DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A módosításokat az a közös cél kapcsolja össze, hogy szervezetten és megfelelően reagáljunk a gyorsan változó társadalmi, gazdasági és információtechnológiai viszonyokra.
A törvényjavaslat megalkotása során szem előtt tartottuk a jogalkalmazók szempontjait, ugyanakkor odafigyeltünk a fogyasztók védelmére is. A törvényjavaslat több ponton módosítja a közjegyzőkre, az igazságügyi szakértőkre, a közvetítői eljárásra, az áldozatsegítésre, a cégekre, továbbá a tisztességtelen piaci magatartásra, a hagyatéki eljárásra és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvényeket. De mindezek mellett a javaslat szerves részét képezi a fogyasztóvédelmi tárgyú törvények módosítása is.
Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes konkrét változtatásokról.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Először a törvényjavaslat fogyasztóvédelmi tárgyú módosításai kapcsán az alábbiakat emelem ki. A magyar kormány kiemelt feladata továbbra is a magyar emberek, a családok, a fogyasztók jogainak képviselete, azok védelme és érvényesítése. Mióta a fogyasztóvédelem 2022 tavaszán az Igazságügyi Minisztérium égisze alá került, rendkívül aktív fogyasztóvédelmi jogalkotási tevékenységet láttunk és látunk el. 2022 őszén a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges jogszabályokat módosítottuk, amivel többek között átültettük a képviseleti keresetekre vonatkozó uniós szabályozást, valamint erősítettük a fogyatékossággal élő állampolgárok helyzetét, idén tavasszal pedig az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvényjavaslatot fogadta el az Országgyűlés, amelynek célja a békéltető testületek hatékonyságának és elérhetőségének a növelése volt.
A tisztelt Ház előtt fekvő törvénymódosítás a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott célok eléréséhez egy következő, legalább olyan fontos lépcsőfok, mint a korábban említett módosítások.
A fogyasztóvédelmi anyagi és eljárásjogi szabályok folyamatos felülvizsgálata, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság, a társhatóságok és a békéltető testületek gyakorlati tapasztalatai ugyanis indokolttá tették a fogyasztói jogok még hatékonyabb védelmét az online térben, a vállalkozók jogkövető magatartásának előmozdítását a fogyasztóvédelmi eszközrendszer hatékonyabbá tételével. A jelen törvényjavaslat ezért a digitális fogyasztóvédelem és az egységes jogalkalmazás érdekében hajt végre jelentős, a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítéséhez is szükséges módosításokat.
A digitalizáció mindennapjaink szerves részét képezi. Az online világ és azon belül az online fogyasztási szokások térnyerése ugyanakkor jelentős kockázatokkal is jár, amelyet a rendelkezésre álló hatósági eszközök alkalmazása és a fogyasztói tudatosság erősítése mellett jogalkotási eszközökkel is kezelnünk kell. A törvényjavaslat ezért mindenekelőtt kiterjeszti a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága számára az úgynevezett honlapblokkolás alkalmazásának lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy a jogsértő online tartalmat szélesebb körben, erőteljesebb hatósági jogosítványok birtokában teheti elérhetetlenné az adott eljárást lefolytató hatóság.
A törvényjavaslat elfogadása esetén egyszerűsödik a hatósági eljárás olyan esetekben is, amikor a blokkolt honlap tartalma a blokkolás elkerülése érdekében nagyon rövid idő alatt új IP-címre vagy domainnévre költözik, azaz a szabályokat kikerülni igyekvő, újabb és újabb jogsértéseket elkövető cégeket megakadályozzuk a sorozatos jogsértésekben.
A módosítás nagy előrelépést jelen a szerencsejáték-felügyelet területén is. A magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül történő szerencsejáték-szervezés esetén ugyanis sor kerülhet a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozására, amely a honlapblokkolás mellett lehetőséget teremt a pénzforgalmi blokkolásra is. Ezen intézkedés bevezetése a közérdek és játékosok védelmének szem előtt tartásával megfelelően biztosítja az online térben a hatóság hatékony, gyors fellépését a jogsértés folytatásának a megakadályozására.
Amellett, hogy erőteljesen fellépünk a digitális fogyasztók védelme érdekében, nem felejthetjük el természetesen a hagyományos úton vásárlókat és az ő védelmüket sem. Ezért a jelen törvényjavaslat mind az offline, mind az online vásárlások tekintetében hatékonyabbá teszi a fogyasztóvédelmi hatósági fellépést azáltal, hogy olyan magasabb bírságtételeket határoz meg, amelyek kellő visszatartó erővel bírnak a jogsértő vállalkozások számára.
Megemeljük a minimálisan kiszabható bírságösszegeket is, amelyek már eleve visszatartják a jogsértő vállalkozásokat a fogyasztók átverésétől, ha pedig egy jogsértés a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz, multinacionális vállalkozások esetében akár 3 milliárd forintig terjedő bírsággal is számolhatnak a jövőben a cégek.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat magánjogi, illetve igazságügyi részeivel kapcsolatban a következőket emelem ki. A közjegyzőkről szóló törvény módosítása jogalkalmazást segítő pontosításra irányul a gyakorlat visszajelzései alapján. A módosítás pontosítja például a közjegyzők illetékességére vonatkozó szabályokat.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása három célt szolgál. Egyrészt az egyes uniós jogforrásoknak való megfelelést, illetve azok végrehajtását. Ennek keretében a törvény egy olyan új fejezettel egészül ki, amelyben a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések kerülnek megállapításra. Emellett pontosításra kerülnek a versenyfelügyeleti eljárásban készítendő jelentés tartalmára vonatkozó rendelkezések, egyértelműsítve azt, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti jogsértések megállapítása kizárólag az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Másrészt a módosítás leköveti az egyes egyéb, hazai jogszabályokban bekövetkezett változásokat.
A közvetítői tevékenységről szóló törvény módosítása a normaszöveg pontosítását, a közvetítői eljárással kapcsolatos tájékoztatás bővítését szolgálja a gyakorlati, jogalkalmazói tapasztalatok alapján. Ennek keretében a névjegyzék adattartalmának bővítése a közvetítő egyértelmű beazonosíthatóságát, az e-mail-cím és telefonszám névjegyzékben történő nyilvános feltüntetése a közvetítővel történő kapcsolatfelvétel megkönnyítését, a közlemények feltüntetésének lehetősége a tevékenység végzésével összefüggő lényeges információk megismerhetőségét szolgálja. Bár a közvetítő az első közvetítői megbeszélés alkalmával részletes tájékoztatást nyújt a feleknek a közvetítés folyamatáról, azonban e tájékoztatási kötelezettséget indokolt kiegészíteni a közvetítői eljárásban esetlegesen létrejött megállapodás joghatásaival, érvényesíthetőségével kapcsolatos tájékoztatással is, annak érdekében, hogy a felek már az eljárás elején teljesebb képet kaphassanak a közvetítés joghatásairól. E módosítások tehát az ügyintézés gördülékenyebbé tételét, a közvetítői eljárással és annak lehetséges következményeivel kapcsolatos információk szélesebb körű megismerhetőségét szolgálják.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is. Az áldozatsegítés körében a módosítás az áldozatsegítő szolgáltatások kibővítését szolgálja. Ennek megfelelően az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében áldozatsegítő szolgáltatásként szabályozásra kerül a tolmácsolási és fordítási segítség nyújtásának lehetősége is. Az elmúlt évek jogalkalmazói tapasztalatait figyelembe véve szükséges az új szolgáltatástípus bevezetése a magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozat számára a sérelem rendezéséhez szükséges ügyei intézése érdekében.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, vagyis a cégtörvény módosítása a gyakorlatban felmerült kérdések rendezését szolgálja. A tagállami cégnyilvántartások közötti együttműködés fejlesztése folyamatos, és a fejlesztések során felmerültek olyan gyakorlati kérdések, amelyek egy része csak törvényi szinten rendezhető. A fejlesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar nyilvántartáshoz nem érkezik majd meg minden szükséges, kötelezően nyilvántartott cégjegyzéki adat, viszont érkeznek majd olyan adatok, amit a magyar cégjegyzék nem tart nyilván.
(12.50)
Ezen helyzet megoldását biztosítja a cégtörvény módosítása, amely megjeleníti a cégbírósági teendőket és az adatkezelés jogalapját a más tagállami nyilvántartástól átvett cégjegyzékadatok tekintetében.
A cégnyilvántartást, a cégeljárást az elmúlt időszakban fokozottan érintették európai uniós irányelvi implementálási kötelezettségek. Az átültetési kötelezettségeknek eleget tettünk, azonban a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek formai, informatikai benyújtása körében az ügyvédi kar részéről felmerült olyan gyakorlati ellenvélemény, amelyet a minisztérium meghallgatott, megértett.
Erre figyelemmel az elektronikus cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek úgynevezett keretaláírással történő benyújtását indokolt ismét lehetővé tenni. Azonban ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat biztosítja, hogy az eredeti szabályozási cél, vagyis a cégiratok könnyebb kereshetősége is megvalósuljon.
A cégiratok közül a leggyakrabban letöltött dokumentum az aláírási címpéldány, illetve a létesítő okirat. Az aláírási címpéldány gyors, a cégjegyzék útján történő megismerhetőségét a cégnyilvántartás már egy évtizede biztosítja. A törvényjavaslat ugyanezt a megoldást vezetné be a cég létesítő okirata tekintetében is, biztosítva ezen iratok könnyebb kereshetőségét, így az elektronikus cégjegyzék egy link segítségével közvetlenül megismerhetővé teszi a jövőben a cég létesítő okiratát is.
Kiemelést érdemel, hogy a módosítás biztosítja, hogy a cégiratok és egyéb cégbírósághoz benyújtott iratok tárolása magas biztonságú információs technológiai környezetbe kerüljön.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény módosítása a közjegyzőkről szóló törvény módosításához hasonlóan jogértelmezést segítő rendelkezéseket tartalmaz a gyakorlati visszajelzésekre tekintettel. A törvény módosításával az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás még hatékonyabbá válik.
A törvényjavaslat módosítja a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényt is a digitalizációs törekvések megvalósítása érdekében. A módosítással a fizetési meghagyás iránti kérelem kötelező tartalmi elemei bővülnek, ezáltal is elősegítve a fizetési meghagyás elektronikus úton történő minél eredményesebb kézbesítését a gazdálkodó szervezetek részére.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása szintén kisebb pontosításokat tartalmaz, elősegítve az adatkezelésre vonatkozó szabályok összhangját az egyéb törvényekkel.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat három helyen módosítja a polgári törvénykönyv rendelkezéseit. Ezen módosítások szintén a gyakorlati visszajelzések miatt váltak indokolttá. A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. bevezette ugyanis a tartásdíj indexálásának lehetőségét, ami annyit jelent, hogy a határozott összegben meghatározott tartásdíj kapcsán a bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, külön erre irányuló további bírói döntés nélkül a következő év elejétől módosul.
A javaslat szerinti módosítás a hatályos rendelkezés szövegének pontosítására irányul, figyelemmel arra, hogy a fogyasztói árindex növekedésének jelenlegi, január 1. napjától való figyelembevétele, vagyis a tartásdíj ettől a naptól való inflációkövető felemelése a gyakorlatban nem alkalmazható, a Központi Statisztikai Hivatal ugyanis minden évben csak január közepén teszi közzé az előző évre vonatkozó adatokat. Ugyancsak szövegpontosító jellegű módosítás a szövetkezet döntéshozó szervének pontos megjelölése.
A harmadik, civiljogi kódexet érintő módosítás a jogalkalmazás egyszerűsítésére irányul. A Ptk. kiskorú jognyilatkozatára vonatkozó szabályai szerint a törvényes képviselő csak a gyámhatóság jóváhagyásával tehet jognyilatkozatot többek között a gyermek nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén. A javaslat egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a teher az ingatlanon csak egy olyan közérdekű használati jog, mint például a vezetékjog, aminek a bejegyzése egyébként is hatósági határozaton alapul, akkor nem indokolt a gyámhatóság jóváhagyását beszerezni.
Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása is a gyakorlati visszajelzésekre reagálva a szabályok pontosítása és a koherencia megteremtése miatt szükséges. A javasolt módosítások pusztán technikai jellegűek. A módosításokat követően a szakvéleményben már a szakértő nyilvántartási számát is fel kell majd tüntetni, valamint a szakértőjelölti névjegyzék adatai is bővülnek a szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő, a mentor nevével és szakértői igazolványának számával. A jogszabály-módosítás ezeken túlmenően megteremti a koherenciát az általános adatvédelmi rendelettel.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Zárásként engedjék meg, hogy kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó információtechnológiai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.
Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy támogató szavazatával a későbbiekben járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)