BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Főépítész Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Remélem, hogy ez a javaslat Kós Károly szelleméhez méltó lesz. Azt gondolom, hogy ez a több mint 250 oldalas anyag akkor lesz majd igazán igaz, és akkor fogják értékelni a magyar emberek, amikor Mészáros Lőrincre, Hatvanpusztára, az akkugyárak építésére, de Marika néninek és Pista bácsinak is ugyanazt fogja jelenteni ez a törvényjavaslat. Félek, hogy nem így lesz.

Önök 13 éve kormányoznak, és Lázár miniszter úr, ha jól emlékszem, szeptemberben Veszprémben az állami főépítészek konferenciáján felszólalt, és azt gondolom, hogy néhány igazságbeszédet ott elmondott. Néha Ausztriát negatív, néha pozitív képben tünteti fel, ami érdekes az emberek számára. Ugye, aki ismeri Lázár urat, tudja, hogy hihetetlen jó kommunikációs képességekkel rendelkezik, csak a magyar emberek látják a valóságot. Ha Lázár úrnak akár a kormányinfóiból indulunk ki vagy a különböző megszólalásaiból, akkor azt gondolom  hogy is fogalmazzak?  az nem a valóságot tükrözi. Tehát annyi ígéretet kaptunk már, hogy nagyjából Magyarország Svájc vagy Dubaj szintjén élne. Ezt értse ön is egy egészséges kritikának, és azt gondolom, hogy ezzel a magyar emberek egyetértenek. De akár Vas megyéről vagy leszűkítve Szombathelyről beszélnék, amennyi ígéretet kaptunk már állami beruházásokra, forrásokra, gondolok csak az utakra, akkor azt gondolom, hogy most nem mosolyogna Lázár úr.

De Lázár úrnak az is feltűnt a veszprémi beszédében, hogy amikor hazaérkezik Ausztriából Magyarországra, akkor milyen balkáni állapotok vannak, és milyen határátkelőkön kell átjönni, és egy új szubkultúrába kell hazaérkeznie, mert annyira más az osztrák és a magyar építészet és a magyar utak állapota.

Ugye, itt építészeti és közlekedési miniszterről beszélünk, és nem akarom csak Lázár úrra kifeszíteni ezt a felszólalást, csak tényleg a magyar valóságról beszéljünk. Arról beszéljünk, hogy ahogyan Ausztriából hazagurulok a bucsui határátkelőnél, már többször javasoltam, hogy bontsák el, mert úgy néz ki, hogy nagyjából egy horrorfilmet vagy valami túlélőshow-t lehetne forgatni. Akkor erre önök válaszként mindig azt írják, hogy erre nincs pénz, nincs idő, nincs energia, majd valamikor, ha éppenséggel úgy van kedvük, akkor annak válaszolnak. De azért annak külön örülök, hogy Lázár úr, ha jól tudom, az egyik határátkelőnél, Hegyeshalomnál már elég aktívan ténykedett, és Hegyeshalommal kapcsolatosan már történtek változások.

Ugye, ön az igényességet nagyon sokszor kijelentette itt a felszólalásban, és ebben teljesen egyetértek. Az igényesség nem pénzkérdés, hanem hozzáállás kérdése, tehát teljes mértékben hozzáállás kérdése, legyen az miniszter, képviselő, vagy legyen attól az embertől, aki nap mint nap a munkájába eljár és a munkáját végzi.

A zöldfelületekkel és a környezetvédelemmel kapcsolatban megint csak egy kritikát szeretnék megfogalmazni, mert mindig fennhangon kijelentenek nagyon komoly propagandaszövegeket, csak a valóság megint nem ez tükrözi. A 71-es út mellett Balatonfőkajárnál, mindenki tudja, hogy a Matolcsy-féle…  és nagyon sokan nem merik itt kimondani, a volt gyermeküdülő bontásával, építésével kapcsolatban több ezer tonna törmelék valahogyan egy olyan gödörbe került, aminek büdös árok, bűzös gödör a neve. Feljelentések történnek, de ha valakinek, akkor azt gondolom, hogy Lázár úrnak lenne jogosítványa, hogy ennek az ügynek utánajárjon, és akár mintavételi fúrásokkal meg lehetne állapítani azt, hogy mi történt, mert az ottani, helyi lakosok elmondása szerint teherautószámra több ezer tonnányi szemetet vittek oda, ami, ha nagyon utánanéznek, akkor a Balaton vízgyűjtő területe. Tehát amikor igényességről beszélünk, és önök vannak hatalmon, önök kontrollálnak és önök ellenőriznek minden hatóságot, akkor elvárható lenne akár miniszteri szinten vagy akár ott helyben polgármesteri szinten, hogy ezeknek az ügyeknek utánajárjanak, és ne próbálják meg eltussolni ezeket az ügyeket.

De ami nagyon tanulságos, és lehet, hogy vitatkoznék egy-két képviselőtársammal, szerintem erről a törvényről igenis beszélni kell, és jó, hogy egy ilyen vaskos anyagot behoztak, de ezt a törvényt akkor tárgyaljuk, amikor a magyar építőipar szó szerint mélyrepülésben van. Ha csak a mai adatokat nézzük, és a mai cikkeket elolvassuk: soha nem látott mélységekben a magyar építőipar. Ötödével esett vissza az új építésű lakások száma a tavalyihoz képest  ez mai cikk, cáfolhatatlan, tények alapján. Az idei első háromnegyed évben 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. De akár nálunk, Nyugat-Dunántúlon 50 százalékkal esett vissza az építési kedv.

Miért is hozom ezt ide? Ugye, húzóágazat az építőipar, és azt gondolom, hogy az elmúlt években, évtizedben volt egy olyan konjunktúra, ami pörgette a gazdaságot és pörgette az építőipart, de ’22-ben szerintem Lázár úrék is látták, hogy valamit lépni kell, és valaminek történnie kell. Ugye, a számok nem hazudnak, és a számok makacs dolgok. Hihetetlen sok ember dolgozik az építőiparban, és ezek az építőiparban dolgozó emberek is szeretnének ma is, holnap is, holnapután is megélni, de soha nem látott válsággal küzd a magyar építőipar.

És megint csak egy cikket szeretnék idehozni, ami tegnapelőtti: letaglózta az építőanyagcégeket a kormány büntetőadója, tömeges elbocsátások zajlanak. És ezek is tények. És ha a miniszter úr rám nézne! Megköszönném, ha figyelne, mert én is figyeltem az ön felszólalására. (Lázár János: Köszönöm.)

Zuhanórepülésbe kezdett a magyar építőipar, ami nehéz helyzetbe hozta az ágazat beszállítóit, az építőanyag-gyártókat. A tégla- és cserépgyártó multicégek helyzetét tovább nehezíti a kiegészítő bányajáradék, amit a kormány speciálisan rájuk vetett ki. Ezek a vállalatok akkor is veszteséggel termelnének, ha az építőiparnak jól menne. Így nem meglepő, hogy most százasával küldik el a dolgozókat. És tovább folytatva: Magyarországon jelenleg az összes nagyobb téglagyár, illetve kerámiacserepet gyártó üzem visszafogta vagy leállította a termelését. Akad olyan telephely, ahol teljes leállást rendeltek el, és a munkavállalók akár 90-100 százalékát is elbocsátották.

És amikor Lázár miniszter úr Veszprémben is elmondta a mondókáját, akkor 30 000 milliárdos beruházási összegről beszélt. Most 28 000, nem tudom, ez a 2000 milliárd hová tűnt el szeptembertől novemberig, csak hogy pontosítsuk a számokat. Ott elmondta, hogy az 50 százalék a külföldről beszállított építőanyagokra ment, és a 30 százalék pedig a külföldi tulajdonban lévőkhöz került. Tehát a 80 százaléka az építőanyagoknak, ennek a 30 000 milliárdnak vagy 28 000 milliárdnak külföldre került. Ez egy nagy igazságbeszéd, 13 éve önök kormányoznak, és önök vannak hatalmon. Tehát saját magáról fogalmazott meg kritikát, és saját maga mondott most egy véleményt arról a kormányzásról, amiről ön most egy expozét tartott.

De ha a szakmai anyagot nézzük, és én önkormányzati szinten szeretnék néhány dologra kitérni, akkor nekem lennének módosító javaslataim, és elég hosszasan szeretnék néhány dologra kitérni. A 2023. évi törvény a magyar építészetről, az 5. pontja az önkormányzati feladatellátás lenne, ami nagyon-nagyon sok pontot átölel, és szeretnék erről szó szerinti módosító javaslatokat és észrevételeket tenni.

A 8. § (2) bekezdésének b) pontja: a települések beépítésre szánt területeinek összességét  ott, ahol ez fizikailag lehetséges  a beépítésre nem szánt területekből álló  legalább 500 méteres zöldgyűrűvel kell körbevenni, amely a települési zöldinfrastruktúra részét képezi, és az új kijelölést követően is megmarad a szomszédos településekkel történő összenövés elkerülése érdekében. Ugye, erről Lázár úr is beszélt. Ezzel kapcsolatban lenne egy észrevételünk. Ugye, jelenleg nincs előírás, nulla, és ez korábban, ha jól emlékszem, a zöldgyűrűre vonatkozóan 200 méter volt. Az 500 méteres előírás esetén, ugye, 1000 méter távolságot kellene tartani a szomszédos települések összenövésének elkerülése érdekében, ami többnyire megvalósíthatatlan. Ha egy kistelepülést nézünk, mondjuk, nálunk, Nyugat-Magyarországon vagy Szombathely környéki településeknél, akkor ez nagyjából kivitelezhetetlen az észrevételünk alapján. Úgyhogy ezt kérem megfontolásra javasolni.

A következő a 8. § (3) bekezdése. Az új beépítésre szánt területek kijelölése során igazolni kell, hogy: „d) a település már a beépítésre kijelölt területén belül nincs olyan szabad építési tevékenységgel nem érintett terület vagy barnamezős terület, amely az új beépítést előirányzó rendeltetésnek és használatnak megfelel”. Észrevételünk lenne: az előírást szükséges volna differenciáltabban meghatározni. Az országos főépítész 1 hektárnál nagyobb új beépítésre szánt terület kijelölése esetén véleményezi a településrendezési tervet. Amennyiben a település beépítésre szánt területén több megrekedt beruházás, részben közművesített vagy kiépített utak nélküli lakópark van, esetleg csak pár beépítetlen telek is akad, addig jobb adottságokkal rendelkező területen nem jelölhető ki lakóterület. Kérem megfontolásra ezt is, módosító javaslatokba beépíteni szíveskedjenek.

(21.40)

Az 56. §, amely egy elég nagy és terjedelmes tétel lesz  ha megengedik, akkor ezt is felolvasnám , és ez az egyik legfontosabb olyan pont, amit, kérem, hogy ugyanúgy fontoljanak meg. A törvény értelmében valamennyi városi jogállású településnek kötelező lesz önkormányzati főépítészt alkalmaznia 2025. január 1-jétől; erről miniszter úr is beszélt. A községek választhatnak, vagy saját települési főépítészt alkalmaznak, vagy a szomszédos községekkel összefogva, társulásban térségi főépítészt bíznak meg, vagy ha 2025. január 1-jéig egyik kötelezettségüknek sem tesznek eleget, a település fekvése szerinti járásszékhely város települési főépítésze lesz az adott község vonatkozásában is főépítész.

Ezzel kapcsolatban nekünk lenne észrevételünk. Az önkormányzatok településkép-védelméről szóló rendeletének hatálybalépését követő tapasztalat az, hogy a községek jelentős részében igyekeztek a rendelet hatályába tartozó tevékenységek körét csökkenteni. A polgármesterek nem akarták az építkezőket korlátozni sem formai előírások betartásával  például a tető hajlásszöge, a héjalás anyaga vagy éppenséggel bármit fel lehetne sorolni , sem a véleményezési, sem a bejelentési eljárások lefolytatásával, ezt ők elmondták. Elmondásuk szerint örülnek minden építkezni vágyónak, aki a településen marad vagy betelepül.

Jelenleg a községekben a települési főépítészek szerződéses jogviszonyban látják el a feladataikat. Nagy a valószínűsége, hogy ezek a települések nem fognak eleget tenni egyik fent részletezett kötelezettségnek sem. Ebben az esetben a törvény értelmében a járásszékhely város főépítésze lesz az adott község főépítésze is. Bizonyos térségekhez negyven község is tartozik, számos településen most sincs főépítész, ahol pedig van, ott sem biztos, hogy a szabályozás megváltoztatásával fenn kívánják tartani a megbízást. A városokban lévő néhány fős főépítészi irodák nem képesek ellátni ezt a többszörösére nőtt feladatot akkor sem, ha ehhez állami költségvetést vagy támogatást biztosítanak.

A főépítészi vizsgával rendelkező gyakorló építészek, akik szerződéses jogviszonyban most ellátják az önkormányzati főépítészi feladatokat, kiesnek így a rendszerből. Az építésztervezők, településtervezők nem fognak főállású köztisztviselőként elhelyezkedni. Az építésigazgatásban is kevés a megfelelő végzettséggel rendelkező szakember, erre ön is kitért. A városi főépítészeknek nincs helyismerete a járás községeiben, nem ismerik a helyi sajátosságokat, a képviselő-testületet, a polgármestert. Milyen messzire kerülünk ezzel az eredeti, Makovecz Imre által elképzelt főépítészi minőségtől?!

A telekalakítási eljárások során már nem az önkormányzati főépítész adja a szakhatósági állásfoglalást arról, hogy a tervezett telekalakítás az önkormányzati szándéknak megfelelően a településrendezési tervvel összhangban van-e. Saját településén nem tudhatja, hogy mi valósul meg egyszerű bejelentéssel, a műemlék környezetében nem véleményezhet, de az általa ismeretlen környező községekben lássa el a főépítészi feladatokat.

A törvény egyúttal  amellett, hogy a vármegyei területrendezési terveket is ki kívánja vezetni  megszünteti a vármegyei önkormányzati főépítész jogintézményét. Itt egy észrevétel és egy kérdés lenne, hogy nem vehetnéke át a városi főépítész helyett a volt megyei főépítészek a térségi főépítészek feladatkörét. Igen, jól hallották.

A 97. § (3) bekezdése: „A szakmai konzultációt a települési önkormányzat a helyi építési szabályzatában kötelezővé teheti azzal, hogy annak helye van az épületek egyszerű bejelentési eljárásának megkezdése előtt is, és ebben az esetben a szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv az egyszerű bejelentés mellékletét képezi.” Itt is egy észrevétel lenne. A családi lakóépületek zöme nem építési engedélyhez, hanem csak egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység. Szerencsésnek tartjuk, hogy az eljárás változik, a hatóság ezután vizsgálja azt is, hogy a dokumentáció megfelele a vonatkozó jogszabályoknak.

A tudomásulvételi eljárás során a terv jogszabályi követelményeknek való megfelelését a hatóság húsz napon belül ellenőrzi. Ha a tervezett tevékenység a jogszabályoknak nem felel meg, az építési tevékenység megkezdését megtiltja. Ha a tervezett tevékenység megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a hatóság azt tudomásul veszi, és megkezdhető az építési beruházás.

Ugyanakkor településképi véleményt nem kell, nem is lehet kérni ezekre az épületekre, vagyis a településképi szempontokat továbbra sem lehet érvényre juttatni. A tapasztalat viszont az, hogy a települések jelentős részét teszik ki a lakóparkok, ahol az összes épület egyszerű bejelentést követően épült. Természetesen a településképi rendelet előírásait a tervezőnek így is be kellett volna tartania, de a gyakorlat mást mutat.

A szakmai konzultáció mellékletként való előírása nem szerez érvényt a benne foglaltak betartására, csupán önkéntes jogkövetés esetén, amire eddig is megvolt a lehetősége minden tervezőnek és építtetőnek. A nem kötelező konzultálás fogja megakadályozni, hogy a haciendák megépüljenek.

A településvéleményezési eljárással kapcsolatban is van még észrevétel és javaslatunk, ezeket módosító javaslat formájában be fogom nyújtani.

Pár másodpercem még maradt, és azt kérem, hogy engedtessék meg, ez a 6. §, a kritikairegionalizmus-alapú megközelítés és az illeszkedés elve. Az észrevétel az lenne, hogy az illeszkedés megállapításánál külön ki kellene térnie az átépítésre szánt területekre, az eltérő területfelhasználás megállapítására, a barnamezős területekre tervezett épület ne az iparterülethez illeszkedjen. Köszönöm, hogy meghallgattak.