VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy valóban történelmi pillanatokat, napokat élhettünk meg nem is olyan régen, amikor két nap alatt két új Nobel-díjassal gyarapodott hazánk. És igen, egy egész ország büszke lehet rájuk, és borzasztóan sajnálatos az a tény, hogy sokan mégis gyűlölködésre használták fel ezeket a történelmi pillanatokat.
Ne feledjük el, hogy mind Karikó Katalin, mind Krausz Ferenc egyaránt számtalan szállal kötődik Magyarországhoz, mindketten megőrizték magyar állampolgárságukat, szoros szakmai kapcsolatot tartanak fenn a hazai kutatóhelyekkel.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Vagyis a baloldal hazug állításaival szemben nem igaz az, hogy a magyar kutatókat ne támogatnánk, ne támogattuk volna, mivel már évek óta hozzájárulunk Magyarországon a Nobel-díjas Krausz Ferenc és csapatának munkásságához is.
A rákkutatásban fontos molekuláris ujjlenyomatok kutatására, az úgynevezett CMF-projektre, illetve az azt megvalósító Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-nek több mint 20 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány.
Elmondhatom, hogy biztosított a megfelelő háttér a jövő kutatói számára is. Jelenleg is több tíz milliárd forinttal támogatjuk a magyar tudósok kutatásait, hozzásegítve őket a kimagasló tudományos eredmények eléréséhez. Meggyőződésem, hogy a kormány az egyetemek, valamint a Magyar Kutatási Hálózat modellváltásával olyan kutatói környezetet alakított ki, amely megteremtette a lehetőségét, hogy itthon érhessenek el hasonló sikereket a jövő Nobel-díjas tudósai.
Kiemelendő, hogy a hazai kutatás-fejlesztésre szánt finanszírozási keretösszeg 2016 és 2022 között 112 milliárd forintról mintegy 318 milliárd forintra bővült. Az egyetemek finanszírozására csak az elmúlt évben 1000 milliárd forintot fordított a kormány.
Megduplázódott a felsőoktatási intézmények esetében a modellváltással párhuzamosan az erre szánt keret, 200 milliárd forintról 400 milliárd forintra emelkedett.
A hazai kiemelt kutatások támogatásaként a magyar kutatási hálózat finanszírozása 2021-től kezdődően beépülő módon 17 milliárd forintról 39 milliárd forintra bővült.
És a kormány éppen a legutolsó kormányülésen döntött arról, hogy a Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központ 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósítását újabb 75 milliárd forinttal támogatja. Ez az összeg a korábbi 2019-től kezdődő 20 milliárd forinton felül értendő, azaz a kormány összesen már 100 milliárd forinttal támogatja a Nobel-díjas Krausz Ferenc magyarországi kutatásait.
Több minden meg fog valósulni ennek a programnak a keretében, például létrejön egy nemzeti biobank, létrejön a Neumann János Informatikai és Adattudományi Intézet, és létrejön egy vizsgálati laboratórium is.
A kormányzati támogatás biztosítja, hogy a CMF-projekt eljuthasson egészen a gyakorlati alkalmazásig. A cél egy olyan orvostechnikai berendezés létrehozása, amely egyszerű vérminták vizsgálatát gyorsan és olcsón képes elvégezni. Távlati cél, hogy ez az eljárás beépítésre kerüljön a magyar egészségügyi ellátórendszerbe is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ne feledjük, hogy a tudományban nincsenek nemzeti határok. Ez a két Nobel-díj azt jelenti, hogy a magyar tehetség igenis jelen van a világban, ami a felkészült oktatóknak, a kitartó és tehetséges diákoknak és a kiváló magyar felsőoktatásnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), valamint közoktatásnak köszönhetően tud kiteljesülni. Azon dolgozunk, hogy ez a továbbiakban még inkább így legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)