DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a kérdés kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ön melyik párt nevében szólal fel, hiszen azért a magyar emberek számára a Magyar Szocialista Párt neve a kilátástalanság, a magas rezsiárak… és gyakorlatilag egy nagyon nehéz helyzetet vizionál. Erre gondolnak a magyar emberek.
És miért gondolnak erre? Ugye, önök azt mondták annak idején, hogy nem lesz gázáremelés. Ehhez képest 15-ször emelték az energiaárakat, sőt, ami nagyon-nagyon nehéz helyzetet okozott, hogy volt olyan, hogy a magyar családok a keresetük 35-40 százalékát voltak kénytelenek rezsire költeni. Azt ki kell emelni, hogy ez a szám ma egy számjegyű.
Európa legdrágább energiaárát fizették a magyar családok, emellett pedig számos olyan intézkedést is hoztak 2006-10 között, ami gyakorlatilag a családtámogatások, egyhavi bér és nyugdíj leépítése, megemelték az alapvető élelmiszerek áfáját, 12 százalékos volt a munkanélküliség, és a gáztárolókat, illetve az energiavállalatokat pedig külföldi kézbe adták. Ami külön szomorúság, hogy egyébként ebben az időszakban minél magasabb jövedelmű volt egy magyar állampolgár, annál nagyobb mértékben növekedtek a jövedelmei, miközben a tízből az alsó négy jövedelmi kategóriába tartozók jövedelme csökkent.
2013-ban úgy döntött a kormány, hogy bevezeti a rezsicsökkentés intézményét annak érdekében, hogy a magyar családokat meg tudjuk védeni. Most nem hoznék ide arra idézeteket, hogy önök ezt hogyan minősítették. Sajnos talán azt fontos ilyenkor kiemelni, hogy a mai nap akár az Európai Unión belül ezt a kérdést hogyan kezelik, hiszen az Európai Bizottság gyakorlatilag megtámadta a magyar rezsicsökkentés intézményét, és szeptemberben az Európai Parlament strasbourgi ülésén szavaztak is ezzel kapcsolatban, ahol egyébként a baloldali európai parlamenti képviselők támogatták azt a javaslatot, amely gyakorlatilag a magyar rezsicsökkentés intézményét is veszélyezteti.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön állításainak éppen az ellenkezője igaz, hiszen évek óta a magyar emberek, a magyar családok fizetik a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unión belül, és ezt nem mi mondjuk, hanem az Eurostat mondja. Ha megengedi, akkor most hadd mondjak el néhány friss adatot! Az Eurostat 2023 első félévére vonatkozó adatközlése szerint a gáz Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztóknak. A hollandok a gázért hétszer, az áramért négyszer többet fizettek. Az uniós átlagár a hazaihoz képest villamos energiában 2,5-szer, földgázban 3,5-ször volt magasabb. Az idei első hat hónapban a legdrasztikusabb, 953 százalékos árnövekedés Hollandiában volt, az áram ára lényegében tízszeresére drágult. Gázáremelkedésben Lettország, Románia és Ausztria az éllovasok, náluk több mint kétszeresére nőtt a gázár. Hazánkban ilyen 2010 előtt volt éppen, amikor a baloldali kormányok kétszeresére emelték az áram, és háromszorosára a gáz árát.
Az Európai Bizottság nemrég publikálta az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentését. A dokumentum a magyar energiapolitika sikerét bizonyítja. Míg az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő fűtése, Magyarországon ez az érték az uniós átlagnál 50 százalékkal alacsonyabb, és ez az érték a 2002-2010 között mért 15-20 százalékos szinthez képest jelentős csökkenésnek számít. Emellett Németországban jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9, Romániában pedig 15,2 százalék ez az érték.
Kérem képviselő urat, hogy a rezsicsökkentést mindenféle szempontból, nemzetközi színtéren is támogassák. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban.)