DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy Répássy Róbert államtitkár úr expozéjában részletesen kifejtette a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseit, ezért én az alábbiakra kívánom felhívni a figyelmet.

A fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott célok elérése szükségessé tette a hazai fogyasztóvédelmi joganyag teljes körű felülvizsgálatát és ennek eredményeként beazonosított jogalkotási feladatok megvalósítását. A fogyasztóvédelmi politikában foglalt célok megvalósításának lépcsőfoka volt a 2022. évi LXI. törvény, aztán a 2023. évi XX. törvény, és most a következő lépcsőfok a jelen törvényjavaslat, mely a digitális fogyasztóvédelem és az egységes jogalkalmazás érdekében hajt végre jelentős módosításokat.

A fogyasztóvédelmi törvény módosításával az online tartalmak blokkolásának alkalmazására nemcsak a többi uniós tagállamot érintő, uniós jogot sértő kereskedelmi magatartás esetén lesz lehetőség, hanem bármilyen jogsértés esetén, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Így a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult lesz a jogsértő online tartalom korlátozására és törlésére, természetesen kizárólag Magyarországon, csak magyar fogyasztókat érintő elkövetett jogsértések esetén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt is érinti a módosítás. A jogalkalmazói visszajelzések és gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanis indokolt módosítást tartalmaz e törvény vonatkozásában. A javaslat többek között módosítja a közjegyzők illetékességére vonatkozó szabályokat, ezzel együtt megjelöli, hogy jogorvoslat esetén, kétség esetén a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék jár el.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló ’96. évi LXXVII. törvény (sic!) módosítása az egyes uniós jogi forrásoknak való megfelelést, illetve azok végrehajtását, az egyes jogszabályokban bekövetkezett változások lekövetését és a gyakorlati tapasztalatokon alapuló kisebb módosítások átvezetését szolgálja.

A közvetítői tevékenységről szóló törvény módosítása a normaszöveg pontosítását, a közvetítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos gyakorlati, jogalkalmazói tapasztalatok implementálását az elektronikus ügyintézésre való felkészüléssel együtt szolgálja.

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása alapján az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében áldozatsegítő szolgáltatásként szabályozásra kerül tolmácsolási és fordítási segítség nyújtásának lehetősége is.

A cégnyilvántartásról, a bírósági eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 2006. évi V. törvényt módosító rendelkezéseknek szövegkorrekciós jelentőségük van.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás szabályait érinti, azokat pontosítva.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi V. törvény (sic!) módosítása kibővíti a fizetési meghagyás iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása adatkezelés tekintetében az egyéb törvényekkel való összhangot szolgálja.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása pedig technikai szövegpontosításokra irányul.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása a gyakorlati visszajelzések alapján ugyancsak pontosításokat tartalmaz, továbbá megteremti a koherenciát az általános adatvédelmi rendelettel, a GDPR-ral.

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása pedig ugyancsak szövegpontosítás jellegű.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, a KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)