NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslathoz egyetlenegy módosító javaslat érkezett, ugyebár, mégpedig a Mi Hazánk Mozgalomtól, melyben köteleznénk a kormányt, hogy a katonai szerepvállalás költségeit évente tegye közzé, azaz ne titkosítsák, ahogy ezt sajnálatos és rossz gyakorlatuk szerint tették az elmúlt években is hasonló esetekben, hiszen például a mai napig sem számoltak el a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásban való részvételünk költségeivel sem. Nem tudhatjuk, hogy mennyibe került az adófizetőknek ez a kaland, becslések szerint 75 milliárd forint. Képzeljük csak el, milyen fejlesztést lehetett volna, vagy milyen javadalmazást lehetett volna 75 milliárd forintból a Magyar Honvédségnek biztosítani!
A Mi Hazánk Mozgalom szerint viszont itthoni szolgálatért, tehát például a határon kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak. Aki pedig nagyobb kalandra, gyakorlatra vágyik, annak természetesen ott van például a francia idegenlégió.
Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során is, tehát az afganisztáni, iraki és hasonló megszállásokra költött százmilliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat biztosítva honvédjeinknek.
Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, ahogy Irakban és Csádban sem volna keresnivalójuk a magyar katonáknak. Inkább az automata fegyverekkel ostromlott déli határkerítésünknél kellene szolgáljanak honvédjeink.
Magyarország terrorfenyegetettségét is rendkívüli mértékben növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség a kormány előterjesztése szerint. Bizony, tisztelt Országgyűlés, afrikaiakat képeztek lövészetre eddig is a magyar honvédek a Szahara déli részén fekvő Maliban, jövőre pedig már Csádba is küldene a Fidesz-kormány kétszáz katonát. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogy hogyan vonuljanak vissza fülüket-farkukat behúzva, hogyha fegyverropogást észlelnek.
A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte, a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen például Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar mezőgazdaság a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után. Ennek ellenére ki tudja, mennyi pénzt ömlesztenének most Csádba. Ezt a költséget titkosítanák a Mi Hazánk módosító javaslatának leszavazása alapján.
Csádban 2021 áprilisában meggyilkolták a 30 éven át hatalmon lévő államfőt, Idriss Déby Itnót, a hatalmat átvevő hadsereg másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetett. Az ország ideiglenes vezetője az elhunyt államfő fia, Mahamat Idriss Déby lett, azonban ígéretük ellenére másfél év után sem adták át a hatalmat a népnek. Nem volt választás, helyette 2022 októberében bejelentették, hogy 2024-re halasztják a választásokat.
Emiatt tüntetések indultak, de az ellenzéki szervezetek tevékenységének felfüggesztését és kijárási tilalmat rendeltek el, ugye, ismerős, tisztelt kormányzat, Magyarországon is már ez a műfaj. Nos, ott a kinevezett csádi miniszterelnök követte ezt el, miután több mint ötvenen meghaltak, és több mint háromszázan megsebesültek a kormányellenes erők tüntetésein. Hadd idézzem az Afrikai Unió Bizottságának elnökét: „Határozottan elítélem a tüntetések elnyomását, amelynek következtében emberek haltak meg Csádban.”
Tisztelt Országgyűlés! 2023 márciusában több mint négyszáz kormányellenes lázadót ítéltek életfogytig tartó börtönre Csádban. Ezek után ami még itt a Gyurcsány-Bajnai-rezsim idején folytatódott, mondjuk, 2006 után, egészen jogállami, na de hát ott tényleg nagyon messze voltunk a jogállamiságtól, hiszen a per csak egy hónapig tartott. Egy börtönkomplexumban folytatták le zárt ajtók mögött a független média kizárásával, tehát több mint négyszáz kormányellenes tüntetőt életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítéltek. Ennek a rendszernek a karhatalma kíván lenni a Magyar Honvédség?
A 2024-re tolt választás is így felettébb kérdéses. A tüntetők közé lövés pedig jövőre Csádban már a Magyar Honvédség feladata is lehet. A részletekről pedig most nemigen lehet tárgyalni, hiszen egy szexvideóbotrány miatt nemrég lemondani készült a csádi honvédelmi miniszter. E tekintetben egyébként úgy tűnik, hogy Csád mégsem egy teljesen következmények nélküli ország. Magyarországon ezt talán megúszhatta volna, ha nézzük a korábbi hasonló botrányokat.
Eközben Izrael egyre nagyobb befolyást szerzett Csádban, miután a zsidó állam az 1967-es háborúban elfoglalta a palesztin területeket. 22 afrikai ország közül még Csád volt a második, amely tiltakozásul felszámolta a kapcsolatait Izraellel, de idén februárban a csádi elnök megnyitotta újra országa izraeli nagykövetségét mintegy ötvenévi diplomáciai szünet után. Ezt büszkén jelentette be az izraeli sajtó, mi viszont kevésbé lehetünk büszkék arra, hogy mindehhez asszisztál egy ilyen diktatúra karhatalmaként a Magyar Honvédség is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)