NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Covid-diktatúra után új apropót keres a kormány, hogy rendkívüli jogrendben, korlátozások között tartsa az embereket. A háborús veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van, ezért sem támogatja azt a Mi Hazánk Mozgalom, inkább például a külföldi NATO-harccsoportokat beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okoz igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.

A Mi Hazánk nem támogatja az új világrendet, szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt például a munkahely elvételével való zsarolás az oltások ügyében a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és a honvédek körében.

Ha most a háborúra hivatkozással tényleg meghosszabbítják a veszélyhelyzetet 2024. május 23-ig, ezzel gyakorlatilag több mint négy évet élnénk már folyamatosan valamilyen különleges jogrendben, amelyben a kormánynak olyan speciális rendeletalkotási lehetősége van, amivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és el is tér. A háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, a hatalommal való visszaélés eszköze, nem a magyar nép érdekét szolgálja, hanem például az oligarchákét. Nem a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítására, hanem például az inflációt és annak káros hatásait kezelő kormányzati gazdaságpolitikára volna szükség.

Körülbelül három és fél éve már folyamatosan valamilyen különleges jogrend van érvényben. 2020. március 11-étől veszélyhelyzet a Covid miatt, majd járványügyi készültség, aztán megint veszélyhelyzet a Covid miatt vagy arra hivatkozva, és 2021. május 25-től félévente folyamatosan hosszabbított veszélyhelyzet a háború miatt. Csak a tavalyi évben, 2022-ben 267 darab olyan kormányrendelet született, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva alkottak meg. Ez azért brutális szám, az összes jogszabály mintegy 20 százaléka. Visszaélés a joggal, hiszen volna lehetőség törvények meghozatalára vagy módosítására is. Na, persze a rendeletalkotásnak gyorsabb és főként kisebb a nyilvánossága, mint a szigorúbb jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotás esetén, például nincs nyilvános vita, tehát a kényes ügyeket gyorsan le lehet zavarni.

Három és fél éve rendeleti kormányzás van tehát egyre komolytalanabb indokok mentén. Mert ha valóban háborús veszély van Magyarországon, akkor például mit keresnek a magyar honvédek a világ más részein, például Irakban vagy ezután majd Csádban is? Hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást inkább Ukrajna jelenti, ezzel kellene szembenéznie az Országgyűlésnek, hiszen az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget. Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés is érte Magyarországot, sőt két évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták, és erről mintegy nem akart tudomást venni a jelenlegi kormányzat. Pedig fennáll a veszély, hogy Ukrajna Nyugat által felfegyverzett hadereje, legalábbis a fennmaradása esetén, a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Eközben sajnos a magyar fegyveres erők elégtelensége könnyű célponttá teszi a hazánkat.

Az, amit a honvédelmi miniszter ilyenkor hangoztatni szokott, hogy most már a GDP 2 százalékát fordítjuk honvédelmi kiadásokra, egyrészt azért valótlan, mert nem honvédelmi, hanem mondjuk, Afganisztánt vagy Irakot megszálló kiadásokra költjük. Ugye, csak Afganisztánra például 75 milliárd forintot költöttünk becslések szerint, bár ezt a kormányzat hivatalosan titkosítja. Másrészt azért is elégtelen ez a 2 százalék, mert így, ilyen költségvetéssel kellene eltelnie tíz évnek, évtizedeknek ahhoz, hogy ne kerüljünk a honvédség 2015 körüli mélypontjára. Sok évtizedes elmaradásban van a honvédség elsősorban a balliberális kormányzatok mulasztásai miatt. Éppen ezért az, hogy most elértük végre a 2 százalékot, az édeskevés, évtizedeknek kellene eltelniük, és fontos volna, hogy ne idegen érdekek kiszolgálását helyezzék előtérbe a hadseregfejlesztés során sem, hanem a valódi magyar honvédelmi érdekeket.

Nem kellene beleavatkoznunk, állást foglalnunk egyik háborúban sem, nem kellene kiállnunk Ukrajna területi integritása mellett, nem kellene diplomáciailag támogatnunk Izraelt sem a palesztinok elleni háborúban. De a háborús őrület sajnos magával ragadta a magyar kormányt is. Pedig történelmi hiba provokálni az oroszokat a NATO-bővítéssel, ahogy azt sajnos megszavazta Magyarország Finnország esetében és előbb-utóbb meg fogja szavazni sajnos Svédország esetében is, borítékolható módon, ahogy nem kéne provokálni az oroszokat háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem. Az új világrend kiszolgálása és a háború kiszélesítése helyett a függetlenségünk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására volna szükség a Mi Hazánk Mozgalom szerint, mert mi valóban nem akarunk harmadik világháborút. Köszönöm a figyelmet.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)