AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat a konzuli védelemről szóló törvény módosítására irányul, melynek alapvető célja a megfelelő jogi környezet kialakítása, a törvény rendelkezéseinek végrehajtása és a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok jogszabályi szintű rendezése.
A törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalataira alapozva a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezési feltételeként előírja, hogy a büntetlen előélet igazolásán túl nemzetbiztonsági kockázat sem merülhet fel a tiszteletbeli konzuli tisztviselő személyével kapcsolatosan.
A kinevezéshez szükséges feltételeket a miniszter jogosult a kinevezés időtartama alatt ellenőrizni. Ezen vizsgálatok során időben feltárásra kerülhetnek valamely tiszteletbeli konzullal összefüggésben olyan körülmények, amelyek nyilvánosságra kerülésük esetén az ország megítélését negatívan befolyásolhatják. Az időben való információhoz jutás ennek megelőzését teszi lehetővé, ami által biztosítható, hogy Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgáló tiszteletbeli konzulok teljesítsenek szolgálatot.
Tisztelt Országgyűlés! A jogszabály-módosítás tartalmazza továbbá az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 94/409/KKBP-határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/997. számú tanácsi EU-irányelv rendelkezéseinek átültetését a magyar jogrendszerbe.
A tagállami nagykövetségek és konzulátusok részéről a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok és esetlegesen amennyiben az adott tagállam úgy dönt harmadik állam állampolgárságával rendelkező családtagjaik számára biztosítandó konzuli segítségnyújtás keretében a segítségnyújtás egyik eszköze az ideiglenes úti okmányok kiállítása.
(12.00)
Az ideiglenes úti okmány egyszeri utazásra feljogosító okmány, amely lehetővé teszi a birtokosa hazatérését vagy kivételesen más célállomásra utazását abban az esetben, ha nem férhet hozzá úti okmányaihoz, például azért, mert azokat ellopták vagy elvesztek. Más célállomás lehet például egy szomszédos vagy hasonlóan közeli ország, ahol a képviselettel nem rendelkező polgár állampolgársága szerinti tagállam nagykövetséggel vagy konzulátussal rendelkezik.
A tagállamok egységes formátumú ideiglenes úti okmányt hoztak létre, amelyet a tagállamok uniós polgárok és esetlegesen harmadik állam állampolgárságával rendelkező családtagjaik számára, akik valamely tagállamban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, tehát ennek a körnek a számára állítanak ki olyan helyeken, ahol az adott polgárok állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik állandó diplomáciai vagy konzuli képviselettel.
Az új ideiglenes úti okmány korszerűbb és biztonságosabb, mint az eddig használt formátum, és az okmány kiállításának eljárási szabályai is aktualizálásra kerültek. Így azok a magyar állampolgárok, akik olyan országban veszítik el az útlevelüket, vagy eltulajdonítják az útleveleket tőlük, ahol magyar külképviselet nincs, bármely más uniós tagállam képviseletétől kérhetik ezen úti okmány kiállítását.
Az új ideiglenes úti okmány korszerűbb és biztonságosabb a korábbinál, formátuma lehetővé teszi vízum beleragasztását is, mely nagy segítség, ha olyan országon keresztül kell hazatérniük, amely a tranzitáláshoz is vízumot követel meg.
A törvény módosítása pontosabban meghatározza a vészhelyzeti úti okmányra jogosultak körét is. Ennek köszönhetően bármely uniós tagállam külképviselete, így Magyarországé is, a bajba jutott, képviselet nélküli EU-s állampolgár mellett a vele együtt utazó harmadik országbeli, nem EU-s családtagjai számára is nyújthat konzuli védelmet, és részére vészhelyzeti úti okmányt is kiadhat, de vészhelyzeti úti okmányt csak olyan harmadik országbeli családtag kaphat, aki valamelyik uniós tagállamban már tartózkodási engedéllyel rendelkezik, azaz nem áll fenn esetében annak a kockázata, hogy esetleg valamely tagállam idegenrendészeti rendszerét terhelné majd.
Magyarország az EU-s országok közül a hatodik legtöbb vészhelyzeti okmányt kibocsátó tagállam, ezért is fontos, hogy jól körülhatárolt szabályok mentén történjen az okmányok kiállítása.
Másik fontos pontosítás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a harmadik országbeli családtag okmánnyal történő ellátása nem a segítségre szoruló uniós állampolgár családtag, hanem az uniós polgár állampolgársága szerinti tagállam kifejezett kérésére történik. Így a nem uniós állampolgárságú személy beutazásáért nem az uniós polgár, hanem az ő állama vállalja a felelősséget. Az irányelv alapján a rendelkezés lehetőséget teremt az ilyen irányú tagállami kérések teljesítésére, ami külkapcsolataink szempontjából lehet előnyös. Emellett ezen igények teljesítése esetén Magyarország is alappal várhatja el, hogy fordított esetben segítséget kapjon egy adott tagállamtól, tehát ha saját állampolgárunk és vele utazó harmadik országbeli családtagja kerül bajba olyan országban, ahol Magyarországnak nincs képviselete, de az adott EU-tagállamnak van.
Erre a helyzetre biztosít lehetőséget a törvény harmadik fő módosítása, amelynek alapján lehetővé válik, hogy másik EU-s tagállam vagy adott esetben EU-n kívüli ország nyújtson konzuli védelmet a magyar állampolgár mellett a vele együtt utazó családtagja számára. Az utóbbi évek különböző válsághelyzetei során például a koronavírus-világjárvány, természeti katasztrófák, háborús helyzetek során sok esetben merült föl igény a magyar állampolgárok részéről, hogy a velük utazó külföldi családtag is segítséget kapjon. Ezeket az igényeket a konzuli szolgálat a család egységének elvét szem előtt tartva több alkalommal is méltányolta, közreműködve abban, hogy tagállami segítséggel kerüljön evakuálásra egy-egy válságövezetből a magyar állampolgár mellett annak családtagja is. Így például a szudáni evakuálás során tagállami közreműködéssel sikerült kimenekíteni a válságövezetből két magyar kiskorú gyermeket és az őket kísérő szudáni hozzátartozójukat. Amennyiben a hozzátartozónak az EU-s partnerek nem nyújtottak volna segítséget, úgy a gyermekeket sem lehetett volna kimenteni. Az ilyen helyzetek miatt is fontos, hogy rendelkezésre álljon a szükséges törvényi háttér a jövőre nézve. A koronavírus-járvány során is számos alkalommal került sor arra, hogy egy tagállami partner a magyar állampolgár mellett a vele utazót is repatriálta.
Fontos, hogy a külföldi családtagoknak továbbra sincs joga a konzuli védelemre úgy, ahogy a magyar állampolgárnak, akinek ez alkotmányos joga. A konzuli szolgálat mérlegelésére van bízva a továbbiakban is, hogy mennyiben nyújt segítséget ilyen helyzetekben.
Általánosságban elmondható, hogy a törvényjavaslatban lévő módosítás az egységes alkalmazhatóságot szolgálja, ezzel jelentős mértékben hozzájárul az egységes külképviseleti rendszer megfelelő működéséhez. Az előbbiek mellett a törvényjavaslat a kormány programjának megfelelően a magyar állampolgárok védelmének ellátása, valamint ezekből fakadóan az ügyfélbarátság fokozására vonatkozó igénynek is meg kíván felelni.
Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás működésének korszerűsítésére, illetve az állampolgárokat közvetlenül érintő jogszabályok átláthatóságára irányuló állandó igény megvalósítása folyamatosan újabb kihívások elé állítja a konzuli tisztviselőket. Az imént bemutatott valamennyi rendelkezés egyértelmű célja, hogy hozzájáruljon a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának fokozásához, az ügyfélbarát közigazgatás erősítésére irányuló kormányzati célok megvalósításához.
A fentiekre való tekintettel kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)