BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
A 2022. évi zárszámadásitörvény-javaslatot a kormány az államháztartási törvény előírásai szerint terjesztette be az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az elmúlt évi tényleges költségvetési adatokat, összehasonlítható és átlátható módon, a 2022. évi tervadatokkal együtt.
A tavalyi költségvetést 2021 nyarán az újraindítás költségvetéseként fogadta el az Országgyűlés, melynek elsődleges célja a 2020 előtti évekre jellemző gazdasági növekedés fenntartása volt a koronavírus-járvány után.
Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése és a brüsszeli szankciós politika miatt azonban Európában energiaválság bontakozott ki, ami átalakította a prioritásokat. A háború elhúzódása, valamint a szankciók következtében egyre növekvő kockázatot jelentett az energiaforrások rendelkezésre állása, valamint ezek árának alakulása. Az infláció a tervezetten felül alakult Európában, ami alól Magyarország sem volt kivétel.
Mindezek okán a kormány Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az energiaellátás biztosítása, a családok védelme és a rezsicsökkentés megőrzése érdekében két új alapot hozott létre a tavalyi év során, a Rezsivédelmi Alapot és a Honvédelmi Alapot.
A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak pénzügyi lehetőségekhez képesti mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása volt. A Honvédelmi Alap célja a régióban kialakult háború biztonsági kockázatainak csökkentése, a további honvédelmi fejlesztések forrásainak megteremtése, valamint hazánk fizikai biztonságának megerősítése volt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére a magyar gazdaság az uniós átlag felett bővült 2022-ben, és a hátráltató tényezők ellenére folytatódott a felzárkózás a fejlettebb uniós államokhoz. Mindemellett, hogy a kormány biztosította a háborús helyzet miatti, a határvédelemhez és a menekültek megsegítéséhez szükséges forrásokat, számos intézkedéssel segítette a családokat és a vállalkozásokat is. Így megőrizte a nyugdíjak vásárlóerejét; visszaépítette a teljes 13. havi nyugdíjat; bevezette a 25 év alattiak szja-mentességét; megvédte a foglalkoztatottság magas szintjét, a 2010-hez képest létrejött egymillió új munkahelyet, és elősegítette további munkahelyek létrejöttét.
A családi adóvisszatérítés keretében a gyermeket nevelő szülőknek visszatérítette a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat a bruttó átlagkereset adószintjéig; tovább csökkentette a munkát terhelő adókat, így a szociális hozzájárulási adót 2,5 százalékponttal 13 százalékra mérsékelte, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást pedig eltörölte. A kormányzat érdemben növelte a minimálbért és a garantált bérminimumot; folytatta az ágazati bérrendezéseket, így például az orvosi fizetéseket két év alatt átlagosan két és félszeresére növelte; valamint hathavi fegyverpénzt fizetett a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak részére a hivatásos szolgálat elismerése céljából.
Mindeközben a kormány megőrizte az államháztartás stabilitását. Az alapfolyamatok szerinti, uniós módszertan szerinti hiány a tervezett közelében alakult, az államadósság pedig a vártnál erőteljesebben csökkent.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a zárszámadás keretében röviden összefoglaljam az előző év főbb gazdaságpolitikai eredményeit. A rendkívül nehéz tavalyi évben a magyar gazdaság 4,6 százalékkal bővült, mely az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény. Hazánk relatív fejlettsége így a 2021. évi 74,5 százalékról az uniós átlag 76,3 százalékára emelkedett 2022-ben. Az elmúlt esztendőben mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordmagas szintet értek el. Fontos kiemelni, hogy Magyarország a 2021-2022. évek gazdasági sikereit úgy érte el, hogy a nekünk jogosan járó uniós források egy részéből nem részesültünk.
A tavalyi év nagy részében a növekedés főbb mozgatórugói közé tartoztak a fogyasztás és a beruházások bővülése, amelyeket az említett kormányzati intézkedések is érdemben támogattak. A 2022. évi munkaerőpiaci folyamatokat tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma mintegy 4,7 millió főt ért el; a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A dinamikus bérnövekedéshez az év eleji gazdasági fellendülés, a feszes munkaerőpiaci környezet, illetve a közszféra bérfejlesztései is hozzájárultak.
Az év egésze tekintetében a fogyasztói árak 14,5 százalékos emelkedése mellett 2,5 százalékos mértékű volt a nettó reálbérek növekedése. A közszférában pedig összességében a 2022. februári hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz kifizetésével együtt még ennél is nagyobb 5,7 százalékos emelkedés valósult meg.
2022 során a kedvezőtlenné váló nemzetközi környezet ellenére a beruházási aktivitás meghaladta a megelőző év teljesítményét. A beruházási ráta kiemelkedően magas szinten, 28,2 százalékon alakult; ezzel az eredménnyel hazánk az első helyet foglalta el az európai uniós országok rangsorában.
A tartósan az EU élmezőnyében szereplő beruházási ráta, a folyamatban lévő nagy volumenű kapacitásbővítések és a vonzó vállalati adózási környezet megalapozták a beruházási teljesítmény további bővülését és a versenyképesség növekedését.
(8.10)
A beruházások bővülését a feldolgozóipari fejlesztések 13,5 százalékos emelkedése is támogatta az elmúlt évben. A háztartások beruházásainak növekedésére, illetve a lakásépítések 3,2 százalékos emelkedésére ösztönzőleg hatottak a családi és otthonteremtési támogatások, úgymint a kedvezményes lakásáfa, a CSOK, a babaváró kölcsön, valamint a családi adókedvezmény rendszere.
Az otthonfelújítási támogatásoknak köszönhetően 2021-2022 során mintegy 400 ezer lakás korszerűsítése valósulhatott meg. A magas beruházási volumenhez a költségvetés is hozzájárult: a 2022. év során 3500 milliárd forintot meghaladó kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, ami 2,5 százalékos nominális emelkedést jelent a 2021. évhez viszonyítva.
A kedvező munkaerőpiaci helyzet, a közel 20 százalékkal megemelt minimálbérek a korábbiaknál átmenetileg magasabb inflációs környezetben is biztosították a reáljövedelmek növekedését az elmúlt év egészét tekintve, amit a kormány intézkedései erősítettek. A családok jövedelembiztonságát számos további lépés támogatta, úgymint a kamatstop, a hatósági áras élelmiszerek és az üzemanyagárstop.
Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy az uniós átlagnál kedvezőbb gazdasági növekedést érjünk el, támogató költségvetés-politikára is szükség volt. A törvény elfogadását követően a gazdaság újraindítása a tervezettnél dinamikusabban alakult, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a bérek és a fogyasztás erőteljesen bővült, az év egészében így jelentős adó- és járuléktöbblet realizálódott a költségvetési törvényben előirányzotthoz képest. A megnövekedett mozgásteret a kormány a vállalatokat és a családokat kedvezően érintő intézkedésekre használta fel, többek között a már említett családok személyijövedelemadó-visszatérítésére vagy a 13. havi nyugdíj teljes körű visszaépítésére. Ugyanakkor a beruházási kiadások visszafogására vonatkozó döntések meghozatalával párhuzamosan a 2022. évi költségvetési törvényben rögzített 5,9 százalékos GDP-arányos hiányhoz képest 2021 decemberében alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki célul.
Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése, valamint a szankciós politika miatt Európában energiaválság bontakozott ki, ami a prioritásokat átalakította. A tavalyi évben nőtt a különbség a dinamikusan emelkedő globális energiaárszint és a védett háztartási energiaár között, ami sokkal nagyobb nyomást gyakorolt a költségvetés kiadási oldalára. Ezen kihívásra a Rezsivédelmi Alap, a geopolitikai feszültségekre a Honvédelmi Alap felállítása volt a kormányzati válasz.
Az év közben létrejött két új alap fedezetét döntően azoknak a cégeknek a befizetései biztosították, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős, terven felüli extraprofit keletkezett, így például az energiaágazat befizetései, a légitársaságok hozzájárulásai, a távközlési adó és a biztosítási adó.
(Z. Kárpát Dániel elfoglalja a jegyzői széket.)
Az energiapiaci kihívásokra, a földgázbeszerzési feltételek romlására adott válaszul, a kormány kezdeményezésére a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a tavalyi év második felében több mint 700 millió köbméter extra földgázkészletet vásárolt. A megnövelt, ma is rendelkezésre álló és európai szinten is jelentős magyar földgázkészlet biztonságot ad az ország ellátása szempontjából. Ezen, eredetileg nem tervezett gázkészlet vételárát ugyanakkor az uniós szabályok szerint állami kiadásként kellett elszámolni, mely a GDP 1,2 százalékát tette ki. Mindezek következtében 2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a különleges földgázkészlet megvásárlásának egyszeri hatását is figyelembe véve a GDP 6,2 százalékában teljesült. E nélkül az egyszeri kiadás nélkül az uniós módszertan szerinti hiány 5 százalék lett volna.
Az államadósságot a vártnál erőteljesebben tudtuk csökkenteni. Akárcsak 2021-ben, 2022-ben is azon uniós országok közé tartozott Magyarország, ahol csökkent az adósságráta a megelőző évhez viszonyítva, mégpedig 76,7 százalékról 73,9 százalékos szintre. Ez az uniós átlagnál közel 10 százalékponttal alacsonyabb adósságrátát jelent. Az állam finanszírozása mindvégig stabil volt, a devizaadósság arányát 30 százalék alatt tartottuk, miközben nőtt a közvetlenül a családok tulajdonában lévő állampapírok állománya, valamint az államadósság átlagos futamideje.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem az államháztartás alrendszereinek alakulását. Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 4672 milliárd forintra teljesült, ami a GDP 7,1 százalékának felel meg. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés mintegy 4530 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 406 milliárd forintos hiánnyal, míg az elkülönített állami pénzalapok mintegy 264 milliárd forintos többlettel zárták az évet.
A központi költségvetés bevételei esetében az előirányzotthoz képest magasabb összegben teljesült a legtöbb adónem, kiemelhető az általánosforgalmiadó-bevételek több mint 1370 milliárd forintos túlteljesülése.
A kiadások esetében túllépés történt többek között az egyedi és normatív támogatásokon, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon, továbbá a helyi önkormányzatok támogatásainál is, tekintettel arra, hogy főként ezeken a sorokon kerültek felhasználásra a Rezsivédelmi Alapból biztosított többletforrások.
A központi költségvetés kiadásai között jelennek meg a részben európai uniós finanszírozású programok is, melyek összesített kiadása az eredeti tervhez közel, mintegy 3000 milliárd forintban teljesültek. A költségvetési bevételként elszámolt uniós bevételek 1400 milliárd forint körüli összege ugyanakkor majd’ ezer milliárd forinttal elmarad a tervezettől, így a kormány számos programot, beruházást előfinanszírozott. Ez is az egyik oka annak, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya és az uniós módszertan szerinti hiány között érdemi különbség van.
Tisztelt Képviselők! A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzései a Nyugdíjbiztosítási Alap 2022. évi költségvetésének teljesítése során is megvalósultak. A nyugellátások megőrizték értékállóságukat, és a nyugdíjrendszer hosszú távon továbbra is fenntartható maradt. A nyugdíjak 2010 óta közel a duplájára nőttek, a vásárlóerejük pedig mintegy 20 százalékkal javult.
A nyugellátások 2022-ben összességében 4790 milliárd forintot tettek ki, 674 milliárd forinttal, 16,4 százalékkal meghaladva az előző évi kiadások összegét. A januári nyugdíjemelés 2012 óta minden évben a költségvetési törvényben tervezett infláció mértékéhez igazodik. 2021 végén a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzésével összhangban 5 százalékos 2022. januári nyugdíjemelés valósult meg.
A háborús infláció a nyugdíjasokat is veszélyeztette, ezért a nyugdíjasok védelme érdekében 2022-ben év közben két alkalommal, júliusban 3,9 százalékos, valamint novemberben további 4,5 százalékos -januárra visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelést hajtott végre a kormány. A kiegészítő emelésekkel együtt 2022-ben összesen 14 százalékos nyugdíjemelés valósult meg, ami mintegy 532 milliárd forintot jelentett a közel 2,5 millió nyugdíjas számára.
2022 februárjában megtörtént a teljes 13. havi nyugdíj és a 13. havi nyugdíjszerű ellátás kifizetése is. A kormány még 2021-ben döntött úgy, hogy 2022-ben a tervezett kétheti juttatás, tehát a fokozatos visszaépítés helyett a teljes havi összegű 13. havi nyugdíjat megkapják a jogosultak. Így a közel 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek összesen 370 milliárd forint összegű 13. havi nyugdíjat vagy ellátást folyósítottunk.
A gazdasági növekedés mértékének köszönhetően 2022 novemberében a bevezetése óta immár ötödik alkalommal nyugdíjprémiumot fizettünk, amelyre minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő jogosult volt. A nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás az érintetteknek összesen 23,5 milliárd forintot jelentett.
Összegezve az eddig elmondottakat: a növekvő bevételek mellett a Nyugdíjbiztosítási Alap 2022. évi költségvetési gazdálkodása stabil keretek között zajlott.
Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás másik alapja, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap magában foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 2022-ben 3631 milliárd forintban, kiadásai 3740 milliárd forintban teljesültek.
(8.20)
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak több mint negyedét a pénzbeli ellátások kifizetésére így például a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási, örökbefogadói díjra, táppénzre, rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra fordította a kormányzat, közel háromnegyedét pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségbiztosítás. Az úgynevezett természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezetet biztosított többek között az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók 2021-ben elindult és több évig tartó átfogó bérfejlesztési programjának első két ütemére; az egészségügyi szakdolgozókat és védőnőket 2022. január 1-jével megillető béremelésre; a háziorvosok és a járóbeteg-szakrendelők egészségügyi szakdolgozói által végzett oltási tevékenységgel összefüggő túlmunka díjazására; egyes nagyértékű gyógyszerek beszerzésére, várólista-csökkentésre; egyes ellátások finanszírozásának növelésére és új eljárások közfinanszírozásba történő bevonására, valamint az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók tartozásállományának rendezésére.
Tisztelt Országgyűlés! A közszolgálatban állók életpályaprogramjai a tavalyi évben is folytatódtak, kiegészültek. Béremelésben részesültek a pedagógusok; a rendvédelmi és honvédelmi hivatásosok kétütemű illetményemelést kaptak; folytatódott a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak bérnövekedése is; illetményemelést kaptak a kormányhivataloknál dolgozók; folytatódott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak háromlépcsős illetményemelése; a már említettek szerint jelentős béremelés valósult meg az egészségügyben; az igazságügyben lezárult a valamennyi foglalkoztatottra kiterjedő kétlépcsős béremelés; valamint béremelésre került sor a szociális és a kulturális ágazatban is. Mindezen intézkedéseken felül a fegyveres szolgálat elismerése céljából az említett egyszeri, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásban részesültek a rendvédelmi és honvédelmi hivatásosok, valamint a pénzügyőrök.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok központi finanszírozása tavaly is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben valósult meg. Az újabb gazdasági kihívások megfelelő kezelése elsődleges fontosságú a társadalom egésze számára, amelyből az önkormányzatok is kivették a részüket. A rendkívüli helyzetben bevezetett kormányzati intézkedések 2022-ben is fennmaradtak, ugyanakkor az önkormányzatok bevételei a 2021. évhez képest növekedést mutattak. A kormány 2022-ben is megtett mindent azért, hogy csökkentse a vállalkozások terheit, növelve ezáltal a termelési volument, az iparűzési adó vonatkozásában pedig minimalizálja a gazdasági visszaesés okozta bevételkiesést az önkormányzatoknál. 2021-hez hasonlóan az elmúlt évben is folytatódott a kis- és középvállalkozások számára biztosított legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény.
A kormány a 25 ezer fő alatti településeknél a kieső iparűzésiadó-bevételeket 36,3 milliárd forintból teljes egészében megtérítette, a 25 ezer fő feletti települések esetében pedig az egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képességük alapján nyújtott 18 milliárd forint támogatást. Az önkormányzatok a rendkívüli gazdasági kihívások ellenére is stabilan tudták fenntartani az ellátórendszert a költségvetésben lefektetett alapelvek mentén. A települések saját erőforrásaik bevonásával és felhasználásával hozzájárultak a háború hatásainak mérsékléséhez is.
A rendkívüli gazdasági helyzet, a kiadásokat jelentősen befolyásoló háborús infláció ellenére az önkormányzatok nem állították le a folyamatban lévő fejlesztéseiket. Ehhez a saját megtakarításaik mellett hatékony kiegészítést jelentett a kormány kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló fejlesztési célokhoz kapcsolódó támogatása.
Az előző évekhez hasonlóan szeretném továbbra is kiemelni a gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés támogatásának fontosságát, amihez a költségvetés évek óta a feladatellátás költségeihez igazodó, növekvő bér- és működési jellegű támogatást biztosított. 2022-ben így a gyermekétkeztetésre szánt források összege meghaladta a 100 milliárd forintot. A tavalyi évet alapjaiban meghatározó háborús veszélyhelyzet alatt az önkormányzati törekvéseknek és a központi költségvetési támogatásoknak köszönhetően az alrendszer gazdasági helyzete összességében stabil maradt.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. A Számvevőszék jelentése rögzíti, hogy a 2022. évi központi költségvetés végrehajtása szabályszerűen történt. A jelentés kiemeli, hogy a költségvetés végrehajtásáról számot adó zárszámadásitörvény-javaslat tartalma, szerkezete megfelel a jogszabályi előírásoknak, és valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. Az államadósság a költségvetési törvényben tervezettnél kedvezőbben alakult, az Alaptörvény és a stabilitási törvény államadósságra vonatkozó előírásai érvényesültek. A pandémia utáni helyreállítás után, az orosz-ukrán háború kitörését követően is sikerült a létrejött pluszmunkahelyeket megőrizni, a családok támogatását fenntartani, a rezsicsökkentést fenntartani és a nyugdíjak reálértékét megőrizni.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindezen megállapításokra tekintettel kérem, hogy a 2022. évi zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni és a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)