DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy ezt Hörcsik Richárd képviselőtársam is elmondta, valóban, ez egy újabb állomás 13 év után, de nézzük is, hogy mi ennek az egyezménynek a célja: hogy valóban védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára, ahogy természetesen ezt államtitkár úr is említette.

Az egyezmény rögzíti az alapvető fogalmak meghatározását és az illetékes hatóságokat, ami hazánk esetében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet. Alapelvként elismerésre kerül, hogy minősített adat átadása esetén az átvevő fél ugyanolyan szintű védelemben részesíti a minősített adatot, amelyet a saját azonos minősítési szintű minősített adata számára biztosít; biztosítja, hogy a minősített adathoz rendelt minősítési jelölés nem kerül megváltoztatásra vagy törlésre  kivéve az átadó fél erre irányuló előzetes írásbeli jóváhagyása esetén -; biztosítja, hogy az így átadott minősített adat kizárólag arra a célra kerül felhasználásra, amelyre ezt átadták  persze kivéve, ha az átadó fél írásban hozzájárul , illetve biztosítja, hogy az átadó fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül az átvett minősített adatot harmadik fél részére nem adja át, nem teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

A szerződő felek rendelkeznek az egyezmény hatálya alá eső biztonsági együttműködési tevékenységekről, ennek keretében rendezésre kerülhet a minősített adatokhoz hozzáférők köre, az adatbiztonság alapelvei, a minősített adatok továbbításának, sokszorosításának, fordításának, megsemmisítésének szabályai, valamint a minősített adathoz való hozzáférést igénylő látogatás menete.

Rögzítésre kerültek az egyezményben a minősített adatok biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárás, valamint a költségek viselésének szabályai. Az egyezmény nem érinti a felek egyéb, két- vagy többoldalú egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit, ideértve mindazon egyetértési megállapodásokat is, amelyek minősített adatok cseréjét és a kölcsönös védelmet szabályozzák.

Szintén említette Hörcsik képviselőtársam, hogy az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló CLV. törvényt, ami megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így valóban megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása. Ugyanúgy a törvény 2010. április elejét követő hatálybalépésétől kezdve megindult a szerződéskötések sora, melynek keretében több mint 30 európai országgal, valamint az Egyesült Államokkal is hasonló egyezmény megkötésének előkészülete kezdődött meg, amely tavasszal Bosznia-Hercegovina, néhány hete Szerbia, most pedig az Egyesült Királyság esetében érkezett el a hazai jogrendbe történő átültetéséhez.

A törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt valóban indokolt a szerződés megkötése. A Magyar Szocialista Párt frakciója a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.