SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a törvény konkrét szövegére, szeretnék két dolgot leszögezni a felszólalásom elején. Az egyik az, hogy remélem, egyetértenek velünk  bár mi, zöldek, ezt nagyon régóta mondjuk , hogy Magyarország legfőbb környezeti erőforrását a jó minőségű termőföldjei és a még megmaradt természetes, természetközeli területei jelentik. Ha valóban jót akarunk a gyermekeinknek és a későbbi generációknak, akkor ez az, amit érdemes megőrizni és örökül hagyni rájuk, mert ezen fog múlni a táplálékuk, az ivóvizük, a jólétük és a biztonságuk, és nem az akkumulátorgyárakon. Mert hiszen lehet, hogy a lítiumion-technológiát, amire önök most az ország összes tétjét fölteszik, már tíz év múlva sem fogják sehol használni, mi meg itt állunk majd a használhatatlan gyárépületekkel meg a nagy lebetonozott területekkel. És nem is a lakóparkokon fog múlni, merthogy senki nem akar majd olyan helyen lakni, ahol mérgezett a környezet, és nincs elegendő élelmiszer vagy ivóvíz, és persze nem is a stadionokon, mert a lelátókat ugyan be fogják majd nőni a gyomok már néhány hónappal az önök bukása után is, de a gyomnövények többségét nem lehet majd megenni. Tehát én azt gondolom, fontos leszögeznünk, hogy a természeti környezet és a termőföld a jövő.

A másik pedig az, amit talán meg kell állapítani, hogy sajnos Magyarországon 14. éve egy olyan kormány van hatalmon, amelyik nem vigyáz az ország természeti értékeire, a termőföldvagyonára, hiszen nincsen még egy olyan hely Európában, ahol ennyire könnyű lenne ipari vagy ingatlanberuházásokat jó minőségű termőföldön vagy zöldterületen megvalósítani. Erre vonatkozóan miniszter úr is az expozéjában jelzett adatokat. Magyarország túl van építve, ebben történetesen egyetértünk.

A termőföldvédelmi törvény ugyan 2007 óta tiltja a jó minőségű termőföldek lebetonozását, ezt azonban 2010 után az önök fideszes többsége úgy módosította, hogy kivéve, ha az adott területet a kormány beruházási célterületté nyilvánítja. Ez pedig, ahogyan a gyakorlatban látjuk, egy biankó csekket jelent a földrablásra, hiszen az Orbán-kormány bármely multicég vagy fideszes oligarcha kedvéért mindent azonnal beruházási célterületté nyilvánít, gyakorlatilag rendelésre, mérlegelés nélkül. Egyet csettint egy kínai vagy dél-koreai tulajdonos, és ami tegnap még szántó volt vagy zöldterület, az holnaptól már ipari park lesz; ez most ugyebár a helyzet.

Ön is elmondta, hogy mióta önök kormányoznak, már egy óriási területű termőföldre beton került beruházási okokból. Elhangzott korábban, hogy itt van Debrecenben a kínai CATL, amely az ország egyik legjobb mezőgazdasági földjein fog építkezni, de itt van az iváncsai vagy a Győrszentivánra beharangozott  remélem, nem megvalósuló  akkugyár, vagy akár a Szeged melletti. Illetve most terveznek egy gyárat 600 hektáron Soroksár mellé, illetve, hogy pontosan mit, azt nem tudjuk  logisztikai központ lesz vagy gyár , de mindenesetre zöldterületet akarnak 600 hektáron lebetonozni, pedig miniszter úr is elmondta, hogy van elég elhagyott ipari terület, barnamezős terület az országban.

Úgyhogy én azt nem értem, hogy lehet, hogy hazai termőföldet nem vásárolhat most külföldi, nagyon helyesen, külföldi cég, azért, hogy gazdálkodjon rajta, de ha nem gazdálkodni akar, hanem le akarja betonozni, akkor nyugodtan megveheti és tönkreteheti. Tehát ez azért szerintem egy elég komoly ellentmondás, és így fest az önök termőföldvédelme 2023-ban.

Most itt van ez az építészeti törvény, csakhogy én azt látom  és ezt ma reggel Szijjártó miniszter úr meghallgatásán is feltettem kérdésként , hogy amíg ön, Lázár miniszter úr, itt amellett érvel, hogy inkább menjünk a barnamezős beruházások felé, és hogy ne betonozzunk le több zöldterületet, addig Szijjártó Péter vidáman kijelenti a Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén, hogy ugyan, mit aggódom én, még alig betonoztak le néhány száz hektárt akkumulátorgyárak miatt, és hogy ez különben is milyen kis terület, és hogy ez azért itt bőven elférhet.

(21.50)

Szóval lehet, hogy önöknek érdemes lenne a kormányban egyeztetni egymás között, vagy nem tudom, hogy hogyan magyarázza akkor azt, hogy Soroksár és Gyál között nemcsak szántóföldeken, hanem természeti területeken, természetvédelmi területekkel határos területeken akarnak egy óriási területet lebetonozni. Ráadásul ön is pontosan tudja, hogy egy nagyváros agglomerációjában ennek még triplaakkora jelentősége van, mint ha mondjuk, valahol az Alföld elsivatagosodó területén, valamilyen nagyon gyenge minőségű szántóföldre helyeznék ezt. Tehát nyilván nem minden szántóföld cserélhető el egymással, konkrétan itt, Soroksár és Gyál között ez egy merénylet a természet ellen, és gyökeresen ellentmond az ön által most beterjesztett törvénynek. Szóval, én nem értem, hogy ez hogy van. Nagyon örülnék, ha erre válaszolnának, meg örülnék, ha ezt egymás között megbeszélnék a kormányban.

Általánosságban nyilván vannak előremutató elemek egyébként ebben a törvényjavaslatban. Nyilván fontos ez önnek, hiszen ennyit dolgozott rajta, több törvényt gyúrtak össze, óriási társadalmi egyeztetés volt. Persze valahol törvényszerű, hogy a társadalmi egyeztetésből hozzánk, ellenzéki képviselőkhöz az az információ jut el, hogy azért számos olyan szakmai szervezet van, amelyek jelezték, hogy az ő javaslataikat, amelyek bár szakmai javaslatok voltak, nem sikerült beépíteni. Nyilván nem lehet mindig mindent beépíteni, de én azért azt látom, hogy elég fontos dolgok maradtak ki sajnos, akár, úgy mondom, olyan dolgok is, amelyek önökhöz egyébként beérkeztek javaslatként.

A másik pedig az, hogy a javaslathoz mellékelt hatásvizsgálati lap semmit nem ír a jogszabály várható környezeti hatásairól. Én ezt nem értem pontosan, hogy az egyik legjelentősebb környezethasználó ágazat szabályozásán változtatnak, és nem vizsgálták érdemben vagy mélységében a környezeti hatásokat.

Aztán az is kifogásként említhető, hogy a célok és alapelvek között csak nagyon bújtatottan szerepel a fenntarthatóság, pedig 2023-ban, klímaválság, élővilágválság idején ennek kiemelten kellene szerepelnie, vagy akár az energiahatékonyságnak, a környezettudatosságnak, a körforgásos építésgazdaságnak. Jelenleg ezek csak félig bújtatottan szerepelnek, és ezért attól lehet tartani, szakmai szervezetek is megjegyzik, hogy a végrehajtási rendeletekben is inkább majd csak esztétikai hangsúlyok lesznek, és hogy gyakorlatilag ez a törvény inkább egyfajta zöldre festés lesz, mintsem hogy valódi hatást érne majd el, tényleg, a környezettudatos építkezés területén.

Komoly problémának látom, ahogy az elején említettem, hogy sajnos nagyon sok zöldterületet, főleg termőföldet is beépítettek, hogy egyébként a termőföldekről nem igazán ejtenek szót, amelyeket pedig, sajnos látszik, hogy be fognak építeni. Van benne néhány paragrafus természetesen a zöldterületekről meg az erdőkről, csak ezek, úgy látom  pont, ahogyan az előbb elmondtam  inkább kijátszható gumiparagrafusok sajnálatos módon.

Például a 7. §-ban ön említi, hogy zöldterületből és erdőterület-övezetből csak úgy lehet új beépítésre szánt területet kijelölni, hogyha egyébként ezzel megegyező biológiai aktivitás értékű övezet kerül csereterületként kijelölésre. Most nyilván zanzásítottam, nem olvasom fel a jogszabályt. Csak kíváncsi vagyok, hogy akkor ezt az aktuálisan futó beruházásoknál tényleg meg fogjáke csinálni. Tehát majd megkérdezhetem írásbeli vagy egyéb kérdésben?  és nem tudom, fognake rá válaszolni. Egyébként nem szoktak, az ön minisztériuma sem szokott érdemben válaszolni az írásbeli kérdésekre; esetleg beszélhetne az államtitkáraival ez ügyben. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy akkor ezt így tényleg végre fogjáke hajtani, mert egyelőre én ennek semmiféle jelét nem látom.

Említettem a soroksári és egyéb óriásberuházásokat. Hol van ott az a cserezöldítés? Arról nem beszélve, hogy amikor nemcsak szántóföldről, de természeti területről beszélünk, azt önnek tudnia kell, hogy azért nem olyan egyszerű ilyeneket csak úgy létrehozni. Tehát a természet bonyolult, ha egy ökoszisztémáról beszélünk, az nem ilyen, hogy csettintésre kijelöljük, odaültetünk három fát, és akkor majd ott létrehoztuk azt a természeti területet. Tehát kíváncsi vagyok, hogy ezt hogyan fogják megvalósítani.

Aztán a zöldterület beépíthetőségének korlátozása jó, de önmagában nem elég, hiszen mellé kellene tenni például a városrehabilitáció szükségességét, illetve akár a zöldmezős beruházások megadóztatását, utóbbit a hatékony visszatartó erő miatt, meg azért, hogy forrást képezzen a zöldterületek és a leromlott állagú városi területek rehabilitációjához.

És máris itt vagyunk a tervezet talán legnagyobb hiányosságánál, hiszen a klímaválság közepette felfoghatatlan, hogy tárgyaljuk ezt az építészeti törvényt, de ez egyébként semmit nem mond arról, hogy általánosságban is, de főleg az állami támogatásoknál, családtámogatási vagy hitelprogramoknál inkább a felújítást kéne preferálni, és nem pedig mindig az új építést. Az gyakorlatilag szintén hungarikumnak tűnik, de mondjuk, erre nem lehetünk büszkék, hogy nálunk most Magyarországon mennyire könnyű akár egy jó karban lévő régi épületet is hatalmas környezeti terheléssel lebontani, ha másikat akarnak építeni a helyére.

A polgári jó ízlést itt most nem vesézném ki, mert Varga Zoltán képviselőtársam már elmondta, hogy azért ezzel mennyi probléma van. Őszintén szólva, nekem is kicsit meglepő volt egy ilyen, inkább társadalmi fogalmat beemelni egy ilyen szakmai törvényjavaslatba. Én egyetértek azzal, hogy például a budai Vár átépítése minden, csak nem a polgári jó ízlés kereteinek megfelelő. De önök ezzel nyilván vitatkoznának, ebből is látszik, hogy ez a fogalom szerintem mennyire nem alkalmas egzakt dolgok meghatározására, mert ezen hosszan lehetne vitatkozni, hogy kinek mit jelent a polgári jó ízlés.

Aztán a Magyar Építész Kamara Műemlékvédelmi Tagozata különvéleményében nehezményezte kiemelten a kastélyokkal foglalkozó passzusokat. Itt érdekes, hogy a kastélyokkal való kereskedés gondolatát túlzottan vállalkozóbarátnak tartják, a tagozat szerint ez nagyon veszélyes tendenciát generálhat. Emlékszünk, hogy amikor uniós forrásból meghirdették a nemzeti kastély- és várprogramot, eredetileg 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani. De aztán a határidő lejárta előtt csaknem a negyedét kihúzták a listáról, miközben az összes költségvetést alig csökkentették, és sajtóinformációk szerint a program során kiírt 25 közbeszerzési tender közül legalább 13 esetben lehetett NER-es cégekkel kapcsolatot találni, itt persze Tiborcz István mellett Mészáros Lőrinc neve is felmerül. Igen, én is emlékszem olyan kastélyra, ahol valahogy érdekes módon folyamatosan nőttek a felújítási költségek, tehát itt nyilván a műemléki témáról is külön lehetne beszélni.

Aztán itt van a főtájépítészi rendszer, ahol teljesen logikátlanul csak az országos főtájépítészt és a balatonit nevesítik. Mi azt gondoljuk, hogy lehetne másolni az állami főépítészi rendszert, és nem csak a Balatonra vagy országosan megalkotni ezt a funkciót. És aztán az országos főtájépítész feladatainak felsorolása hiányos, ugyanis szerintünk a feladatok közé kell hogy tartozzon a települési zöldinfrastruktúra kerettörvényének a megalkotása.

Mi a Párbeszéd-Zöldek részéről nemrég benyújtottunk erről egy határozati javaslatot, amit persze tárgysorozatba sem vettek, pedig higgye el nekem, hogy tök jó szakmai javaslatok voltak ebben, települési zöldinfrastruktúra-kerettörvény megalkotására tettünk javaslatot. Javaslom, hogy esetleg nézze meg, és hátha érdemesnek tartja arra, hogy átemeljen ebből néhány dolgot az országos főtájépítész feladatai közé. Tényleg egyeztettünk szakmai szervezetekkel, szóval, nem én írtam önmagában ezt a határozati javaslatot, érdemes lenne megnézni.

Aztán itt van a Balaton. Vannak előremutató részek a Balaton kapcsán a törvényjavaslatban. Értem a szándékot, csak az a baj, hogy az látszik, hogy közben nagyon igyekeztek azon, hogy azért a mindenféle NER-es beruházóknak legyenek már ott a kibúvók. Szóval, én sajnos nem látom ezen most, hogy ez meg fogja akadályozni a további beépítéseket.

Mondok egy példát: azt írják, hogy a Balaton vízparti területén új beépítésre szánt terület kijelölése kizárólag akkor lehetséges, ha az nem sért környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket. De hát, könyörgöm, új beépítés mindenképpen ilyen érdeket fog sérteni, hiszen gyakorlatilag a tópart teljes egészében Natura 2000-es terület. Én nem látom azt, hogy egy zöldmezős beépítés ott hol ne sértene valamilyen természetvédelmi érdeket. Tehát jó lenne, hogyha azt mondanák, hogy ne lehessen új területet beépítésre kijelölni.

Aztán itt felmerült már a kikötőépítés esetén a 20 százalékos pluszbeépíthetőség, én ezt is túlzásnak tartom. A part szabad megközelíthetőségére egyfajta bonyolult gumiszabályok vonatkoznak. Én azt látom, hogy ez nem fogja megakadályozni a part körbejárását vagy megközelíthetőségét, véleményem szerint sokkal konkrétabban kéne fogalmazni.

A balatoni nádasoknál mi nem olyan régen tettünk arra egy javaslatot a Párbeszéd-Zöldek részéről, hogy a balatoni nádasokat ex lege le kéne védeni, tök mindegy, hogy hányas fokozatú nádasról van éppen szó, mert ezek a tó maradék…  már eleve nincs is olyan sok nádas, és a tó ökológiai jó állapotát ezek tartják fenn. Éppen nemrég a Fenntartható Fejlődés Bizottságában volt is egy meghallgatás, a limnológia kutatói eljöttek, egy nagyon színvonalas prezentációt tartottak, ezt nyilván az önök rendelkezésére tudja bocsátani a bizottság.

(22.00)

Akkor ne kétméteres védőtávolságot javasoljanak már a nádasok esetében! Egy nád gyökérzete eleve ennél jóval messzebbre nyúlik. Azt gondolom tehát, hogy a nádasokat úgy kellene védeni, hogy megfelelő védőtávolság is legyen, nem lehet egy nádas szélétől két méterre felépíteni egy luxuslakóparkot. Ez teljes abszurdum, ez így nem fog működni, nem fogják elérni azt a célt, amit elméletileg kitűzött ez a törvény.

A végén már csak annyit mondanék, hogy nem tudom, Hollik képviselőtársam miről képzelődött, amikor a szubszidiaritást emlegette. Konkrétan durván korlátozni akarják az önkormányzatok jogköreit, hiszen meg akarják akadályozni a változtatási tilalom meghosszabbítását, pedig ez az utolsó szalmaszál volt számos önkormányzat számára, hogyha valamilyen felülről rájuk kényszerített környezetpusztító beruházást meg akartak akadályozni. Illetve azt sem látom, miért lesz az jó, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdekből, például esetleg egy akkumulátorgyár építése miatt önök kötelezhetik az önkormányzatokat arra, hogy módosítsák a településrendezési terveiket. Ezt esetleg akkor lehetne megtenni, ha minden ilyen akkumulátorgyár-beruházáshoz önök népszavazást rendelnének, de nem ezt mutatja a példa. Ugyanúgy ezeket a kiemelt beruházásokat akarják erőltetve az önkormányzatokra hárítani, rá akarják bírni őket arra, hogy megvalósítsák azokat, és ki akarnak venni minden ellenkezési lehetőséget a kezükből. Én ezt egy komoly problémának tartom a szubszidiaritás tekintetében. Köszönöm.