KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudjuk jól, hogy a kormány legfőbb politikája, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegye; kiszolgáltatják ezt az országot a külföldi, akár nyugati, akár távol-keleti multinacionális nagytőkének, aki idejön és kizsákmányolja mind a munkaerőt, mind pedig a környezeti értékeinket, erőforrásainkat és elszennyezi a környezetünket. Tudjuk azt is, hogy a kormány ezt a súlyosan káros folyamatot sok száz és ezer milliárd forinttal támogatja, éppen ezért igaz az az állítás, hogy munka van, de semmi más nincs, mert másra nem jut pénz; minden, ami közszolgáltatás, oktatás, egészségügy, a különböző humánpolitikák gyakorlatilag leépülnek Magyarországon.

Amiről most szeretnék beszélni, az a lakáspolitika, ez sincs Magyarországon, holott igény és szükség nagyon is volna rá. Erre sem jut igazából megfelelő forrás, holott nagyon nagy a baj, nagyon nagy a problémahalmaz, amellyel a kormánynak szembe kéne néznie; az elmúlt tíz évben megduplázódtak Magyarországon az ingatlanárak, de nemhogy lakást nem lehet önerőből vásárolni, de albérletet sem lehet megfizetni. A legkisebb lakás ára is az albérleti piacon már 150-200 ezer forint a magyar városokban. Vessük ezt össze a magyar minimálbérrel vagy akár az átlagkeresetekkel!

Tudjuk azt, hogy az ingatlanpiac rugalmatlan, számos olyan területe van az országnak, ahol nem lehet ingatlant eladni vagy nem lehet venni. Tudjuk, hogy rengeteg a befektetési célú ingatlanépítés, az ingatlan áruvá válik, ami pedig felhajtja az árakat, ismét kiszorítva jelentős társadalmi csoportokat erről a piacról. Tudjuk azt is, hogy az ingatlanok jelentős része korszerűtlen, nincs megfelelően leszigetelve. Ez azt jelenti, hogy orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat.

Lakáspolitika nincs, van azonban családpolitika, de az is rendkívül szelektív, és itt a CSOK-támogatásról, ennek a továbbfejlesztett változatáról szeretnék beszélni. Továbbra is az a kormányzati koncepció, hogy nem mindenki boldogulását, nem mindenkinek a céljai elérését akarja segíteni a kormány, hanem kiválasztott, kivételezett társadalmi csoportoknak akarnak segíteni. Ők jellemzően azok a szerencsésebb helyzetben lévő, relatíve tehetősebb csoportok, fiatalok, akár pályakezdők, akik több millió forintos megtakarítással rendelkeznek, és tudják vállalni a sok százezer forintos törlesztőrészletek megfizetését is, amit a CSOK-támogatás igénybevétele maga után von. Ezek a törlesztőrészletek  ezt is tudjuk  az új támogatási konstrukcióban 70 ezer forinttól akár 530 ezer forintig is terjedhetnek havonta. Kérdem én, kinek van arra pénze és forrása, hogy havonta ezeket a sok százezer forintokat vissza tudja fizetni, törleszteni. Szerencsére vannak ilyenek, de a többség számára mégsem elérhetők ezek a támogatások.

Ez a CSOK-támogatás ráadásul olyan szempontból is szelektív, hogy meg akarja mondani a fiataloknak, hogy hol éljenek, hiszen nem minden településtípust támogat, illetve kedvezményez a kormány. Olyan szempontból is meg akarja mondani a kormány, hogyan éljenek a fiatalok, hogyan éljenek a magyar családok, hogy meghatározza, kivel és meddig éljenek, ugyanis a válást bünteti, válás esetén nagyon súlyos összegeket kell büntetésből visszafizetni a magyar államnak.

Ezzel szemben lenne zöld szociális alternatíva, csakhogy ahhoz lakáspolitikára lenne szükség, és a családpolitika mellett más lakáspolitikai intézkedéseket kellene életbe léptetni. Idetartozik az állami bérlakásépítési program, amely hiányzik Magyarországról, gyakorlatilag az elmúlt bő három évtizedben alig láttuk ennek a programnak a kezdeményeit, pedig nem lehet megúszni a dolgot, államilag kell finanszírozni a bérlakásépítést. De vannak olyan programok, amelyeket szintén támogathatna a kormány, mondjuk, a lakáscsereprogramokat, vagy ott van a szociális lakásügynökség koncepciója. Magyarországon 600 ezer lakóingatlan áll üresen, ebből több tízezer, akár százezernyi lakást lehetne bevonni egy ilyen állami lakásügynökségbe, és lehetne segíteni nemcsak fiataloknak, nemcsak pályakezdőknek, de idősebbeknek, nyugdíjasoknak, egyedülálló szülőknek, olyanoknak is akár, akik nem szeretnének gyermeket vállalni, mert azt gondoljuk, hogy a lakáspolitika igenis mindenkit el kell hogy érjen.

Nem a CSOK-kal van a baj  illetve azzal is van baj, annak a szelektivitásával, vagy azzal, hogy bünteti a válást , de a fő probléma azzal van, hogy más eszközre, más forrásra egyszerűen nem jut pénz, és azért sem jut, mert mindent az akkumulátorgyarmatosításnak rendelnek alá. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)