NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt belekezdenék a mondanivalómba, csak azt szeretném elmondani, Varju képviselő úrra is reagálva, hogy az ellenzéki képviselők sosem szeretik a zárszámadási törvényeket, mert tényszámokról kellene beszélniük. Ez nem egy jövőbeli esemény, mint egy költségvetés, nem egy hitbeli kérdés, hitvita, hanem egy konkrét tényeken alapuló vita, ahol, ugye, amikor jó számok vannak, gazdasági növekedés, teljes foglalkoztatottság, reálbér-növekedés, reálértéken nyugdíjnövekedés, akkor nehéz az egyszeri ellenzéki képviselőnek mit mondania, hiszen a valóság nem őket igazolja. Ilyenkor mindig nehéz helyzetben vannak, és ilyenkor jön a „Dobrev Klára szociáldemokrata árnyékkormánya” című szöveg, amit most már látunk itt az elmúlt napokban, hogy a DK-s képviselőknél hirdettek egy versenyt, hogy aki ezt többször mondja el, az Apró-villás wellnessbelépőt kap év végén (Derültség.), vagy valami majd történik, ezt nem tudjuk, de majd látjuk, kiderül a végén.
Érdemes odafigyelni arra, amit Varju László mond az államadósságról, mert hát, ő ebben nagymester, ő is gazdasági területű államtitkár volt abban az időszakban, amikor az államháztartási hiány óriási volt, az államadósság folyamatosan nőtt, és még csak gazdasági növekedés sem volt. Tehát ő nagy szakértője a témának, hogy hogyan kell úgy államadósságot növelni, hogy közben ne legyen gazdasági növekedés. 2006-ban és 2007-ben például, amikor nem volt válság, amikor pénzbőség évei voltak, akkor egyedül a háború sújtotta Libanonban volt magasabb az államháztartási hiány, mint Magyarországon, az egész világot beleértve. Hát, ezt is lehet teljesítménynek nevezni; gondolom, ez ilyen szociáldemokrata teljesítmény, tisztelt képviselő úr.
Beszélt ön a szegénységről, a társadalmi kirekesztődésről és beszélt a nyaralásokról is, az évi egyhetes nyaralásról. Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy az önök idejében minden szám a szegénység vonatkozásában sokkal rosszabb volt Magyarországon, mint most. A súlyos anyagi depriváltságban élőknek a száma, a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma, azoknak a száma, akik nem tudták megengedni maguknak az évi egyhetes nyaralást, azoknak, akik nem tudták megengedni maguknak a heti háromszori húsevést, sokkal-sokkal, 60-80-100 százalékkal magasabb volt azoknak a száma, akik ezekbe a kockázati csoportokba tartoztak. És, ugye, képviselő úr, önök rendszeresen támadják például az Erzsébet-táborokat is, elvennék az egyházaktól, megszüntetnék. Hát, ott például 130 ezer gyermek nyaralt idén. Ugye, ön azt mondta, hogy mindenkinek jár a nyaralás, önök mégis meg akarják szüntetni ezt a nyaralási lehetőséget 130 ezer gyermeknek, szegény gyermeknek, fogyatékkal élő gyermeknek, cukorbeteg gyermeknek és így tovább. Úgyhogy az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy álságos, amikor ön beszél erről, mert pont önök vennék el ezt a lehetőséget.
Az is egészen döbbenetes, amikor a DK képviselője azt mondja, hogy milyen rossz Magyarországnak, mert szinte Európa-bajnok a beruházási rátában, hogy ez szerinte egy rossz szám, hogy a beruházási ráta magas, hogy évről évre tudjuk növelni, hogy a külföldi befektetők érkezése évről évre egyre magasabb, hogy az exportunk nő. Folyamatosan azt mondja, hogy azok a számok, amelyekben Magyarország jól teljesít, amelyekben Magyarország az Európai Unió élére tud törni, azok szerinte rosszak.
Hát, és beszélt az oktatásról, tisztelt képviselő úr, hogy ön szerint milyen felháborító, hogy milyen keveset költünk az oktatásra. Hát, ugye, 3400 milliárd forint volt betervezve a költségvetésben, az önök idején ez az összeg 1000 milliárd forint volt, tisztelt képviselő úr. Megnéztem a parlamenti jegyzőkönyvet, de ön akkor nem állt föl, hogy felháborító, hogy milyen keveset költ a Gyurcsány-kormány oktatásra; akkor 1000 milliárd forint volt, most 3400 milliárd forint, tisztelt képviselő úr, 2400 milliárd forinttal magasabb összeg van oktatásra, és évről évre növekszik, még válságos időszakokban is.
S bár ön is kimondta, hogy nem tartozik ehhez a vitához, de azért kénytelen vagyok reagálni, Iványi Gáborékat is idehozta, tisztelt képviselő úr: az elmúlt tíz évben 28 milliárd forintot kapott a magyar államtól Iványi Gábor egyháza. 28 milliárd forintot. Ideje, hogy ők is teljesítsék a kötelezettségüket, és fizessék ki a tartozásaikat, és fizessék ki a munkatársaikat, tisztelt képviselő úr. 28 milliárd forint az az összeg, amit az elmúlt tíz évben magyar állami forrásból kaptak a feladataikra.
Térjünk vissza kicsit a zárszámadáshoz, hiszen ezért vagyunk itt! Én is szeretnék köszönetet mondani az ÁSZ munkatársainak, és szeretnék köszönetet mondani a Pénzügyminisztérium munkatársainak is, nemcsak a költségvetés megtervezéséért, végrehajtásáért, annak zárszámadása elkészítéséért, ellenőrzéséért, hanem azért, mert egyensúlyban tudják tartani nehéz helyzetben is a magyar költségvetést, és azért dolgoznak, hogy a magyar emberek jóléte, biztonsága, békéje garantálva legyen, és tudjon fejlődő pályán maradni, hiszen látjuk azt, hogy a 2022. év sem volt egy egyszerű év. Háború, több mint egymillió menekült Ukrajnából, minden korábbinál fokozottabb migrációs nyomás a déli határainknál, brüsszeli szankciók, korunk legnagyobb energiaválsága, szankciós infláció és rendkívül súlyos aszály. Ez jellemezte a 2022. évet. Még itt többen, az előttem szólók is beszéltek már a veszélyek koráról, az aszályról még nem is beszéltünk annyit, hogy az is milyen terhet rótt a költségvetésre is és a magyar mezőgazdaságra is természetesen.
Évtizedek óta nem kellett szembenéznie ennyire súlyos és összetett válsággal hazánknak, mint a tavalyi évben. Mindezek ellenére, az elmúlt évtizedek legösszetettebb és legsúlyosabb válsága ellenére 2022-ben a magyar gazdaság 4,6 százalékkal bővült, mely az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy méltatlan, hazug politikai támadásoknak és a dollárbaloldal aktív hozzájárulásának köszönhetően hazánk nem jutott hozzá a minket megillető európai uniós forrásokhoz. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent 2022-ben, sikerült megőriznünk a munkahelyeket és a teljes foglalkoztatottságot is. Ez mutatja leginkább, hogy a munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrehozását célzó gazdaságpolitika sikeres és eredményes volt.
A magyar gazdaság tehát a tavalyi évben meghaladta a járvány előtti teljesítményét, és még a háborús, válságos 2022. évben is tovább javult a foglalkoztatottság 2021-hez képest. A teljes munkaidős alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a kiskereskedelem összforgalma az elmúlt évben 5,1 százalékkal nőtt. 2022 során a kedvezőtlenné váló nemzetközi konjunktúra ellenére is a beruházási aktivitás nőtt, a beruházási ráta minden negatív körülmény ellenére kiemelkedően magas szinten, 28,2 százalékon alakult a tavalyi évben.
(9.30)
Ezzel az eredménnyel hazánk tehát első helyet foglalt el az európai uniós országok rangsorában. Ez az az eredmény, ez az a magyar összefogásból született eredmény, amit a baloldal rendszerint támad.
A beruházások bővülése elsősorban a vállalati fejlesztések 4 százalékos emelkedésének volt köszönhető az elmúlt évben.
A háztartások beruházásait illetően a 2022. év során 20,5 ezer darab lakás került átadásra, amely 3,2 százalékos növekedést jelent éves alapon.
A 2022. év során 3500 milliárd forintot meghaladó kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, ami 2,5 százalékos emelkedést jelent a 2021. évhez viszonyítva.
A jelentős, 20 százalékos minimálbér-emelkedésnek köszönhetően 2022-ben 167 400 forintról 200 ezer forintra emelkedett a minimálbér összege, amely 32 600 forintos emelést jelent. Mindenkit emlékeztetnék, hogy egy év alatt többel emelkedett a minimálbér most, mint az egész nyolcéves szocialista-liberális kormányzás ideje alatt. Akkor 23 500 forinttal sikerült emelni a minimálbért nyolc év alatt. Itt most egy év alatt nagyobb emelkedés történt.
2022-re a minimálbér összege magasabb lett, mint Varju László és Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt. A garantált bérminimum még jelentősebben, 219 ezer forintról 260 ezer forintra nőtt, ami 41 ezer forintos emelést jelentett.
Az államadósság a vártnál erőteljesebben csökkent. Innentől így érdemes nézni azokat a baloldali vádakat, hogy itt valamiféle választási osztogatás történt volna. Választási évben csökkent az államadósság, tisztelt képviselőtársaim, elnök úr, államtitkár úr is elmondta, hogy nagyobb mértékben is a vártnál. Innentől kezdve ebben a keretben és ezen a szemüvegen keresztül kell nézni azt, amikor baloldali képviselők azt állítják, hogy itt valamiféle választási osztogatás lett volna.
2010-re ugye, emlékszünk rá? a baloldal 80 százalék fölé vitte az államadósságot, innen kellett leküzdenünk lépésről lépésre. 2022-ben is folytattuk, és azt reméljük, hogy az elkövetkező években is folytatni fogjuk.
2022-ben több fronton kellett harcolni, egyszerre kellett megvédenünk az elért életszínvonalbeli eredményeinket, a családtámogatási programjainkat, a nyugdíjak vásárlóértékét, csökkenteni az államadósságot és finanszírozni a rendkívüli módon megemelkedett energiaköltségeket.
A kormány Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az energiaellátás biztosítása, a családok védelme, a haderőfejlesztés és a rezsicsökkentés megőrzése érdekében két új alapot is létrehozott 2022-ben, a Rezsivédelmi Alapot és a Honvédelmi Alapot.
A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak a pénzügyi lehetőségeinkhez mért mérséklése, a rezsicsökkentés eredményének megőrzése, és ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása volt. Örömmel jelenthetem, hogy ez egy sikeres harc volt, továbbra is a magyar családok fizetik Európában a legalacsonyabb áram- és gázárat az átlagfogyasztás szintjéig.
A Honvédelmi Alap célja volt csökkenteni a régióban kialakult háborúk biztonsági kockázatait, megteremteni a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíteni hazánk fizikai biztonságát.
Mindeközben a háború és a szankciók miatt hazánk energiaszámlája 2021-ről 2022-re 4000 milliárd forinttal emelkedett.
A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent még mindig minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig. Óriási eredménynek tartom ezt, tekintettel arra, hogy hazánk energiából importra szorul, melynek ára az elhibázott, a válságtól elrugaszkodott, ideológiavezérelt brüsszeli szankciók következtében ilyen mértékben megsokszorozódott.
Ezzel szemben még az elszálló energiaárak korában is a baloldal folyamatosan támadta a rezsicsökkentést, és folyamatosan világpiaci árakat követeltek. Gyurcsány Ferenc hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést, Dobrev Klára szerint pedig a rezsicsökkentés nem is történt meg. A Jobbik pedig az évszázad átverésének nevezte a rezsicsökkentést. A tavalyi évben, amikor már dúlt a háború, és elszálltak az energiaárak, a baloldal folyamatosan a minél több energiára kivetett szankcióért, a rezsicsökkentés eltörléséért és a világpiaci árakért kampányolt. Varju László miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter néphülyítésnek nevezte a rezsicsökkentést, és azért kampányolt, hogy szerinte vissza kell térni a világpiaci árhoz. A baloldal a kormányzása során is a megfizethető lakossági rezsiárak ellensége volt. Emlékezhetünk rá, 2002 és 2010 között Gyurcsány Ferencék duplájára emelték a villany árát és háromszorosára a gáz árát. Így 1060 milliárd forinttal többet kellett fizetniük a rezsiköltségekre a magyaroknak.
Az egészségügy területén az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások 10,5 százalékát fordította a költségvetés, amely magasabb a 2021. évinél; ez több mint 500 milliárd forintos többlet az előző évhez képest.
Az egészségügyi ágazatban a szakdolgozók és az orvosok bére jelentősen nőtt 2022-ben.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy Varju László úgy jellemezte a 2022-es költségvetést, hogy ezermilliárdokat szórtak el fölöslegesen. Lefordítanám, hogy mi az a fölösleges Varju László szerint: a családi adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, az egészségügyi béremelés, a szociális béremelés, a rendvédelmi és honvédelmi béremelés vagy éppen a kulturális béremelés. Ezt nevezte Varju László teljesen felesleges kiadásnak. Ezzel szemben mi ezeket nem felesleges kiadásoknak tartjuk, mi ezeket fontos, stratégiai és nemzetpolitikai kiadásoknak tartjuk; fontosnak tartjuk azt, hogy emelkedjenek a bérek, fontosnak tartjuk azt, hogy az egészségügyi dolgozók, szociális dolgozók, pedagógusok, kulturális dolgozók, közszolgálatban dolgozók bére, a biztonságunkért felelős szervek dolgozóinak a bére folyamatosan emelkedjen, és ezért a jövőben is mindent meg fogunk tenni.
A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, funkciókra fordított összegek 2,8 százalékkal növekedtek 2022-ben az előző évhez képest. Ezen belül a nyugdíjakra 674 milliárd forinttal költött többet a költségvetés. Emlékezhetünk rá, hogy a 2010-es kormányváltáskor mennyire üres volt a nyugdíjkassza. Ha akkor nem teszünk lépéseket, és nem segítjük a nyugdíjasokat, akkor egy-két éven belül kiürült volna az a kassza, amit Gyurcsány Ferencék úgy hagytak, pont azok, akik megszüntették ráadásul a 13. havi nyugdíjat. Merthogy 2022-ben abban az évben, amelyről most a törvényjavaslat, a zárszámadás szól első alkalommal teljes mértékben megkaphatták a nyugdíjasok a visszaépített 13. havi nyugdíjat, amit ezek után 2023 elején, idén is megkaptak és a 2024-es, már elfogadott költségvetésünk szerint jövőre is meg fognak kapni a magyar nyugdíjasok. Még a háború, a szankciós infláció és az energiaválság évében is teljesítettük a nyugdíjasok felé tett vállalásunkat: visszaépítettük azt a teljes 13. havi nyugdíjat, és megőriztük, sőt emeltük a nyugdíjak reálértékét, amit a baloldal elvett tőlük, és amit a baloldal folyamatosan csökkentett.
A családok 2022-ben visszakapták a ’21-ben befizetett személyi jövedelemadójukat mintegy 680 milliárd forint értékben. Ezzel is segítettünk a családoknak a megemelkedett megélhetési költségeik finanszírozásában.
Szintén fenntartottuk, sőt kibővítettük a családi otthonteremtési kedvezményt és az otthonfelújítási támogatást, valamint a világ egyik legkiterjedtebb családtámogatási rendszerének többi elemét is. A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-es bevezetésével ez idáig összesen mintegy 4000 milliárd forint maradt a magyar családoknál.
Emlékezhetünk rá, hogy 2010 előtt gyermeket vállalni azonos volt a szegénység vállalásával, pláne több gyermeket vállalni. A Gyurcsány Ferencék vezette balliberális kormány 2006-ban megszüntette a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, valamint az egy és a két gyermeket nevelő szülők családi adókedvezményét. A családi adókedvezményt a három- és többgyermekesek esetében gyermekenként havi 10 ezer forintról 4 ezer forintra csökkentették. A gyes idejét is csökkentették. A szocialisták eltörölték az első Orbán-kormány által bevezetett korábbi otthonteremtési rendszert, és devizahitelezésbe lökték a magyar családokat. Megszüntették az állami támogatású lakáshitelt és több mint duplájára emelték a lakásáfát. A külföldi bankokkal Varju Lászlóék lepaktálva megszüntették az olcsó otthonteremtési hiteleket, és hagyták, hogy a bankok becsapják az embereket. Mára sikerült eljutnunk odáig, hogy családtámogatásra három és félszer több jut, mint 2010-ben. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege így meghaladja a 3300 milliárd forintot. Ez közel 2400 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. Megint csak emlékeztetném baloldali képviselőtársaimat, ezek a tényszámok, ezért beszélünk a zárszámadásról, leírt, megvalósult, kifizetett támogatásokról beszélünk.
2022-től már a négygyermekes édesanyák mellett a 25 év alatti fiatal munkavállalók teljes mértékben mentesültek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A baloldal kormányzásának idejében egy fiatal, 25 év alatti munkavállaló a bruttó fizetésének csak körülbelül mintegy 50 százalékát kapta meg.
(9.40)
Most ezzel szemben minden 25 év alatti munkavállaló teljes mértékben szja-mentes az átlagbér szintjéig. 2022-ben tehát tovább folytatódott a 2010-ben megkezdett adócsökkentési politika. A Fidesz-KDNP-kormány a 2010-es győzelme után egy óriási fordulatot hajtott végre az adópolitikát tekintve. Míg a baloldali kormányok minden probléma kezelésére az adóemelést tartották megoldásnak, addig a nemzeti kereszténydemokrata kormány elkötelezett az adócsökkentések mellett. Örömmel jelenthetem, hogy 2010 óta 80 alkalommal csökkentettünk adót.
2022. január 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 százalékról 2 százalékponttal 13 százalékra csökkent. Ne felejtsük el, a Gyurcsány-kormány alatt 30 százalék fölötti járulékokat kellett fizetniük a munkaadóknak minden egyes munkavállaló után, ami öt különböző adónemből jött össze. 2022. január 1-jétől a kisvállalati adó kulcsa is 1 százalékkal mérséklődött, 11 százalék helyett már csak 10 százalék. A kisvállalati adó mértéke korábban még 16 százalék volt. Mindent összevetve tehát, a 2022. év volt gazdasági szempontból a legnehezebb év a rendszerváltás óta.
Sajnos a háború azóta is tart. Európában és a környékén nem kevesebb, hanem egyre több súlyos kihívás van, de a magyar gazdaság erős és stabil. Idén is le fogjuk törni az inflációt; fent fogjuk tartani a teljes foglalkoztatottságot; megőrizzük a rezsicsökkentés eredményeit; bővítjük a családtámogatásokat, és ismét növekedési pályára állítjuk a magyar gazdaságot.
Mindezek alapján a KDNP-frakció támogatja a 2022. évi zárszámadás elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)