VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök asszony. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket.
Mint felkért szószóló, és úgy is mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága alelnöke, engedjék meg, hogy a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslat tekintetében kifejtsem álláspontunkat.
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2023. november 6-ai ülésén döntött a törvényjavaslat egészéről, a részletes vita lefolytatásáról a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése alapján és kialakította véleményét a határozati házszabály 36. § (5) bekezdése alapján. A bizottság 11 egyhangú szavazattal támogatta a törvényjavaslat részletes vitára bocsátását.
Első pillanatra talán furcsa lehet, hogy kezdeményeztük a most tárgyalt törvényjavaslat nemzetiségi napirendi ponttá nyilvánítását, de elég csak lemennünk itt, a Parlamentben az alagsorba, az Országházat bemutató kiállítást megnéznünk, és láthatjuk, hogy a magyar építészet egyik legkomolyabb remekének a tervezésében, építésében rengeteg nemzetiségi szereplő vett részt.
Aztán, ha beleolvasunk a törvényjavaslatba, azonnal egyértelmű, hogy gyakorlatilag kötelező feladatunk ezzel a törvénnyel is foglalkozni. Ahogy azt a jogalkotó is megfogalmazta, az építészeti örökség védelme kiemelt közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent a nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi civil szervezetek számára is, valamint feladatul állítja a védett építészeti örökség méltó hasznosítását is ezen szervezetek számára.
A törvény szintúgy foglalkozik a nemzeti és történelmi emlékhelyek, emlékpontok kérdésével, az Országgyűlés által kijelölt a magyar nemzet és az ország területén élő nemzetiségek közös történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínek létesítésével, gondozásával, ápolásával, fenntartásával, ezeknek az emlékhelyeknek és a róluk megjelenő kiadványoknak az egységes arculatával és azzal, hogy a nemzetiségi kötődésű helyszíneken kiemelt fontosságú az adott nemzetiség anyanyelvének a használata.
Szintén rögzíti a törvény, hogy a településterv és az ehhez kapcsolódó kézikönyv készítéséhez az adott település vagy kerület közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal vagy nemzetiségi önkormányzatokkal egyeztetniük szükséges a települési önkormányzatoknak a partnerségi egyeztetések során.
(22.20)
Az új, egységes szabályozást lehetővé tevő törvényjavaslat kapcsán engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket egy lehetséges jövőbeni emlékhelyi vagy emlékponti helyszínre, mely a bolgár nemzetiség és több más magyarországi nemzetiség számára is szimbolikus jelentőséggel bír. 1153 évvel ezelőtt, 870-ben II. Adorján pápa kinevezte Metódot pannóniai érseknek, és Morvaországhoz hasonlóan itt is engedélyezte a szláv liturgiát.
A két apostol, Szent Cirill és Szent Metód akit a szláv nemzetek saját egyházuk, saját írásuk megteremtőjeként tartanak számon itteni működésének dokumentumai közismertek, sőt ez az egyetlen hely itt, a Kárpátok karéjában, ahol alkotómunkájuk egyértelműen helyhez köthető. Ez a konkrét hely Magyarországon Zalavár, ahol a történelmi emlékparkban 36 éve elsőként a bolgár állam és az ELTE közösen állított szobrot Szent Cirill és Szent Metód tiszteletére az itt végzett missziós munka elismeréséül. II. János Pál pápa Szent Benedek mellett Európa védőszentjeivé nyilvánította a két szentet. Az emlékművön a szentek bronzszobrai Janzer Frigyes szobrászművész alkotásai.
A későbbiekben az emlékparkban felállításra kerültek további emlékművek: az új egyház alapításának jogát hirdető salzburgi emlékmű, majd a szlovének emlékműve 2005-ben, míg a szlovákok emlékművének építése 2007-kezdődött meg. 2009-ben, a megye Szent István-i alapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a Zala Megyei Közgyűlés, hogy a legméltóbb helyen, a megye első történelmi központjában állít a millenniumnak is méltó emléket.
2021. május 25-ei felszólalásomban már javasoltam az Országgyűlésnek és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának, hogy vizsgálja meg a Zalavári Történelmi Emlékpark történelmi emlékhellyé való nyilvánításának lehetőségét, mely ezáltal méltó helyre kerülhetne Magyarország történelmi térképén. Azóta javaslatomról az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei, és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagjai már írásban is kinyilvánították támogatásukat, továbbá dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője is adott ki támogató nyilatkozatot a zalavári emlékpark történelmi emlékhellyé nyilvánítása tárgyában nemzetiségi szempontból.
Nem szabad elfelejteni, hogy számos olyan település van Magyarországon, ahol éltek nemzetiségi származásúak, mára azonban elköltöztek, asszimilálódtak, de templomaik, temetőik, sírjaik, emlékeik, továbbra is megmaradtak.
A magyarországi lengyel közösségnek Derenken van egy használaton kívüli temetője. Az egykori temető, sírhelyek léte, további fennmaradása a Derenkről elszármazottak, illetve a közösségük nemzetiségi identitástudatának fenntartásában kiemelt szerepet játszik. Derenk Magyarország egyetlen lengyel többségű települése volt, amelyre való tekintettel a lengyel nemzetiség őshonos nemzetiségnek számít Magyarországon. Önálló településként jelenleg már nem létezik, területe hivatalosan Szögliget község részét képezi.
A temetőt a település felszámolása óta -1943 óta temetkezési célra nem használják, a sírok azonban még megvannak. A temető az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik, vagyonkezelője az Észak-magyarországi Erdőgazdasági Rt. A lengyel közösség sem tulajdon-, sem vagyonkezelői joggal nem bír a terület felett. A temető sem a földhivatalnál, sem más hivatalos helyen nincsen bejegyezve, így sajnos nem tükrözi a helyszín kegyeleti jelleg mivoltát.
Ebből is látszik, hogy ebben, de más hasonló esetben a magyarországi nemzetiségeknek kegyeleti, kulturális, örökségvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű helyszínei vannak. Ezért szükségességét érzem, hogy hosszú távon, megnyugtató módon történjen az ilyen történelmileg fennmaradt helyszínek jogi rendezése.
Magyarországon egy 2007-es kormányrendelet rendelkezik a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról. A kormányrendelet megjelenése óta azonban államigazgatási szinten ezeknek a neveknek a megállapítása és nyilvántartása még nem történt meg.
Az elmúlt évszázadokban természetes gyakorlat volt Magyarországon az idegen nyelvű helységnevek feltüntetése a térképeken, helységnévtárakban. Fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is egy gondos, tudományos munkafolyamat révén készüljön egy központi nyilvántartás, mert a jelenlegi gyakorlat szerinti nyilvántartás a kihelyezett táblák alapján készül, és nem egy központilag összeállított helységnévlista alapján kerülnek ki a táblák, mint más közép-európai országokban.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország településein olyan emlékhelyeket, intézményeket, épületeket, sírokat találhatunk, melyek valamilyen történelmi, nyelvi, helyrajzi szempontból fontosak az itt élő nemzetiségek számára, ezért a magyar építészetről szóló törvényjavaslat a magyar nemzet részét képező nemzetiségek számára is pozitív irányú előírásokat és meghatározásokat tartalmaz, így azokat a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága üdvözli, és elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Благодаря за вашето внимание! (Taps a kormánypárti padsorokban.)