SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a közlekedési ágazat elmúlt időszakának tapasztalatai és a hatósági jogalkalmazás során felmerült törvényi szintű szabályozási szükségletek rendezése, amivel a Mi Hazánk Mozgalom alapjaiban egyetért.

Kifogásoljuk azonban azt, hogy a törvényjavaslat valós problémákkal nem foglalkozik, pusztán látszatintézkedésekre kerül sor. Itt van az a ragyogó alkalom, amikor egy törvénymódosításra kerülhet sor, akkor a szakmát művelők  mert szeretnénk, ha a sofőr- és a fuvarozási szakma szakmaként legyen elismerve  és az ezt képviselők rendkívül sok problémával keresnek meg bennünket, illetve keresik meg az érintett tárcát is, de nem találjuk ebben a törvénymódosításban ezeket a hangokat.

A legnagyobb problémát az áruszállításban 2024-től várható jelentős drágulás jelenti majd, amit a magyarok pénztárcája is biztosan megérez. Ennek oka, hogy október 1-jével a magyar hatósági útdíjat 17,6 százalékkal korrigálták. December 1-jétől a német állam egy példa nélküli, 83 százalékos útdíjkorrekcióra készül, év elején pedig újabb 30, akár 50 százalékos hatósági útdíjkorrekció várható Magyarországon az EU környezetvédelmi szigorításai, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának emelése következtében.

És a drágulásnak itt még nincs vége. Januártól a 3,5 tonna feletti teherautók, februártól pedig a buszok esetében drasztikusan emelkednek a használatarányos útdíjak a külsőköltségdíj alkalmazása miatt, amiből 150 milliárd forint pluszbevételt vár a kormány. Kiemelendő, hogy a teljes M0-s autóút díjköteles lesz, így nem fog teljesülni maradéktalanul az a cél, hogy a forgalmat elvigye a városból. A három tényező együttes hatása 2024 elején akár 25-30 százalékos fuvardíjemelést fog generálni, ami tovább emeli az amúgy is magas inflációt. Hiába lesz majd kényszeredetten és mondjuk, manipulatívan egy számjegyű az infláció majd az év végén, januártól majd rögtön két számjegyű lesz.

Tisztelt Képviselőtársak! A kamionosoktól érkezett visszajelzések alapján gond van a nemzeti tengelysúlymérő rendszer útburkolatba integrált mérőműszereinek hitelesítésével. A kamionos a szállítmányozó cégtől, amikor felpakolják az árut külföldön, akár Romániában, kap egy szállítólevelet, amin fel van tüntetve a rakomány súlya. Ezt a kamionosnak el kell fogadnia, mert nem tudja lemérni a járművet. Túlsúllyal nyilván nem mehet, mert az balesetveszélyes és rongálja az utat  megérkezik Magyarországra, mi történik? A Közlekedési Hatóság munkatársai félreállítják egy parkolóban, megmérik a tengelysúlyt, és ha többet mutat, a kamionosnak pótdíjat kell fizetnie.

A pártunkhoz rengeteg kamionsofőr véleménye jutott el, ahogy már említettem, akik véleménye szerint nem kizárt, hogy a mérőberendezést manipulálják, mert rendszeresen nagyobb súlyt mér, mint ami a szállítólevélen szerepel, ők pedig nem tudják kontrollálni az adatokat. A gond az, hogy nem a szállítmányozó céget vagy a kamion tulajdonosát, illetve üzemeltetőjét büntetik meg, hanem a sofőrt.

Érdemes lenne és kell is részletesen felülvizsgálni, pontosítani ezt a részt is; már csak azért is, mert a problémát a kormány is elismeri azzal, hogy a törvényjavaslat 28. §-a szerint a mérőműszerek által kimutatott mérési adatok elemzésének időszakát 70 napról két évre emelik. Álláspontunk szerint azonban a sofőröknek jogosultságot kellene biztosítani arra, hogy ellenőrizzék, mikor és ki hitelesítette a rendszert, mi alapján akarják őt megbüntetni.

A törvényjavaslat alapján a vizsgaközpontok tevékenységének részletes szabályait a kormány rendeletben fogja megállapítani. Nem látunk garanciát arra, hogy a kormány emelni szeretné a jogosítvány megszerzéséhez szükséges oktatás színvonalát, amiben az elmúlt években súlyos romlást tapasztaltunk, főleg az elméleti oktatás terén.

Álláspontunk szerint az oktatási központokat szigorúbb felügyelet alá kellene vonni, ráadásul a kifogásolható oktatási színvonalért egyre többet kell fizetni: a jogosítvány megszerzése legalább 300 ezer forintba kerül, de a gyakorlat azonban ennél túlmutat, mert a valódi költségek akár a 400 ezer forintot is meghaladják. Éppen ezért üdvözöljük azt, hogy a 2024-ben induló tanévtől a kormány ingyenesen biztosítja a B kategóriás jogosítványt a középiskolákban és a szakképző intézményekben tanulók számára, amiért a Mi Hazánk Ifjai is éve óta rendszeresen kiálltak. Ezt köszönjük, és ezt mindenképpen támogatandónak tartjuk.

Tisztelt Képviselőtársak! Van itt azonban egy nem túl biztató intézkedés. A közutak biztonságához garantáltan nem járul hozzá, hogy idén tavasszal indiai nőket toboroztak Magyarországon teherautó-sofőrnek, akiket feladataik ellátására Indiában képeznek ki. (Nacsa Lőrinc: A nők rosszabbul vezetnek?) Azért szerintem egyetérthetünk abban, hogy Indiában többet használják a dudát, mint a szabályokat. (Az elnök csenget.) Épp Nacsa képviselőtársamnak mondtam, hogy a dudát többet használják, mint a szabályokat, én erre tértem ki.

Továbbá novembertől a BKK járatain indonéz és Fülöp-szigeteki buszsofőröket is alkalmazhatnak. Nem derül ki, hogy a sofőrök itt szerezneke jogosítványt, vagy a meglévő járművezetői engedélyüket honosítják, és természetesen a gyakorlati képességüket. A kérdés csak az, hogy hogyan fognak majd kommunikálni a forgalomirányítókkal és az utasokkal.

De hogy azért mondjunk valami jót is, egyetértünk azzal, hogy a törvényjavaslat alapján legalább néhány esetben csökkentették a szeptember 1-jével többszörösére emelt közlekedési felügyeleti díjakat, amit kis repülőtereken működő karbantartó szervezetek esetében mi is kifogásoltunk.

A repülőorvosi központ éves felügyeletének 800 ezer forintos díját azonban továbbra is magasnak tartjuk, erre mindenképpen szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét, hogy ennek a költségnek a csökkentésére mindenképpen érdemes időt és újabb javaslatokat fordítani.

Túl soknak tartjuk légi közlekedési hatósági eljárásokban a repülés-egészségügyi központok és a szakszemélyzet képzésének engedélyezésére meghatározott 150 napos határidőt is, ami értelmetlenül nehezíti a szakszolgálati szervek működését.

Nem értünk egyet azzal, hogy a Horvátországban még júniusban lezuhant magyar katonai helikopter esetében és a szeptemberben a Balatonba zuhant rendőrségi helikopter esetében a baleset okait még mindig nem lehet tudni. Ezt a helyzetet legalizálná most a törvényjavaslat azzal, hogy a vizsgálatok ügyintézési határidejét a jelenlegi 55, illetve 90 napról 150 napra növelné.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ennél a pontnál azért megjegyezném, hogy kilóg a ló lába. Továbbá kizártnak tartjuk azt, hogy az augusztus 20-án megsérült Airbus A330 repülőgép balesetét a Külügyminisztérium és a repülőt üzemeltető Wizz Air szerint is az okozta, hogy a légi parádén madárral ütközött. Tekintettel arra, hogy a teljes hajtóművet ki kellett cserélni, a sérülés sokkal nagyobb volt annál, mint amit egy madár okozhatott  egyes szakértők szerint. Sokkal valószínűbb, hogy a hajtómű egy korábbi repülés során sérült meg, amit a Wizz Airnek kellett volna megjavíttatni, így viszont a javítás 95 millió forintos költségét az állam fizette, a többmilliárdos hajtóműcserét pedig a gépre kötött biztosítás fedezte.

Meggyőződésünk, hogy a minisztérium, illetve minisztériumi szinten okosban elintézett ügy lehet ez a mostani, ami 95 millió forintjába került az adófizetők pénzének. Az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlanok kisajátítása során a Mi Hazánk Mozgalom humánusabb eljárást szorgalmaz annál, mint például a Budapest-Kelebia vasútvonal mentén történt. Erre is szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét.

(11.50)

Vegyék figyelembe azt, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosai érthető okból nem örülnek annak, hogy kénytelenek elhagyni az akár több generáció óta használt házaikat. Több esetben idős, kiszolgáltatott embereknek kellett elhagyniuk otthonukat, ehhez képest a tulajdonosokat az ingatlanok valós értéke alatt fizették ki. Ez rendkívül méltatlan eljárás az érintett magyar családokkal szemben.

A törvényjavaslat értelmében  a kijelölt szervezet útján  a miniszter fogja majd ellátni a vasúti rendszert érintő jelentős változások és kockázatok kezelésének ellenőrzését. Idesoroljuk például azt a kockázatot, hogy a Budapest-Kelebia vasútvonalon a biztonságos és fontos vasúti közlekedést garantáló biztosítóberendezéseket a kínai fél nem tudja az európai szabvány szerint telepíteni, illetve a MÁV szerint Mészáros Lőrinc cégének hibájából csúszik a személyforgalom elindulása a Szeged-Röszke vasútvonalon.

Továbbá a Budapest-Győr vasútvonal felújításához szükséges 32 milliárd forintot, a gépeket és a munkaerőt a V-Híd Zrt. a Budapest-Kelebia vasútvonal építéséről csoportosította át, így kérdésessé vált a projekt 2025 második félévi befejezése. De megemlíthetjük azt is, hogy 4500 álláshely betöltetlen a MÁV-nál, illetve akkora a mozdonyhiány, hogy kénytelenek használt járművet bérelni; továbbá a Siemenstől bérelt egyik új szupervonat már az üzembe helyezése első napján lerobbant. Szívesen hallanék államtitkár úrtól ezzel kapcsolatos pluszinformációkat. (Nacsa Lőrinc: Csak a törvényről beszélhet!)

Összességében, tisztelt képviselőtársak, előremutató módosításokat látunk a törvényjavaslatban (Dr. Hörcsik Richárd: Úgy van!), mint például a Mi Hazánk Ifjai fellépése által is szorgalmazott ingyenes jogosítvány, de a felsorolt hiányosságok miatt nem tudjuk még jóindulatúan sem támogatni. Köszönöm szépen.