VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypártok beszámolóit, ami idáig elhangzott, tekinthetnénk úgy, hogy belesimul egy csendes reggeli őszbe, és tulajdonképpen tekinthetjük úgy, hogy minden rendben van.

De amikor a brutális valóság szembejön, akkor azt gondolom, hogy az mindenképpen olyan, amit önök nem szabad, hogy figyelmen kívül hagyjanak. Mondhatom úgy is, hogy nem azért fizetünk adót, hogy a betegek koszos, hideg kórteremben fagyoskodjanak. Súlyos kormányzati megszorítások miatt a kórházakban nincs pénz tisztítószerekre, takarításra, karbantartásra, rovarirtásra. Leszakadt mennyezet, nincs gyógyszer és fűtés. Pedig az emberek nem azért fizetik egész életükben az adót, a járulékot, hogy ha megbetegszenek, akkor ilyen körülmények között kerüljenek kórházba. Nézzenek körül a Szent János Kórházban!

Most mondom előre egyébként, hogy pontosan ez az, ami miatt a Dobrev Klára vezette szociáldemokrata árnyékkormány megszünteti (Rétvári Bence: A kórházat!) ezt a helyzetet (Rétvári Bence: Eladja a kórházat!), leváltja ezt a kormányt, és megszünteti ezt a helyzetet.

Merthogy, amiből mi alapvetően kiindulunk, és ezen a szemüvegen keresztül vizsgálom ennek a költségvetésnek a végrehajtását, az, hogy mindenki tisztességesen meg tude élni a fizetéséből, a nyugdíjából. Nem! Önök ezt nem tudták biztosítani. Mindenkinek van legalább háromhavi megtakarítása? Nincs, csak néhány családnak van ilyen, akik nyugodtabban tudnak élni. Mindenkinek legalább egy hét lehetőség jut arra, hogy feltöltődjön, kipihenje magát? Nem, csak a jachtozóknak jut ilyen.

Önök képtelenek olyan gazdasági körülményeket teremteni, hogy az emberek ne elvándoroljanak innét, hanem ehelyett magányukban vagy éppen lehetetlen körülményeik között többségük éppen arra készül, hogy valami újat, mást kell csinálni. Bízom abban, hogy ebben megtalálják a megfelelő döntést, amikor bennünket támogatni akarnak.

Ez a költségvetési elszámolás leleplezi Orbán Viktor kormányának minden hazugságát. Rossz döntésekkel orbáni extra inflációt teremtett ebben az országban. Hivatkoznak önök külső körülményekre. Ismerjük el, részben igen. De mi az az óriási különbség, ami egyébként az európai országokhoz képest éppen hogy megkülönböztet bennünket, és a vágtató infláción túl például az élelmiszer-inflációt a múlt évben is a hiperinfláció kategóriájába sorolta? Jelentősen növelték az állam- és így a közös adósságunkat. Ellehetetlenítették a magyar diákok európai tapasztalatszerzését és a kutatómunkát. Óriási fogyasztáscsökkenés következett be, aminek következménye idén is megjelenik a reálbércsökkenésben. A nyugdíjak, ahogy említettem is, a méltó élethez való működést, létet biztosítják? Nem biztosítják.

A múlt évben hétszeresére emelték a rezsi árát, ami a családoknak óriási kiadásokat jelentett. Minden ígéretükkel szemben követték el és tették ezt. Közben megszüntetik azokat a családtámogatásokat, amelyeket önök dolgoztak ki jelentős részében, és ilyen módon gondolják, hogy legalább a családok egy részének módja van az önálló életkezdésre. Azt is ellehetetlenítették.

A Holdról is látható módon fosztogatják a költségvetést, ezt teszik, és hagyják szétlopni az országot a saját vagyonosodásuk érdekében.

(9.00)

Eközben hagyják szétesni az egészségügyet, aminek csak egy rövid példáját mutattam be az előbb. Hagyják, sőt akarják, hogy további százezrek vándoroljanak ki ebből az országból, majd egyébként a munkaerő pótlására újabb százezreket vonzanak ide és hoznak Magyarországra, telepítenek konténerekbe és még ki tudja, hova. A forint leértékelésével, az inflációval mindannyiunk vagyonát leértékelték, de a sajátjuk pótlásáról gyorsan gondoskodtak az MNB veszteségén keresztül. Gyorsan megtették ezt, így az önök családjai közel kerültek ahhoz, hogy ne vesztesei legyenek ennek a történetnek.

Ha a konkrét számokat nézzük, azok is ellentmondanak, vagy államtitkár úr megfeledkezik néhány tételről, amit érdemes itt megemlíteni. Merthogy az önök gyakorlata arról szól, hogy ennek a törvénynek az elfogadása még 2021 nyarán történt, és az akkor elképzeltekhez képest  nem hívnám tervezésnek, elképzelésekhez képest  milyen körülmények és milyen feltételek adódtak.

A gazdasági növekedésben 5,2-del számoltak, ennél kevesebb lett a gazdasági növekedés. Magánál a GDP-arányos hiánycélnál kevesebbel számoltak, és ezzel nem tudtak elszámolni. Jelentős mértékben egyébként a növekvő GDP  hiszen a magas inflációból jóval magasabb adóbevételekre tettek szert, és ezek felhasználásában éppen az általam is megfogalmazott célok érdekében keveset tettek, az emberek, a nyugdíjasok méltó megélhetésének feltételeit érdemben nem javították. A reálértékük az idei év folyamán is folyamatosan csökkent, ami a múlt évben megkezdődött. Ne feledkezzünk meg a múlt év decemberi 27 százalékos inflációról, és attól nem vagyok boldog, hogy idénre azt ígérik, hogy már csak 10 százalék alatti számban fog növekedni idén, decemberben, ha minden jól megy, a múlt év decemberihez képest.

Fogyasztói árváltozás  önök 3 százalékkal terveztek. Mi következett be? 14,5 százalék. Ez volt az a tény, ami ilyen értelemben bizonyítja azt, hogy önök inkább csak elképzelésekkel foglalkoznak.

Az elkülönített pénzalapokról is érdemes lenne külön is beszélni, de inkább kitérek arra, hogy a költségvetés fő bevételei milyen mértékben növekedtek, hiszen az áfabefizetések 4862 milliárd forintos bevételével szemben 6860 milliárd forintot kasszíroztak, és ez az, ami önöknek, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül való hitelfelvételen túl még további mozgásteret adott ahhoz, hogy olyan kiadásokat teremtsenek és végezzenek, amikkel egyébként a választási győzelmük érdekében próbáltak előrelépni. De ennek az lett a következménye, hogy brutális orbáni inflációt teremtettek, extrainflációt, ami az embereknek és az egész országnak a vagyonát leértékelte a mostani időszakra.

A 2022. évi költségvetés már az elfogadásakor is csak egy illúzió volt, mind jogilag, mind számszerűleg. A büdzsé belső struktúrája teljesen felborult, a változások követhetetlenek voltak. Év elején választási megfontolásból mértéktelen pénzosztást hajtottak végre, ezek lényegében nem szerepeltek egyébként korábban a költségvetésben. Az év közepétől a kormány gigantikus többletterheket rakott a lakosság vállára, ezzel növelték az adóbevételeket, egyik napról a másikra alkotmányellenesen átszabták az adórendszert, vágtató inflációt idéztek elő, és a nemzeti valuta elértéktelenedett: a törvényben az évre tervezett 360,9 forint helyett az euróárfolyam már 410 forint felett is járt. A költségvetési módosítások parlamenti jóváhagyás nélkül, jogszerűtlenül történnek. A kapkodó, szakszerűtlen intézkedések miatt nagymértékben csökkent az ország iránti befektetői bizalom, ami egyébként az önök hitelfelvételi gyakorlatában óriási plusz kamatterhet jelent a következő időszakra, és ez az önök megbízhatatlanságának ára, ez az önök kormányzásának az ára.

Mindezek alapján nyugodtan mondhatom, hogy a zárszámadási törvény teljesen felesleges, semmiféle jogi és más relevanciája nincs. Érdemi értékelés helyett csak a kormány önfényezését  amit államtitkár úr meg is tett , a valós problémák elkendőzését tartalmazza. Mindezek alapján nyugodtan mondhatom  bár önök ezen nem fognak meglepődni , a Demokratikus Koalíció frakciója biztosan nem támogatja az önök által beterjesztett törvénymódosítást.

De ez a tartalom, ami itt van előttünk, a kormány indoklása természetesen egyértelműen pozitív, mint ahogy az előbb említettem is, és önök így akarják ezt bemutatni. A korábbi évekhez hasonlóan jól kimutatható egyébként az a gazdasági filozófia, ami nemcsak a múlt évet, hanem azóta is ezt a folyamatot jellemzi. A szöveges értékelés nagymértékben torzít, kizárólag a pozitív elemeket nagyítja fel, nem beszél a társadalmi feszültségekről, az elszegényedésről. Elhallgatja a gazdasági újraindítási akcióterv keretében meghozott támogatásokat, azoknak tételes felsorolását, azoknak a vállalatoknak, a kedvezményezett vállalatoknak a felsorolását, amelyek egyébként ebben a legnagyobb nyertesek voltak.

Az sem derül ki a beszámolóból, hogy a támogatások elsősorban a működő nagyvállalatokat segítették. Alig kapnak ebből közepes és kisvállalkozások, szinte semmit, és nem adtak a leginkább rászorultaknak, ahogy mondom, a kisvállalkozóknak, az állásukat elvesztőknek 2022-ben. A 2022-es év gazdasági folyamataiban az elképesztő infláció volt a legszembetűnőbb, ami nemcsak a gazdasági működést, hanem az emberek életszínvonalát is drámai módon befolyásolta. Az Orbán-kormány nemcsak a választások előtti döntéseivel, az összesen több ezer milliárd forint esztelen kiszórásával fűtötte ezt az inflációt, hanem az egész éves válságkezeléssel és annak hibáival. Az évi ezermilliárd forintnyi különadó kivetése, főként a kiskereskedelemre kivetett sarc tovább fűtötte az inflációt, az ársapkák bevezetése 3-4 százalékkal növelte  a szakértők által is elismerten  azt az inflációt, amiről beszélünk. Újabb és újabb téves döntéseket hoztak, amelyeknek minden következménye a társadalmon, a családokon és a vállalkozásokon csapódott le. A rezsicsökkentés részleges eltörlése is az inflációs rátát emelte egyébként.

Az elhibázott prociklikus költségvetési politika inflációgerjesztő hatását erősítette egyébként a jegybank hibás monetáris politikája is. A Magyar Nemzeti Bank késve reagált az árak elszabadulására, nem emelt elég gyorsan, és ennek megfelelően nem hozta meg időben azokat a döntéseket, amelyeket meg kellett volna hozni. Ennek következménye volt az, ami az árfolyam összeomlásához vezetett, sőt a csúcsán a 430 forintos értéket is elérte. Az inflációs politikában fordulatot a jegybank rendkívüli kamatemelése hozott, ami a reáljövedelmek zuhanását hozta, amelyen egyébként pedig a kormányzati szereplők azt követően egymás közötti vitát folytattak. Azóta is ezt látjuk, és ennek a vitának, ennek a tehetetlenségnek következményeit, döntésképtelenségét pedig éppen a magyar emberek szenvedik el. Mindezek a folyamatok a költségvetésben már nem voltak kezelhetőek, és azok a kiigazítások, amelyeket önök megléptek, nem teremtettek megfelelő feltételeket a tisztességes, normális költségvetési működéshez.

A 2022-es költségvetés nem volt alkalmas a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság leküzdésére, tovább adósította el az országot, nem teremtett hosszabb távon is kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket, nem tudta enyhíteni a várható lökéshullámokat, egyidejűleg fenntartani a szociális békét.

(9.10)

Minden korábbi fogadkozásukhoz képest  ezt én ilyen értelemben tervezésnek biztosan nem hívnám, mint ahogy említettem  a devizaeladósodás jelentősen növekedett  korábban éppen ennek az ellenkezőjéről beszéltek, és most mégis ezen az úton járnak , és annak kamatterheinek jelentős felárával a magyar társadalomra helyezett terheket jelentősen növelték. Az állam által felvett hitelek 58 százaléka valósult meg devizában, ami jelentősen megemelte a teljes adósságállomány devizarészét is.

Ahogy mondtam, a rossz prociklikus gazdaságpolitika, a választások előtti mértéktelen, menekülő kiköltekezés okán  én inkább így nevezem  kialakult költségvetési hiány tovább növelte az eladósodást. Ezt finanszírozták forint- és devizakötvény-kibocsátásokkal, eladósodással, amihez hozzájárult következményként a forintnak az euróhoz képest óriási gyengülése.

Noha a magyar beruházási ráta a második legmagasabb az Európai Unióban, lényegesen felette van a többi visegrádi országénak, az állami beruházási ráta pedig a legkiemelkedőbb, a kormány továbbra is folytatta a beruházások esztelen felgyorsítását. Ez mértékében és struktúrájában is irracionális, infláció- és hiánynövelő hatású volt. 2022-ben az elszállt infláció, a szegénység növekedése is részben ennek, a már 2021-ben is elhibázott gazdaságpolitikának köszönhető. Magyarázatát én egyetlen okban látom: a lojális tulajdonosi csoportok kedvezményezetti körbe hozása és annak megvalósítása, számukra a megfelelő megrendelések biztosítása.

Az építőipari szektornak szinte minden alágazata kedvezményezettje lett ennek a folyamatnak. A hazai források terhére 3152 milliárd forint értékben terveztek beruházásokat megvalósítani. A kormány a legnagyobb összegeket az építkezésekkel összefüggő beruházásokra tervezte elkölteni. Komolyabb tétel lett a beruházási kiadások között a Paks II. projekttel összefüggő 270 milliárd forintnyi kiadás, a közútfejlesztés 200 milliárd forintos értékben, vasútfejlesztésre terveztek…  ehhez képest mégis mi történik? Koncesszióban a kedvezményezetteknek, a lojális tulajdonosi körrel rendelkező vállalatoknak koncesszió keretében biztosítják a működés feltételeit. Amúgy pedig éppen látjuk a vasúthálózat leromlását, hogy mennyire nem tudták előkészíteni, hiszen az ország legfontosabb vasútvonalán is olyan beruházásokat kell csinálni, ami szinte a leállítással egyenlő értékű.

A volumenektől függetlenül az Orbán-kormány intézkedései elkapkodottak, strukturálatlanok voltak, nem differenciálnak a gazdasági szereplők között, a nemzetgazdasági, illetve makroszintű megközelítés helyett inkább csak ágazati szempontok domináltak. További jellemzőjük volt, hogy szinte teljesen hiányoztak belőlük az olyan intézkedések, amelyek gyors segítséget jelentettek volna az állásukat elvesztők és az amúgy is rossz körülmények között élők számára. Tehát az, ami számunkra kiemelten fontos, hogy az embereknek segítsenek, mindez elmaradt.

És ha mindezt még tetézni lehet, akkor nézhetünk néhány ágazati területet is. Oktatásra 2022-ben 10 százalékkal kevesebbet költött a költségvetés, mint egy évvel korábban, ami, figyelembe véve a 14,5 százalékos inflációt, elképesztőan alacsony mérték, GDP-arányosan mintegy 3,9 százalékot jelent. Ez 2021-ben még 5,2 százalék volt, ami példátlanul alacsony az európai 5-6 százalékos értékhez képest.

Itt szólítom fel önöket ebből a szempontból is, hogy például az oktatásban, a szociális ellátásokban megtett lépéseik után rendezzék a Magyar Evangéliumi Testvérközösség és Oltalom Karitatív Egyesület munkavállalóival és a szervezetekkel szemben meglévő tartozásukat. Tudom, hogy ez kilép a költségvetés elszámolásának tartalmából, de én azt gondolom, ha önökben valamennyi jóérzés van, akkor az ebbéli tartozásukat a lehető leghamarabb rendezik.

Ez a szociális érzéketlenség, amit az Orbán Viktor vezette kormány e tekintetben is mutat, más területeken is megjelenik, például abban, hogy a családi pótlékot 2008 óta változatlanul hagyják. Érdemes kiemelni egyébként, hogy eközben pedig az előirányzott tartalékok ügyében több száz milliárd forintnyi tétel egyértelműen azt a célt szolgálta 2022-ben is, hogy a kormány  megkerülve a parlamentet  kedve szerint osztogathasson pénzt. Ugyanis, amíg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, addig a tartalék felhasználásáról egyszerűen kormányhatározatban döntenek. Az előbb példát mondtam arra, hogy miről nem döntenek, miközben egyébként az emberek, a rászorultak és ezen civil szervezetek számára például szükség volna. Ugyanis, amíg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, addig a tartalékok felhasználásáról önök önhatalmúan és lényegében zárt körben döntenek.

A határozatnak elvileg még azt sem kell megneveznie pontosan, hogy mire kell költeni ezt az összeget. Így lehet kikerülni a költségvetési módosításokat, továbbá a pénzek jobban eldughatók, és ezt meg is teszik. Korábban számtalan kérdésem volt a Pénzügyminisztérium felé, hogy erről részletesen számoljon be, és mindezekre a kérdésekre adandó válaszokat pedig elutasították.

Így önmagában ez a költségvetési elszámolás, mint ahogy említettem, elfogadhatatlan. A költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában teljesen átláthatatlanná váltak, nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a költségvetésnek gazdaságpolitikát meghatározó, irányadó jellege nincs. A költségvetés tárgyalása és elfogadása ebben a formában csak látszatintézkedés. Ezért általában is teljesen értelmetlen a kormány ez irányú gyakorlata  mármint ez a módszer, ahogy beterjesztik, hogy lényegében jelentősen, sokkal korábban, az év kezdete előtt több mint fél évvel hoznak be költségvetési elképzeléseket , és ez a gyakorlat most, ebben a formában is lelepleződött. Teljesen értelmetlen volt a 2021. évi nyári költségvetési vita, hiszen annak számai semmilyen formában nem tudtak teljesülni. És ami talán még ennél is fontosabb, hogy az utóbbi években a koronavírus-járvány hullámai és a gazdasági válság után még mindig ott tartunk, hogy vágtató orbáni inflációval kell szembenéznünk, és ez a mai napig is érvényesül.

Ugyanakkor a kormányzat jelenleg parlamenti döntés nélkül, pusztán ezekkel a rendeletekkel próbál meg operálni, és láthatóan ebben sorra elhibázott döntéseket hoz. A 2022. évi költségvetési folyamatok szempontjából is meghatározó volt, hogy ezt a veszélyhelyzetre való hivatkozással újabb meghosszabbításokkal tették meg. A költségvetés 2022. évi tavaszi, nyári és év végi módosításai többször is úgy adtak szabad kezet a kormánynak, hogy az kormányhatározatokban kénye-kedvére módosította az előirányzatokat. Mondhatnám úgy is, tisztelt választópolgárok, hogy ezt hívják diktatúrának.

Önök ezt a módszert alkalmazzák, azért, hogy kontroll nélküli hatalomgyakorlással, kizárólagosságra való törekvéssel a gyakorlatukat akár az Alaptörvénnyel szemben is ilyen módon alakítsák. Ezt viszont számon kell hogy kérjük nemcsak a szövetségesek útján, hanem az európai partnerek útján, ők is megkérdezik, hogy ezt miért így csinálják. Ennek következményei vannak, és ezt a magatartást, amit önök követnek el, sajnos a magyar emberek és a magyar vállalkozások sínylik meg.

Arról most nem beszélek, vagy nem ismétlem túlságosan hosszan, hogy mindezt a csapdát valamilyen módon kikerüljék, ezért devizaadósságba vitték az országot, és még ennek következményeit is a költségvetés fosztogatására használják fel.

(9.20)

Hatalmuk pillanatnyilag megvan hozzá, de én azt gondolom, hogy ezzel előbb-utóbb el kell hogy számoljanak. A költségvetési törvény államháztartási központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya  ugye, ez forintban van meghatározva  több mint 3000 milliárd forint, ehhez képest a tényleges pénzforgalmi hiány 50,8 százalékkal volt több akkor, amikor egyébként erről beszélnek. Tehát sokkal többet költöttek.

Éppen ezért, őszintén szólva, nekem megdöbbentő az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács azon megengedő gyakorlata, és mondhatnám: lojális magatartása ezzel a költségvetéssel szemben, amit néhány perccel ezelőtt hallottunk is az Állami Számvevőszék elnökétől. Az értékelésükben szűkszavúan összegzik a költségvetési folyamatokat, nagyjából arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: a zárszámadásitörvény-javaslat tartalma, szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal, érvényesültek az Alaptörvény és a stabilitási törvénynek a hiányra és az államadósságra vonatkozó előírásai. Az értékelés ugyanakkor egy szót sem szól a fokozódó társadalmi feszültségekről, az év közbeni esztelen költekezésről, a költségvetés parlament általi módosításának elmaradásáról. Az Állami Számvevőszék véleménye alapján borítékolható volt, mármint, amit itt hallottunk, de a megállapítások jóval visszafogottabbak, mint aminek szükségesnek kellene lenniük.

A tartalmi kérdéseket láthatóan igyekeznek messzire elkerülni, azokat megúszva, a kritika esetleges szóba hozatalát is ilyen módon megtenni. Mindezt nem tették meg, ezért csak azt tudom megismételni, hogy az emberek érdekében végzett tevékenységüket ilyen értelemben, ebből a költségvetési elszámolásból bizonyíthatóan lelepleződik, hogy azt nem tették meg szükséges mértékben. Ilyen értelemben elvesztegetett ezermilliárd forintok vannak, amelyek eltűntek ebből a költségvetésből, éppen ezért számunkra ez a költségvetési elszámolás elfogadhatatlan, és nem is fogjuk elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.