BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm szépen mindazokat az észrevételeket, pozitív és negatív hangvételű észrevételeket, amelyeket a zárszámadás kapcsán elmondtak. Az elmondottakra négy fő blokkban, négy fő pontban szeretnék reagálni.
Az első kérdés szerintem az, hogy mi is a zárszámadás célja. Ahogyan az elhangzott a vitában, meggyőződésem szerint a zárszámadás célja az, hogy bemutassuk, hogy az Országgyűlés által meghatározott keretek teljesültek vagy sem; azok a célok, amelyeket a kormány és az Országgyűlés meghatározott, teljesülteke vagy sem. Ennek az értékelésnek az alapja az, hogy valós képet kapjunk a 2022. évi folyamatokról. Köszönöm azokat az észrevételeket, kifejezetten Windisch elnök úrnak a hozzászólását, az Állami Számvevőszék anyagát és azokat az észrevételeket, mely szerint az előttünk lévő, a tisztelt Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat a valós számokat tartalmazza.
Ha ebből indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a törvényjavaslat a valós számokat tartalmazza, akkor azt gondolom, hogy azonnal megcáfolhatók azok az általános vitában elhangzott állítások, mely szerint súlyos kormányzati megszorítások történtek az egészségügyben, oktatásra kevesebbet költöttünk, a többletbevételekből nem jutott az említett ágazatoknak, nem jutott a szociális területnek; vagy például az az állítás is cáfolható, mely szerint környezetvédelemre kevesebbet költöttünk 2022-ben, mint 2021-ben.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat a vitában a baloldali frakciók képviselői által elmondottakat tényszerűen megcáfolja. Engedjék meg, hogy egy-két számot említsek a zárszámadási javaslatból.
Oktatási tevékenységek eredetileg tervezett előirányzata 2186 milliárd forint volt, a tény 2591 milliárd forint; itt 400 milliárd forintos többletről beszélhetünk.
Egészségügynél az eredetileg tervezett szám 2569 milliárd forint volt, a tényszám 3236 milliárd forint.
Környezetvédelem, 2021-es tényszám: 425 milliárd forint; tény 2022-ben 488,5 milliárd forint.
Tehát azt gondolom, hogy azokkal a megállapításokkal, véleményekkel ugyan vitatkozni nem lehet, hogy az említett területeken van feladatunk magam is mindig elmondom ezt, legyen szó akár egészségügyről, oktatásról vagy környezetvédelemről , de a zárszámadás tényszerűen azt mutatja be, hogy ezeken a területeken a finanszírozás 2022-ben nőtt.
Béremelés volt az egészségügyi területen, béremelés volt a pedagógusoknál is vagy épp a szociális ágazatban. Természetesen a mértékekről lehet vitatkozni, de a béremelés tényéről nem; és mindig elmondtam magam is, a kormány azon dolgozik, hogy fenn tudjuk tartani a gazdaság növekedését a következő években, és nyíljon tér arra, hogy a béremelések a közszférában folytatódjanak. Megint megemlítem, az önök előtt lévő zárszámadási javaslat azt mutatja, hogy a közszféra egészében 2022-ben nagyobb mértékben növekedtek a reálbérek, mint a nemzetgazdasági átlag.
A második kérdés talán úgy tehető fel, hogy milyen volt a költségvetési tervezés; mennyire volt megalapozott az a költségvetési javaslat, amit anno 2021 közepén az Országgyűlés elfogadott. Itt is azért kemény kritikák hangzottak el, melyek szerint rosszul mértük fel a makrofolyamatokat; kapitális melléfogás jellemzi a 2022-es zárszámadási számokat; nem sikerült a költségvetés végrehajtása, tervezési hiba, és hasonló állítások hangzottak el. Ezen állításokat a hozzászólók azzal támasztották alá, hogy a GDP növekedése az eredetileg tervezett 5,2 százalékhoz képest csak 4,6 idézőjelben „csak” 4,6 százalék volt; az infláció valóban kiugró mértékben növekedett a tavalyi évben, ez 14,5 százalék volt; vagy a folyó fizetési mérleg is máshogy nézett ki, mint ahogy azt 2021 közepén terveztük. Sok kritika hangzott el a tekintetben, hogy mindez mutatja a költségvetés tavaszi tervezésének a hibáját.
Engedjék meg, hogy a következőkre hívjam föl a figyelmet. Szerintem kevesen voltak az országban, sőt szerte a világban, akik akár 2021. december 31-én megjósolták, hogy 2022 februárjában egy rendkívüli fegyveres konfliktus alakul ki a szomszédos Ukrajnában, Oroszország és Ukrajna között fegyveres műveletekre kerül sor.
(12.00)
Tehát ha a költségvetési törvényjavaslatról a tisztelt Országgyűlés 2021 végén döntött volna, azt gondolom, hogy akkor is teljesen más helyzetbe kerültünk volna, amire reagálni kellett.
(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Én nem gondolom, hogy számolni lehetett ezzel a háborúval, nem gondolom, hogy számolni lehetett ezeknek a következményeivel, mint ahogy nem gondolom, hogy a történelmi aszállyal is bárki számolhatott volna. Ebből a perspektívából nézve, ha baloldalról kritikákat fogalmazunk meg, fogalmaznak meg a költségvetés végrehajtása kapcsán, akkor hadd mondjam el azt, hogy szerte a világban az összes ország megalkotott költségvetése kapcsán kritikát kell megfogalmazni. Nézzük meg az Európai Bizottság előrejelzéseit! Nézzük meg más országoknak az előrejelzéseit! Mindegyik országban másképp alakultak a gazdasági folyamatok.
Szerintem célszerű ebből a perspektívából értékelni a 2022-es költségvetésnek a végrehajtását. Ebből a perspektívából nézve, én azt gondolom, igenis érték, hogy a magyar gazdaság 4,6 százalékkal növekedett, azzal együtt, hogy ahogy Windisch elnök úr mondta az év végén technikai recesszióban voltunk. Igenis érték, hogy a magyar gazdaság 2022-ben is közelített az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez, magasabb volt a magyar növekedés, mint az Unió átlaga. És igenis érték, hogy ebből a gazdasági növekedésből a lakosság profitált, hiszen az említett reálbér-növekedés is megvalósult, a nyugdíjak reálértéke is növekedett, köszönhetően a 13. havi nyugdíj visszaépítésének is. Meg tudtuk őrizni a családtámogatási rendszert, meg tudtuk őrizni a rezsitámogatásokat, és mellette az állam teljesítette a normál feladatokat. Ebből a perspektívából nézve tehát én azt gondolom, hogy az Országgyűlés által meghatározott főbb célokat a háború kitörése után is teljesíteni tudtuk, erről szól a zárszámadásitörvény-javaslat.
A harmadik kérdéskör talán aköré csoportosítható, hogy hogyan cselekedett a kormány az orosz-ukrán háború kitörése kapcsán. Itt két aspektusa vizsgálható ennek a kérdéskörnek. Az egyik aspektus, hogy a kormányzati lépések jogszerűek voltake vagy sem. Azért itt is erős kritikák hangzottak el baloldali padsorokból, olyan megfogalmazással, mely szerint alkotmányellenes volt a lépések sora, a kormány felrúgta a jogszabályokat, nem a parlamenti keretek között hajtotta végre a költségvetést, hanem saját maga alkotott rendeletet, saját maga alkotott kormányhatározatokat. (Varju László: Így is történt!)
Mély meggyőződésem, hogy minden kormányzati lépés jogszerű volt, az összes lépés jogszerű volt. Ha valaki ennek az ellenkezőjét állítja, akkor tisztelettel azt kérem, hogy mutassa meg konkrétan azt a jogszabályt, amelyet a kormányzat a költségvetés végrehajtásakor megsértett, bármelyik jogszabályt, legyen szó akár az Alaptörvényről, akár törvényről, akár kormányrendeletről vagy miniszteri rendeletről. Én ilyenről nem tudok, de el fogom fogadni a kritikát, hogyha konkrét jogszabályi hivatkozással valaki mégis azt igazolja, hogy a költségvetés végrehajtása bármely ponton jogszabályellenes lett volna.
Ismét tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy a költségvetés módosításának vagy végrehajtásának tekinthető az, hogy a kormány a központi tartalékok terhére határozattal forrásokat csoportosít át. Ez nem a költségvetés módosítása, ez a költségvetés végrehajtása. Az említett 60 darab Magyar Közlöny, amiben kormányhatározatok jelentek meg, a költségvetés tartalékaiból történő átcsoportosításokat tartalmazza.
Az való igaz, hogy a háború miatti egyik legnagyobb kihívás, hogy a kormányzat a veszélyhelyzet adta lehetőségével élve veszélyhelyzeti rendeletet is alkotott, ez való igaz, ezzel a rendelettel jött létre a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap. Ezzel, hogyha megengedik, akkor áttérek arra a kérdésre, hogy e helyzetben a jogszerű keretek között, minden jogszabályt betartva milyen tartalmi intézkedéseket tett a kormány.
Én azt gondolom, hogy talán nem kérdőjelezhető meg ennek a két alapnak a létrehozatala. Ha a rezsivédelem fontosságáról beszélünk és a családok megsegítéséről beszélünk hiszen sokszor hallottam, hogy az állam a többletbevételekből nem osztott vissza a családoknak , akkor első helyen a rezsivédelmet kell megemlíteni. Miért? Azért, mert Európában az uniós tagállamok közül a magyar családok által fizetett gáz ára a legalacsonyabb a 27 országból, az áramnál a második legalacsonyabb. Igen, ez egy nagyon jelentős segítség, nemcsak társadalmi segítség, ha úgy tetszik, hanem gazdasági segítség, meg ezzel az intézkedéssel megőriztük a családok fizetőképes keresletét, tudtak fogyasztani, tudtak vásárolni, ez húzta a gazdasági növekedést is.
A Honvédelmi Alap létrejöttét, azt gondolom, hogy a háború különösen aláhúzta. Magyarország mint NATO-tagállam régen vállalta, hogy a GDP 2 százalékát fogja honvédelemre költeni. Ezt a vállalásunkat és a honvédelmi kiadásoknak a fokozatos felfutását, azt gondolom, igazolta, ennek a döntésnek a létjogosultságát igazolta a háború és az a fegyverkezési folyamat, az a sajnálatos fegyverkezési folyamat, amit szerte a világban látunk.
Itt azért zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy nemcsak a honvédelmi kiadásokat bővítettük, hanem épp a magyar gazdaság növekedésének támogatása érdekében a hadiipari kapacitások kiépítésére is sor került; a 2022-es zárszámadás is tartalmaz hadiipari kapacitások megerősítéséről szóló előirányzatokat.
Mit tett a kormányzat ebben a helyzetben? Helyesen tettee vagy sem? A kritikák között volt, hogy a közel 1400 milliárd forintos áfabevételt a családok részére nem osztotta vissza a kormányzat. Hadd mondjam el, hogy az eredeti költségvetés nem számolt a családok 2021. évi személyi jövedelemadójának visszatérítésével, ez a közel 1400 milliárd forintos áfabevételnek a felét jelentette egymagában. Ezenkívül, ahogy az expozéban is mondtam, az eredeti költségvetés kettőheti 13. havi nyugdíjrész visszaépítéssel számolt. Köszönhetően a 2021-es gyorsabb gazdasági helyreállásnak, köszönhetően a 2022. év eleji stabil működésnek, a teljes havi nyugdíjat vissza lehetett építeni.
Sorolhatnám még az intézkedéseket; ha valaki megnézi a zárszámadást, akkor látja, hogy az állami többletbevételeket az állam a családok és a vállalkozások támogatására fordította. Ha nem ezt tette volna, akkor jóval kisebb államháztartási hiánnyal számolhatnánk. Ugyanakkor a különleges gázkészlet megvásárlása nélkül az uniós módszertan szerinti hiány a terv közelében alakult.
Itt még egy lényeges dolgot mondanék, hiszen olyan kritika is elhangzott, hogy a kormányzat 2022 első félévében osztogatott, utána fosztogatott. Hadd mondjam el, hogy ha kizárólag választási szempontok vezérelték volna a kormányzatot, amikor a költségvetés végrehajtásában gondolkozik, akkor az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben szereplő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt nem csökkenti a választások előtt hónapokkal, 2021 végén a GDP 4,9 százalékára, hanem még ezt a plusz mozgásteret is fölhasználta volna. Tehát egyidejűleg látunk olyan intézkedéseket, amelyek a családok számára többletforrásokról szóltak az eredeti tervezethez képest, és látunk takarékossági intézkedéseket is, például az állami beruházásoknak a visszafogása tekintetében.
Végül engedjék meg, hogy szóljak néhány olyan kérdésről, amelyet a hozzászólók a 2022-es költségvetés végrehajtása kapcsán említettek, de amelyeknek a hatásai, folyamatai a 2023-as és a következő éveket is befolyásolják. Hadd reagáljak ennek keretében röviden Szabadi képviselő úr hozzászólására az önkormányzatok rezsitámogatása kapcsán!
2022-ben a központi költségvetés számos plusztétellel támogatta a helyi önkormányzatok működését az eredetileg betervezett tételek felett is, gondolok itt például a minimálbér, a garantált bérminimum emelése miatti többletre, vagy mondjuk, a gyermekétkeztetés finanszírozására. Ennek is köszönhetően, ezen intézkedéseknek is köszönhetően azt tudom a tisztelt Országgyűlés részére elmondani, hogy a helyi önkormányzatok összesített pénzeszköz- és állampapír-állománya körülbelül 40 milliárd forinttal csökkent 2021-ről 2022-re.
(12.10)
De ha azt nézem, hogy a 2021 végi szám 1744,1 milliárd volt és ez csökkent 1704,4 milliárd forintra, akkor azt tudom elmondani, hogy az önkormányzati rendszer a pénzügyi stabilitását megőrizte. Ha ebből a számból kiveszem a főváros pozícióváltozását, akkor azt látom, hogy a főváros nélkül a magyar önkormányzatok tulajdonában lévő állampapírok és a magyar önkormányzatok bankszámláin lévő források összege 2021-ről 2022-re növekedett. Természetesen vannak olyan lépések, intézkedések, amelyek a 2022. évből erednek és 2023-ban nyernek költségvetési támogatást, ilyen a rezsikompenzáció is. Ahogyan elhangzott, 2023 elején a helyi önkormányzatok jelentős támogatást kaptak. Miért ekkor? Az önkormányzati szövetségekkel folytattunk egyeztetéseket, folyamatosan elemeztük a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét, és az adatok azt mutatták, hogy a helyi önkormányzatok, köszönhetően természetesen a saját intézkedéseiknek is, meg tudták őrizni a pénzügyi stabilitásukat és ezen intézkedések között, amelyeket említettem, az önkormányzatok intézkedése is értendő és az említett kormányzati lépések is.
Sokan szóltak arról, hogy ugyan magas a beruházási ráta, ahogyan elhangzott, 2022-ben a zárszámadás tényszámai alapján európai uniós szinten ez a legmagasabb volt a 28 százalék fölötti értékkel, de sokan azt gondolják, hogy alacsony hozzáadott értékű tevékenységet finanszíroz az állam. Alacsony a produktivitás, változtatni kell, a támogatások jelentős része a multicégekhez megy; sok ilyen kritika hangzik el. Egyrészről azt hadd mondjam el, ha visszanézünk az elmúlt évekre, mégiscsak a magyar gazdaság bővülése folyamatosan meghaladta az Unió átlagát. A 2010-es évek eleji konszolidáció után 2013-tól nem fogunk találni olyan évet, amikor a magyar gazdaság teljesítménye ne lett volna magasabb az uniós átlaghoz képest. Ez igaz 2020-ra is.
Igen, voltak a 2010-es évek elején olyan időszakok, amikor a termelékenységi ráta csökkent. Miért? Mert nagyon jelentős, korábbi munkanélküli tömegeket sikerült a munkaerőpiacra beszívni. Nem mindig a legmagasabb hozzáadott értékű területre, nem mindig kutatás-fejlesztésre. Igen, sokakat közmunkába. Több mint kétszázezer embernek volt közmunkából megélhetése. Ezek nem a legnagyobb hozzáadott értékű tevékenységek. Hál’ istennek ebből a kétszázezer főből több mint a fele a versenyszférába ment át. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a munkaerőpiaci feszültségek oldása mellett növeljük a magyar gazdaság termelékenységét. Ilyen szempontból tetten érhető egy változás, azt gondolom, 2022-ben is és a következő években is a tekintetben, hogy a nagyobb hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési jellegű tevékenységeket támogatjuk. Nemcsak azzal, hogy a beruházások támogatásánál van egy hangsúlyeltolódás, van egy igazodás ahhoz a helyzethez, ami ma jellemzi a magyar gazdaságot szemben a tíz évvel ezelőtti szituációval, amikor munkanélküli tömegek voltak, hanem abban is, hogy például a felsőoktatás finanszírozására mennyi többlet kerül kifizetésre. Sajnos erről a vitában nem hallottam, de ha valaki fontosnak tartja, hogy nagyobb hozzáadott értékű legyen a magyar gazdaság teljesítménye, akkor igen, kutatás-fejlesztést, tudományos tevékenységet is finanszírozni kell. A zárszámadásból ezek a számok is kiolvashatók.
Egyetértek azokkal az észrevételekkel, kritikákkal, bármelyik padsorból is hangzott el, amelyek arra fókuszálnak, hogy a következő években olyan beruházásokat kell támogatnunk, ahol ez a magasabb hozzáadott érték tetten érhető. Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy például az Eximbank tőkeemelése és az Eximbank által folyósított hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás nem kizárólag a multinacionális cégeknek szolgál, nagyon sok kkv részesül az Eximbank hiteleiből.
A munkahelyteremtés, ehhez kapcsolódóan a gazdasági növekedés fenntartása mindig egy olyan kérdés, amely a költségvetés, a zárszámadás során előkerül és mindig azt mondom, hogy a kormányzat gazdaságpolitikájának egyik pillére a munkahelyek megtartása, a keresetek növelése. A másik pillér pedig a családpolitika. Elhangzottak olyan észrevételek, hogy a 2022-es többletbevételekből a családpolitikai intézkedések nem részesültek, a családi pótlék még mindig alacsony. Nagyon sajnálom, hogy azok a vélemények meg nem jelentek meg, hogy igenis a 2021-es személyi jövedelemadó mértékéig 2022-ben a gyermeket nevelő családok támogatást kaptak.
Arról sem hallottam, hogy az otthonfelújítási program keretében a tervezettet meghaladó kifizetéseket teljesítettünk. Hál’ istennek, szóba került a CSOK Plusz, ahol az elhangzottakat cáfolnom kell, hiszen a CSOK Plusz valóban az első lépésben egy hitellehetőséget jelent, egy 3 százalékos kedvező kamatozású hitellehetőséget teremt, de a második gyermek megszületése után 10 millió forintos tőkeelengedésre kerül sor és ezt követően gyermekenként 10-10 millió forint tőkeelengedés történik. Egy nagyon erős ösztönző van arra, hogy mindazon családok, amelyek gyermeket szeretnének vállalni, azoknál az újabb gyermek vállalása, az újabb gyermek megszületése ne jelentsen egyet az elszegényedéssel, épp az ellenkezője valósuljon meg.
E tekintetben vitatkoznom kell Apáti képviselő úrral, hogy ma egy átlagbér szerinti jövedelemmel rendelkező családnak vane lehetősége arra, hogy lakáshoz jusson. Ha gyermekeket szeretnének és vállalnak gyermekeket, akkor igen, nagyon jelentős, államilag támogatott hiteltermékek, otthonteremtési termékek és egyéb családtámogatások állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a saját otthon valóság lehessen.
A munka, család után engedjék meg, hogy végül két tételről szóljak, ami kapcsán több észrevétel hangzott el a 2022-es költségvetés kapcsán. Az egyik az infláció. Kétségtelen tény és azokkal a hozzászólásokkal egyetértek, amelyek az inflációt nemcsak a 2022-es év tekintetében vizsgálták, hanem 2023 kapcsán is. Hiszen valóban, ahogy a háború kitört, mindannyian láttuk, hogy az energiaárak hogyan szöktek fel, láttuk, hogy az inflációt ez hogyan húzta maga után, és azt is látjuk, hogy ez teljes egészében nem cseng le 2023 első felében, hanem szerte Európában a 2022-ben felszökött inflációnak egy fokozatos csökkenését látjuk.
Először is azt szeretném rögzíteni, hogy a 2022-es tényszámok alapján és most már nemcsak a zárszámadásról beszélek, hanem az Eurostat-adatokról, kérem, nézzék meg az Eurostat adatbázisát nem Magyarországon volt a legmagasabb infláció. Például a balti országokban Magyarországénál magasabb infláció volt. Mind a három balti országban. Nézzék meg a környező országokat! A környező országokban is Magyarországéhoz hasonló inflációs mérték volt. Nagyon sokat beszéltünk ennek az okairól. Vannak globális okai, ilyen az energiakitettség. Pontosan tudjuk, hogy a magyar gazdaság bizony a felhasznált energia jelentős részét, gondolok itt a földgázra, kőolajra, nem hazai kitermelésből, hanem importból fedezi. Tehát nyilván az energiaválság nagyobbat üt a magyar gazdaságon, hiszen ez egy jövedelemszivattyú az országból, még ha magasabbak is az árak, de van hazai kitermelés, a hazai kitermelőnek megy egy világpiaci áremelkedés. De sajnos Magyarországon nem ez a helyzet, ezért az energiaválság nagyobbat ütött a magyar gazdaságon. Nyilván ennek a hatásait a folyó fizetési mérlegben vagy az inflációban is láthatjuk. És az aszály Magyarországon különösen magas volt, igen, ez az élelmiszerárakban is tükröződik.
Én elfogadom azokat a véleményeket, amelyek szerint meg kell nézni, hogy vannake olyan speciális lokális ügyek, amelyekben a kormány is tehet az infláció letörése érdekében. Elmondanám itt, hogy nyilván van egy jegybank, amelynek törvényi feladata az infláció kontrollja, a kormánynak is, azt gondolom, pláne ilyen különleges helyzetekben szerepet kell vállalnia, a kormány erőteljesen szerepet vállalt. Ismerjük az intézkedéseket, legyen szó akár árstopokról vagy ezt követően az árfigyelő rendszerről, a kötelező akciózásról, amelyeknek az eredményeit láthatjuk, azt gondolom. Ezenkívül is vannak olyan hosszabb ívű intézkedések, mint például a versenyképesség növelése, akár gondolok itt az élelmiszeripari cégeink versenyképességének növelésére, amelyek abba az irányba hatnak, hogy egy-egy ilyen sokkot kevésbé kelljen a cégeknek áthárítani másokra.
Azt a magyar specialitást se felejtsük el, hogy a magyar gazdaságban a magyar lakosságnál volt fizetőképes kereslet.
(12.20)
A profitvezérelt infláció fogalmát emlékeim szerint a jegybank hozta be a tudatba. Nézzük meg az elemzéseket! Magyarországon épp azért, mert magas volt a foglalkoztatás, reálbérek voltak, bizony a cégek sokszor költségek felett emeltek árakat. Nézzük meg az adatokból! (Közbeszólás az ellenzéki sorokból.) A cégek jelentős részének… Képviselő úr, a cégek jelentős részének a profitja 2022-ben növekedett. Azzal az üzenettel tehát én egyetértek, hogy az inflációra figyelni kell, nemcsak a 2022-23-as, hanem ezt követő időszakban is.
Nagyon örülök, hogy elhangzott többektől az az állítás, hogy az eddigi költségvetési folyamatok bebizonyították, hogy a magas infláció nem érdeke a mindenkori kormányzatoknak, nem érdeke a költségvetésnek. Az infláció megöli a növekedést és az infláció közvetlen és közvetett csatornán is a költségvetési egyenlegre negatívan hat.
E tekintetben tehát azt tudom elmondani, ismétlem, hogy nézzék meg, milyen intézkedéseket tett a kormány. Mindnyájan azzal számolunk, hogy az idei év végén, már nemcsak decemberben, hanem novemberben is egy számjegyű lesz az infláció. Cáfolom azokat az állításokat, melyek szerint a kormányzat tudatosan alul akarja tervezni az inflációt, és azzal számol, hogy majd a magasabb inflációból többletbevétele lesz. Nem, a tényszámok ezt nem támasztják alá.
Végül az infláció kapcsán az utolsó gondolat. A jövő évi költségvetésben 6 százalékos inflációval számolunk. A jelenlegi, kormánytól független elemzői konszenzus ennél némileg alacsonyabb inflációt vetít előre. Ez két dolgot üzen számomra, kettőt legalábbis biztosan. Egyrészről a kormánytól független szervezetek úgy látják, hogy mindazok az intézkedések, amelyeket a kormány meghozott, mindazok az intézkedések, amelyeket a jegybank is meghozott, együttesen eredményesek lesznek, és le lesz törve az infláció, nemcsak idén év végére, hanem tavaly, még a kormány által feltételezetthez képest is alacsonyabb inflációval számolnak.
A második dolog pedig a nyugdíjak kérdését illeti. A nyugdíjak megőrizhetik a reálértéküket 2024-ben is, sőt, azt sem zárom ki, a mostani információk alapján reálisnak gondolom, hogy a nyugdíjak reálértéke 2024 januárjától már növekedhet, és bízunk abban, hogy a következő évben 3,5 százalék fölött lesz a gazdaság bővülése, ez esetben nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerül.
Végül az utolsó dolog, ami az inflációhoz is kapcsolódik, ez az államadósság-finanszírozás. Többen azt mondták, hogy a 2010-es évek elejének vállalása, nevezetesen, hogy az adósságszolgálatot csökkentjük, az adósságot csökkentjük, megdőlt, hiszen az adósságszolgálati kamatkiadások ma magasabbak, mint az előző években voltak, a 2022-es évben is magasabb volt az adósságszolgálati kamatkiadás, mint 2021-ben.
Először is azt szeretném rögzíteni, hogy én azt gondolom, a kormánypártok, a Fidesz-KDNP és a kormánypártok által támogatott kormányzat elköteleződését az adósságráta csökkentése tekintetében semmi sem kérdőjelezheti meg. Nemcsak közgazdasági racionalitás az adósságráta csökkentése, hanem Alaptörvénybe foglalt követelmény. A mindenkori kormányzat csak olyan költségvetést készíthet, csak olyan költségvetést hajthat végre, ami az adósságráta csökkentését eredményezi. Efölött őrködik a Költségvetési Tanács. A tisztelt Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amely a Költségvetési Tanács szerint nem teljesíti ezt a kritériumot. Az adósságrátát kell tehát csökkenteni, ennek van közgazdasági tartalma.
Természetesen van ez elől egy menekülési klauzula, hiszen amikor a gazdaság visszaesik, ha az államnak van lehetősége segíteni a munkahelyek megőrzését, akkor segíteni kell. Ez történt a Covid alatt 2020-21-ben. Ennek köszönhető, hogy a 2011 után látott folyamatos adósságráta-csökkenés után volt egy adósságemelkedés, ami után ismét csökkent. Tehát az első megállapításom az, hogy a zárszámadás is azt mutatja, és 2023-ban és ’24-ben is azzal számolunk, hogy az adósságráta csökkenni fog.
Van adósságstratégiánk, ezt hajtjuk végre, ez konkrétan tartalmazza, hogy milyen lépéseket tervezünk az adósságráta csökkentése érdekében. De természetesen Magyarország sem tudta kivonni magát az alól, hogy az infláció mindenütt elment. Ezzel párhuzamosan az adósságszolgálati költségek is fölmentek. Nem 5 százalékra, ahogy elhangzott a vitában. Én azt gondolom, hogy az idei, illetőleg a következő évben 4 százalék körül lehet a kamatszolgálat. De azzal a megállapítással egyetértek, hogy drágább adósságfinanszírozás mellett a jogi kötelezettségünkkel párhuzamosan cél az, hogy az államháztartási hiányt csökkentsük.
A 2022-es évben ez történt, a zárszámadás azt mutatja be, hogy 2021-hez képest csökkent az államháztartás hiánya. Bízom abban, hogy ez az idei évben is és a jövő évben is megvalósul, és ezáltal a kamatterheink is csökkenni fognak, párhuzamosan az infláció mérséklődésével. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)