, sőt nemet mondott a terrorizmus elítélésére. Hadházy Ákos, tisztelt képviselőtársaim, azt mondta, hogy nem fontos elítélni a terrorizmust, nem fontos kiállni az áldozatok mellett.
Mi nem tudjuk elégszer elmondani, hogy békére van szükség, minden más rossz eszköz, éppen ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a mostani törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)