NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Építési és Közlekedési Minisztérium a közlekedési ágazatra vonatkozóan 2023 első félévében elfogadott átfogó törvénymódosítást követően felmerült szabályozási igények és jogalkalmazói tapasztalatok alapján elkészítette az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezetet, amely az öt ágazati törvény mellett hét, a területhez kapcsolódó törvény módosítására tesz javaslatot. A javaslat többek között támogatja a környezetbarát alternatív közlekedési módokhoz való hozzáférést, a légi közlekedésben észszerűsíti és differenciálja a felügyeleti díjak rendszerét, a beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében vezet be rendelkezéseket, a vasúti védősávok tekintetében elősegíti a tulajdonviszonyok rendezését, és számos adminisztratív könnyítést tartalmaz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat egyik fontos eleme a közösségi autóbérlő rendszerekre vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése. Az autómegosztó szolgáltatások mobilitási előnyeit egész Európában a mai városi közlekedési és klímasemlegességi célok elérése érdekében mint mobilitást segítő eszközt használják. Mivel egy megosztott autó akár 12-16 személygépkocsit tud helyettesíteni, így annak használata csökkenteni tudja a városi mobilitás káros hatásait, a közterület terhelését és a környezet szennyezését is.
A fenti célok teljesüléséhez a felhasználás ösztönzése érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi törvény módosításával javaslatot teszünk a parkolási szabályok, a kijelölt várakozási helyek szabályozásának módosítására, továbbá a helyi lakosság számára kizárólagosan fenntartott parkolóhelyeknek és kedvezményeknek a közösségi autóbérlő rendszer keretében üzemeltetett gépkocsikra történő kiterjesztésére is. Mivel az autómegosztó szolgáltatás legfőbb igénybe vevője a helyi lakosság, a biztosított kedvezmények is alapvetően őket fogják majd érinteni. A gyakorlati tapasztalatok alapján a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi törvényben a közösségi autóbérlő rendszer fogalma kiegészítésre kerül a tevékenység állomásalapú, állomásfüggetlen vagy vegyes végzésének módjával. A közösségi autóbérlő rendszer működtetőjének kötelezettsége lesz a szolgáltatást igénybe vevők személyes adatait és vezetési jogosultságát ellenőrizni, a közlekedésbiztonsági követelményekre, a közrend védelmére, valamint a szolgáltatás igénybevétele jogszerűségének biztosítására figyelemmel. Ahhoz, hogy az egységes és kiszámítható működés biztosítható legyen, a tevékenységet be kell jelenteni a közlekedési hatósághoz, a bejelentés nélkül végzett vagy a jogszabályoknak nem megfelelően végzett tevékenység szankcionálásra kerül.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény további módosításai egyrészt a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség érvényesülését biztosítják a külföldi forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművek esetében is. A megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésének hatékonyabbá tételét szolgálja a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. és a NISZ, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett nemzeti tengelysúlymérő rendszer meghatározott adatainak közvetlen rendszerkapcsolaton alapuló, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mint a közút kezelője általi lekérdezhetősége.
Az útépítési engedélyezési eljárások keretében a javaslat egyértelművé teszi, hogy a nem kizárólag az építtető tulajdonában álló területen megvalósuló földút építése engedély- és nem bejelentésköteles.
A felügyeleti díjak differenciálása, észszerűsítése keretében a szabadidős és sportrepülés vonatkozásában a légi közlekedésről szóló 1995. évi törvény módosítása jelentős mértékben csökkenti a megjelölt képzőszervekhez, illetve a légi jármű és komponenseinek gyártásához, folyamatos légi alkalmasság irányításához kapcsolódó, valamint az ilyen légi járművet karbantartó szervezetek felügyeleti díjra vonatkozó terheit.
Az intézkedés eredményeként növekedhet ezen szervezetek versenyképessége, ezenkívül lehetőség nyílik az olyan árszabásra, amely szélesebb társadalmi rétegeknek biztosít hozzáférést a sportrepüléshez, különösen a fiatal korosztály számára. Ennek kiemelt szerepe van a hazai repülési iparággal és szakmával összefüggő utánképzés fejlesztése tekintetében, figyelemmel a területen jelentkező hiányszakmára, mint például a karbantartók vagy a pilóták esetében. Emellett ezáltal növekedhet a magyar sportrepülés ismertsége és presztízse mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közösség számára.
A légi közlekedési hatósági eljárás tekintetében a módosítás kizárja a nyilvános polgári repülőrendezvény iránti kérelmeket a sommás eljárásból. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú kérelmek bonyolult megítélésűek és mérlegelést igényelnek, ugyanakkor adminisztratív egyszerűsítésként megszünteti a nyilvános polgári repülőrendezvény rendszeres szervezése céljából vállalkozás létrehozására vonatkozó engedélyt, viszont, ahogy eddig is, a légi közlekedési hatóság minden nyilvános polgári repülőrendezvényt külön eljárás keretében engedélyez majd. Az eljárások összetettségére tekintettel az állami légi járművekkel és a pilóta nélküli állami légi járművekkel kapcsolatos balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos, valamint ezen légi járművek típusalkalmassági vizsgálatára irányuló közigazgatási hatósági eljárások határidejét módosítja a javaslat 55 és 90 napról 150 napra.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi törvény módosítása a közlekedésért felelős miniszter feladatait egészíti ki a vasúti rendszert érintő jelentős változások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzésével, amely feladatokat az általa kijelölt szervezet útján látja majd el. A vasúti kocsik használata a nemzetközi teherkocsi-használati szabályokról szóló megállapodás, az úgynevezett PGV-megállapodás részes felei között 1520 milliméter nyomtávon a PGV-megállapodás alkalmazása alapján történik, amely úgy rendelkezik, hogy egy tagállamban a részt vevő vasúti társaságok összesen két szavazattal rendelkeznek, amelynek az elosztását a PGV-megállapodás szabályozza. Azonban a tagállam ettől eltérően is megállapíthatja, amennyiben arról jogszabály rendelkezik. Az eltérő szabályozás lehetőségét és a kapcsolódó miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást vezeti be a módosítás.
A kisajátításról szóló 2007. évi törvény módosítása rendezi azt a szabályozási hiányosságot, hogy a már meglévő, korábban létesített vasúti pályák esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó ok miatt nem lehet kisajátítani, holott a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint ezen vasúti pályával érintett ingatlanoknak kizárólagos állami tulajdonban kellene állniuk. Az ingatlan tulajdonjogi viszonyának rendezése iránti eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy az a már meglévő, korábban létesített vasúti pályák esetében az országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyai rendezésének analógiájára történik majd.
(11.20)
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi törvény módosításával a javaslat a túlsúlyos, illetve túlméretes járművekre vonatkozó adatok vonatkozásában a megőrzési időt 70 napról két évre módosítja annak érdekében, hogy a mérési adatok hosszabb időintervallumban elemezhetők legyenek.
A javaslat emellett jogtechnikai módosításokat is tartalmaz, úgymint például közúti közlekedési nyilvántartásról, vízi közlekedésről szóló, illetve településkép védelméről szóló esetekben is.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a T/5889. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet, és köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)