DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Varju László és Mellár Tamás képviselő urak hozzászólására szeretnék reagálni, mert ők ketten illették kritikával az Állami Számvevőszék, illetve a Költségvetési Tanács munkáját. Én azt hiszem, hogy mindkét képviselő által megfogalmazott kritika az Állami Számvevőszék, illetve a Költségvetési Tanács alkotmányos feladatának félreértéséből adódik.

Önök a zárszámadás kapcsán most arról vitatkoznak, hogy önök szerint valamire a tavalyi évben többet kellett volna a kormánynak költenie, valamire pedig kevesebbet. Ez az önök dolga. Ebben a vitában az Állami Számvevőszék csak annyiban tud segítséget nyújtani, hogy biztosítja a zárszámadási törvényben önök által is olvasható számok hitelességét és megbízhatóságát.

A költségvetési politika célszerűségi vagy eredményességi értékelése kifejezetten összeegyeztethetetlen lenne az Állami Számvevőszék Alaptörvényben meghatározott feladatával. Az Állami Számvevőszék a zárszámadás kapcsán azt vizsgálja, hogy a költségvetési törvény végrehajtása szabályszerű volte, a törvény, illetve most még törvényjavaslat, zárszámadásitörvény-javaslat összeállítása a törvényeknek megfelelte és az abban szereplő számok hiteleseke vagy nem. Ezt szerencsére önök sem vitatták hozzászólásaikban, úgyhogy én azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék e tekintetben jól végezte a munkáját.

A Költségvetési Tanácstól is több kritikai hangnemet vártak volna el a hozzászólásaikban, miközben a Költségvetési Tanácsnak az az alkotmányos feladata, hogy az államadósság-szabály érvényesülését biztosítsa. Ezt nagyon könnyű visszamérni, hiszen az idő tudja azt igazolni, hogy a Költségvetési Tanács hozzájárulásai az adott évi költségvetési törvény elfogadásához megalapozottak voltak vagy sem. Örömmel jelenthetem be, ahogy erre már expozémban is utaltam, hogy az államadósság-szabály bevezetése óta minden évben az államadósság-mutató csökkent, egy évet kivéve, a Covid-évet kivéve. Tehát a Költségvetési Tanács szakmai véleménye az idő próbáját minden esetben kiállta.

Mellár képviselő úr hiányolta az Állami Számvevőszéknek, illetve annak elnökének, az én véleményemből azt, hogy nem véleményeztük az évközi rendeleti úton való előirányzat-módosításokat. Képviselő úr nem tudott még itt lenni az én expozém elhangzásakor, ezért engedje meg, hogy egy rövid részletet megismételjek belőle:

„A költségvetési politikának reagálnia kellett arra a helyzetre, hogy a tényleges külső feltételrendszer gyökeresen különbözik attól, amire a költségvetést megalapozó prognózist építették. A magyar államháztartási szabályok a kormány számára eleve széles jogkört biztosítanak a költségvetési előirányzatok átcsoportosítására, sőt túllépésére és a költségvetés címrendjének átalakítására. A külső politikai és gazdasági környezet hirtelen és jelentős változása esetén ez a szabályozás megfelelő mozgásteret ad a kormány számára ahhoz, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsa a költségvetést. E széles jogkör veszélyhelyzeti kormányzás idején szinte korlátlanná válik, mivel ilyen esetben a kormány kormányrendelettel az államháztartási törvényi szabályoktól eltérő előírásokat is meghatározhat.

Kétségtelen, hogy a kormány 2022 folyamán gyakran élt e törvényi felhatalmazásokkal, és mind a bevételeket, mind a kiadásokat jelentősen módosító döntéseket hozott. Célszerű lenne ugyanakkor a jogalkotónak átgondolni, hogy mi az optimális arány a költségvetési rugalmasság és az Országgyűlés költségvetés-alkotási jogkörének tényleges érvényesülése között. Különösen fontosnak tartom ezt azért, mert szükségesnek tartom a költségvetési törvény iránytű szerepének minél inkább való megerősítését.”

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.  Dr. Mellár Tamás tapsol.)