DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye a választójogot úgy szabályozza, hogy az alapvetően a nagykorúsággal, a cselekvőképességgel függ össze; tehát azzal a döntésünkkel, az Országgyűlésnek azzal a döntésével, hogy ki az, aki teljes mértékben cselekvőképes, és ki az, aki nemcsak választójogi szempontból, hanem polgári jogi szempontból vagy büntetőjogi szempontból, vagy bármilyen jogi szempontból teljes felelősséggel tartozik a tetteiért. Tehát amikor önök azt javasolják, hogy változtassunk a választójogi életkoron, akkor ez a kérdés szorosan összefügg minden más, nagykorúsághoz fűződő kérdéssel.

Tehát a magyar felfogás szerint  hangsúlyozom, a magyar jogi felfogás szerint  nem lehet szétválasztani a teljes állampolgári jogokat azon az alapon, hogy valaki nagykorú vagy kiskorú. Megjegyzem, hogy a kiskorúaknak is teljes joguk van minden képviseletre, minden döntéshozatalra, az életkoruknak megfelelő döntésben részt vehetnek.

(9.50)

Ezt számos törvény kimondja, a gyermekek jogairól szóló rendelkezések, amelyek egyébként nemzetközi szerződések is, és amelyeket Magyarország maradéktalanul átültetett, kimondják a gyermek jogainak érvényesülését. A gyermek jogait így a bírósági eljárásban és minden hivatalos eljárásban is figyelembe kell venni. Tehát nem arról van szó, hogy a 18 éven aluliaknak ne lennének jogaik, állampolgári jogaik; ezeket a jogaikat az életkoruknak megfelelően gyakorolhatják.

A választójogi kérdésekben egyébként ennél sokkal, hogy is mondjam, égetőbb kérdés az, hogy azok, akik nem az életkoruk miatt, hanem például a mentális állapotuk miatt nem szavazhatnak, tehát a cselekvőképességük korlátozott, ezek a személyek vajon hogyan gyakorolhatják a döntéshez való jogukat, hiszen ők nagykorúak, ők felnőttkorúak, elvileg rendelkeznének mindenféle közügy gyakorlásához való joggal. Nos, az ő esetükben a 2013. évi V. törvény, a polgári törvénykönyv úgy döntött, hogy a bíróság dönt arról, hogy a cselekvőképességet mely csoportokra, mely feladatokra, mely ügycsoportokra korlátozza a bíróság. Tehát magyarul: az a kérdés, hogy valakinek vane választójoga, elválasztható az egyéb polgári jogoktól vagy büntetőjogi felelősségtől; elválasztható, de ez szigorúan csak a bíróság döntésén múlhat. És ahogyan mondtam, ez a cselekvőképességükben mentális okokból korlátozott személyekre vonatkozik.

Tehát összefoglalva, tisztelt képviselő úr, én úgy gondolom, hogy erről a kérdésről nem lehet úgy dönteni, hogy közben a nagykorúság egyéb kérdéseiről, tehát a teljes felelősségről nem döntünk. (Tordai Bence: De lehet…) Ez ugyebár a büntetőjogban is erős figyelmet igényel, hogy vajon a büntetőjogi felelősség is mikor kezdődik. Emlékeznek rá, hogy a kormány korábbi javaslata alapján az új büntető törvénykönyv bizonyos bűncselekmények esetén leszállította 12 évre az úgynevezett vétőképesség életkorát. Tehát én azt gondolom, hogy abban igaza van, hogy bizonyos jogokat, és tegyük hozzá gyorsan: felelősségeket a 18 év alattiak is viselnek, de ezeknek az Alaptörvény szerint és a mi jogi felfogásunk szerint kéz a kézben kell járniuk, tehát a jogokkal együtt a kötelességek is együtt járnak, azaz, aki több jogot gyakorol például a közügyek beleszólásába, annak valószínűleg több kötelezettséget is kell vállalnia.

Azért szeretném, hogyha az önök javaslatát ebből a szempontból is megfontolnák, hogy nem kizárólag a jogokról, hanem a kötelezettségekről is rendelkezne egy ilyen jogszabály. Tehát hogyha abba az irányba akarunk elmozdulni, hogy 18 év alatt is legyen valakinek szavazati joga, akkor bizony figyelembe kell vennünk az eddigi korábbi javaslatokat is; mint ahogyan volt is már egyébként erre javaslata fideszes országgyűlési képviselőknek, akik 18 év alattiak szavazati jogát is szerették volna megadni azzal, természetesen úgy, ahogyan a polgári jog szabályai szerint ilyenkor a szülő hozzájárulásával gyakorolja például a szavazati jogát, vagy a szülő gyakorolja helyette a szavazati jogát. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.  Az elnök csenget.) Ebben az esetben az történne, mint ahogy a polgári jogban is, a szülő véleménye szükséges ahhoz, hogy a gyermek jogait figyelembe vegyék; semmi más nem történne ebben az esetben sem. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)