RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat többféle területet érint, gyűjtőjogszabályként különböző területek jogalkotási igényeinek felel meg, és több kiemelt témában tartalmaz módosításokat. Vegyük ezeket sorra!
Az első az egészségügyi szakdolgozók béremelése. A törvényjavaslat kiemelt célja az egészségügyi szakdolgozók béremelése második ütemének végrehajtása. A törvényjavaslat alapján 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát.
A törvényjavaslat a bérrendszer egyszerűsítése érdekében az egészségügyi szakdolgozók részére a kormányzati igazgatásról szóló törvényben is lefektetett sávos fizetési rendszert vezet be. A sávos fizetési rendszer kialakításával a minimálisan és maximálisan fizetendő és fizethető bér is meghatározásra kerül. A sávos fizetési kategória bevezetésével szükséges a jelenlegi, rendkívül sok kategóriára bontott fizetési besorolási rendszer felülvizsgálata és egy néhány kategóriából álló bérezési keretrendszer kialakítása úgy, hogy a legnehezebb vagy legfelelősségteljesebb munkakörben dolgozó szakdolgozók kiemelt munkakörbe kerülnek. A kiemelt munkaköröket a törvényben meghatározott kritériumokkal a kormány rendelete fogja megállapítani.
Másrészről: a gyógyászati segédeszközök területe. A törvényjavaslat a gyógyászati segédeszközök szabályozása területén azt tartalmazza, hogy bizonyos, miniszteri rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközök esetében a forgalmazó a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott magasabb áron értékesíthesse az adott eszközt, ezzel biztosítva, hogy a termékek elérhetőek legyenek, és a betegek a támogatott termékeket vásárolják meg.
A törvényjavaslat a gyógyászati segédeszközök szabályozása területén továbbá pontosításokat is még tartalmaz.
A következő terület az egészségügyi szakmai kamarák. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása pontosításokat tartalmaz a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörével kapcsolatban, valamint egyértelművé teszi, hogy az etikai eljárások átalakítása okán a MOK-ra milyen eltérő szabályokat kell a jövőben alkalmazni.
A dohányzás visszaszorítása érdekében a javaslat módosításokat tartalmaz a nikotinmentes utántöltő flakonokra, nikotinmentes patronokra és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékekre vonatkozóan.
(13.10)
A következő a köznevelés területe. A köznevelési terület vonatkozásában a legfontosabb módosítás a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztben, azaz a NETFIT-ben tárolt adatok EESZT-be történő integrálása. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a Magyar Diáksport Szövetség a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai rendszert, a NETFIT-et működteti a tanulók egészségi állapotának nyomon követése céljából. A mérést végző pedagógus rögzíti és feltölti a NETFIT-be az adatokat.
A javaslat alapján az előző tanévben rögzített adatokat a Magyar Diáksport Szövetség a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata céljából az Oktatási Hivatal részére átadja minden év október 31-ig, első alkalommal 2024. január 31-ig.
A fogyatékossággal élő személyek számára minden segítséget meg kell adni, ami az élethelyzetüket segíti. Ezek közé tartozik a fogyatékossági támogatás, mely ellátás célja a fogyatékosságból fakadó hátrányok kompenzálása, hogy anyagi segítséget nyújtson a fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény határozza meg a fogyatékos személyek körét, és szabályozza, ki és milyen feltételekkel lehet jogosult a fogyatékossági támogatásra.
A törvényjavaslat figyelemmel az Alkotmánybíróság 2/2023. AB határozata szerinti döntésre bővíti a fogyatékos személyek körét a kommunikációs fogyatékossággal élő személyekkel, azaz az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a törvényben a fogyatékossági támogatásra jogosító súlyos fogyatékos állapotok körében nevesítésre kerül a beszédfogyatékosság, amennyiben az az érintett személy esetében tartósan vagy véglegesen fennálló, az önálló életvitelt kizáró fogyatékosságot eredményez.
A javaslat elfogadása esetén a beszédfogyatékos személyek is jogosultak lehetnek a fogyatékossági támogatásra, így 2024-ben várhatóan 3 ezer fő beszédfogyatékos személy megélhetéséhez nyújthat segítséget a javaslat elfogadása.
A következő terület a polgárőrökre vonatkozó szabályozás. A javaslat bemutatásakor ki kell emelni a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény lényegi módosításait is, amelyek a hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján szakmai szinten fogalmazódtak meg.
A törvényjavaslat szélesíti a polgárőr-egyesületek cselekvési lehetőségeit a kép- és hangfelvétel-készítéssel és megfigyeléssel, amelyek alkalmazására szigorúan célhoz kötötten, az államhatár védelmében, az illegális migráció megakadályozásában, valamint az eltűnt személyek, tárgyak felkutatásában történő közreműködés keretében kerülhet sor. A felvételkészítéssel összefüggésben adatvédelmi szempontból az adatkezelési cél kifejezett és egyértelmű megjelenítéséhez a közrend, közbiztonság fogalmából kiemelve módosítja a polgárőrség alapfeladatait a határrendészeti feladatokban történő közreműködéssel.
A javaslat szigorítja a polgárőr-igazolvány kiadásának feltételeit, hogy egy polgárőr részére egy igazolvány kerülhessen kiállításra.
Szigorítja továbbá a szolgálatellátás szabályait, ezáltal a természetes személy tagfelvételi kérelme benyújtásának feltétele a büntetlen előélet erkölcsi bizonyítvánnyal való igazolása, és az, hogy az OPSZ etikai bizottsága nem tiltotta el a polgárőri szolgálattól.
A javaslat szigorítja továbbá a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat, hogy a szervezetben szándékos bűncselekmény miatt elmarasztalt természetes személy vezető tisztségviselő beosztást ne tölthessen be.
A szabálysértési törvény alapján a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságolás esetén tájékoztatást kell adni a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről. A tervezet szerinti módosítás alapján az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó ügyfél esetén nem lenne szükség papíralapú tájékoztatásra, a csekkszelvény kézbesítésére. Ezen elektronikus kapcsolattartás a hatóságok számára költséghatékony, az állampolgárok számára pedig kényelmes megoldást jelenthet. Elektronikus kapcsolattartás hiányában a hatályos szabályozás alapján hagyományos módon folyna le az eljárás.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozattal szemben benyújtott meghallgatás tartása iránti kérelmében az eljárás alá vont személy a szóbeli meghallgatással együtt járó személyes megjelenési kötelezettség teljesítése helyett a vallomását írásban tegye meg. Ez a lehetőség természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy később adott esetben személyes meghallgatásra is sor kerüljön.
A javaslat továbbá a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti bértábla emelését is tartalmazza. A rendvédelmi igazgatási állomány szakmai utánpótlásának biztosítása és az állomány megtartóképességének növelése érdekében a törvényjavaslat javaslatot tesz a rendvédelmi, igazgatási jogviszony fizetési fokozataihoz rendelt illetménysáv felső határainak differenciált módon történő emelésére.
Végül a javaslatban foglalt jogharmonizációs célú jogszabály-módosítások a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képessége, azaz az interoperabilitás megteremtését biztosító jogszabályi rendelkezések későbbi hatálybalépéséről rendelkeznek, mivel egyes újonnan létrehozott információs rendszerek a tervezettnél később kezdik meg a működésüket, mivel az Unió ebben csúszásba került.
A schengeni információs rendszer legújabb generációja 2023. március 7-én kezdte meg éles működését. Tekintettel azonban arra, hogy az európai határregisztrációs rendszer és az európai utasinformációs és engedélyezési rendszer az Unióban még nem működik, a rendszerek interoperabilitását célzó jogszabály-módosítások hatálybalépésének elhalasztása szükséges 2025. január 1. napjára.
Bízom benne, hogy ezzel a rövid ismertetővel sikerült önöknek rávilágítani arra, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendelkezések célja a polgárok biztonságának erősítése, az eljárások gyorsítása, az egységes joggyakorlat erősítése, továbbá az egészségügy területén az állampolgárok jóllétének magasabb szinten történő biztosítása, illetve egészségének védelme, így azok végrehajtása helyes és nemes célokat szolgál. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)