Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én azok közé tartoztam, akik 2022 tavaszán nagy várakozással tekintettek az elé, hogy a fogyasztóvédelem területe az Igazságügyi Minisztérium alá kerül, beindul valamifajta felgyorsított jogalkotás, a szabályok letisztázása. Volt bennem egy várakozás nagyon régóta, mert ez a kormány a fogyasztóvédelem ügyét olyan mostohagyerekként kezelte, hogy az valami egészen párját ritkító volt.

Államtitkár úrral mi már közösen itt ültünk a parlamentnek abban a ciklusában 2010-14 között, amikor volt önálló Fogyasztóvédelmi Bizottsága a Háznak. Sajnálatos módon önök ezt leépítették. Beszuszakolták a gazdasági megabizottságba, és ott ez már hiába akarta volna, sehogy sem tudta a neki szükséges figyelmet megszerezni. Azt látjuk, hogy fogyasztóvédelmi problémák tömegesen özönlöttek szembe, és államtitkár úr, ne legyünk inkorrektek, tehát nem mindegyikben, de önök majdnem mindegyikkel felsültek.

Ennek a legdurvább állatorvosi lova a devizahitelezés volt, ahol az emberek helyett a bankok oldalára álltak, ahol önök a bankokkal kötöttek paktumot, ahol piaci áron forintosítottak, aztán végigasszisztáltak több mint 23 ezer elhelyezés nélküli kilakoltatást. Ezzel a pénzügyi fogyasztóvédelem legsúlyosabb merényletsorozatát hajtották végre, az utóbbi évtizedek összessége és teljessége tekintetében.

De ha csak az utolsó évekre evezünk vissza, azt láthatjuk, hogy nagyjából öt évvel ezelőtt fogalmaztuk meg itt a parlamentben az online árfigyelő rendszer szükségességét. Nettó fogyasztóvédelmi probléma? Igen! Arról szólt, hogy ezek a multinacionális láncolatok, amikor valamire rá tudták húzni az áremelés szükségességét, akkor ezt meg is tették, és nem piaci folyamatoknak megfelelően emelkedtek az árak nagyon sok mértékben.

Önök öt évig nem foglalkoztak ezzel a dologgal, aztán amikor már 40 százalék fölé ért az áremelkedés mértéke, akkor szóltak, és lényegében a GVH nagyon rövid időn belül megvalósította azt az árfigyelőt, amit nem ilyen későn, nem pont így kellett volna megvalósítani, évekkel ezelőtt sokkal nagyobb hozadéka lett volna.

Azt látjuk, hogyha megfigyeljük a kiszabott bírságösszegeket, államtitkár úr, mit látunk? 72 millió forint, tehát ilyen százmilliós nagyságrend olyan cégeknél, amelyek százmilliárdokat forgalmaznak évente, és a magyar fogyasztók, vásárlók lehúzásával egy irgalmatlanul nagy extraprofitot zsebeltek be, és önök aztán kiszabnak, közvetve persze, tehát nem a kormány szabja ki nyilván, hanem az erre hivatott szervek, 72 meg százmillió környéki bírságokat. Tehát a lopott holminak még az 1 százalékát sem kapja vissza Magyarország, a magyar családok, a magyar költségvetés.

Ugyanezen időszakban  visszaevezek megint 2010-14 közé , talán ön is emlékszik, hogy akkori képviselőtársaimmal nagyon harcosan küzdöttünk azért, hogy ezek a bírságösszegek emelkedjenek. Már ott 2010 után elhangzott egy ilyen 2 milliárd forintos felső plafon, és önök most lényegében tizeniksz év elteltével egy hasonló nagyságrendű felső plafont hoznak ide elénk, amivel egyébként önmagában tényleg nem lenne semmi probléma, és bár már eltávozott közülünk az az ellenzéki vezérszónoktársam, aki ezt említette, de igaza volt, hogy egy normális viszonyrendszerben, egy normális országban, ahol tényleg a fogyasztókat, vásárlókat védjük feltétel nélkül, minden esetben, semmi gond nem lenne ennek a javaslatnak a számszerű részével.

Csak azt nem értem, hogy amióta mi megfogalmaztuk ezt, eltelt több mint 12 év, miért nem követi a kormány azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek megmutatják, hogy száz- és ezermilliárdokat csatornáznak ki ezek a multinacionális céghálózatok Magyarországról, teszik ezt tipikusan vagy adózatlanul, mondjuk úgy, hogy informatikai rendszert vagy gyártási technológiát bérel, ugye, nincs felső kalapja, vagy minimális adóteher vállalása mellett teszik mindezt. Az a problémakör jön szembe, hogy önök most itt felemelik a lehetséges bírság alsó és felső határát is, jó, ezt üdvözöljük, de miért nem mondják azt, nem az lenne az életszerű és logikus, hogy ha valaki visszaél a fogyasztói bizalommal, akkor egynapi, egyheti vagy egyhavi nettó árbevétele ugrik, pont.

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát dr. Vinnai Győző váltja fel.)

Államtitkár úr, kérek egy konkrét választ azt illetően, hogy a számok, a határok, a tól-ig közé szuszakolt rendszer helyett egy sávos rendszerre nyitottake, aminek az a lényege, hogy ha egy ezermilliárdokat pörgető multicég az, amely átveri a fogyasztókat, és merényletet követ el a magyar családok ellen, akkor ne legyen felső határa. Miért akarnak önök felső határt egy bírságösszegnek?

Ha az érintett cég ezt folytatólagosan követi el, és mondjuk, a havi nettó árbevétele ezt meghaladja  azért a magyar piacon viszonylag ritka az ilyen, de ne zárjuk ki, hogy lesz hasonló , akkor miért nem lehet ennek fölé lőni, és egy sávos rendszerben azt mondani, hogy az egynapi, egyheti, egyhavi nettó árbevételed ugrik? Tehát ha ilyet csinálsz a magyar piacon, akkor nincs itt helyed, és az első figyelmeztetés az, hogy egy sokkal komolyabb bírságösszeget vetünk ki.

Önök itt most a felső határról fognak előszeretettel beszélni, arról, hogy itt akár több milliárd forint is lehet a felső határ, 3 milliárd forintig elmehet, no de amikor egy olyat látunk, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig terjed valami, akkor az, aki kiveti azt a bírságösszeget, tipikusan nem a legmagasabb összeggel szokta kezdeni. A sávos rendszer arra is tökéletes lenne, hogy ezt a problémakört kezelje.

(13.30)

Beszéljünk, államtitkár úr, és kérem, erre is reagáljon, a blokkolásról. Itt a javaslatban szereplő és a sajtócikkekben szereplő konkrét példa, ha valaki, mondjuk, illegálisan dohányterméket forgalmaz az interneten keresztül, blokkolni kell a honlapot, tök jó, gratulálok. Ha más IP-címre költözteti, akkor is szerintem ugyanezt a lépést meg kell és meg lehet tenni, ha ezt felgyorsítja a javaslat, én ezt is üdvözlöm.

De államtitkár úr, gondoltak önök az úgynevezett szürkezónás visszaélésekre a magyar fogyasztókkal szemben? Gondolok itt arra, hogy szembejön egy internetes hirdetés  nem dohánytermék, teljesen klasszikus termék , államtitkár úr, mit gondol arról, amikor ki van írva, ebből a termékből már csak két darab van raktáron. A fogyasztó, ugye, rohan, azt hiszi, hogy elfogy előle, de érdekes módon egy hónap múlva is felugrik a hirdetés, és ebből a termékből már csak három darab van raktáron. Tehát tipikus, a fogyasztókat manipuláló, megtévesztő reklámozási gyakorlatnak lehetünk szemtanúi. Lehet, hogy nem tiltott szerekről szól a történet vagy illegálisan behozott dohánytermékről, nem is online szerencsejáték, csak éppen a fogyasztói magatartást befolyásoló és egyéb fenntarthatatlan, tűrhetetlen magatartásról.

Ugyanígy mit gondolunk arról, amikor szembejön egy ilyen hirdetés, hogy már csak három percig él ez az ajánlat, és ha most átutalod, a nem tudom, hány tízezer forintot, akkor utazhatsz az X. Y.-szigetekre. Aztán érdekes módon másnap még mindig él és aktuális a hirdetés. Én ezekre az esetekre csapnék le azzal a szigorral, amivel önök most itt a javaslatban megközelítik a kérdést, de sokkal durvább szigorral csapnék le azokra, ahol tényleg, mondjuk, illegális szerekkel kereskednek vagy dohányterméket, mondjuk, húsz év alattiaknak kínálnak, forgalmaznak; teljesen egyértelmű. Ugyanezt gondolom arról, amikor egy üzletben fél éve végkiárusítás van, és úgy reklámozzák a termékeket, mintha itt állandóan valami habzsi-dőzsi és olcsó vásár lenne, miközben látjuk, hogy nem igaz.

A honlapblokkolás és a pénzforgalmi számlák blokkolása. Én benne vagyok a csőben ezzel, államtitkár úr, mert én javasoltam őket a parlamentben többször. Tehát nagyon furcsán nézne ki, ha most azt mondanám, hogy ezek nem jó eszközök. De, ezek jó eszközök, csak megfelelő módon használva. De felszólítom önöket, hogy az ilyen szürkezónás visszaélésekre ugyanilyen figyelmet fordítsanak. Önöknek van egy jól felkészült apparátusuk ehhez, van egy kiválóan felkészült helyettes államtitkáruk, aki ezzel a területtel foglalkozik, és az a határozott kérésem, hogy sokkal több és sokkal keményebb szankciót hozzanak ide ezekben a kérdésekben.

Tehát amikor ön azt mondja, hogy eleve elrettentik ezek a bírságösszegek a fogyasztói bizalommal visszaélőket, sajnos, hát utóítéletesek vagyunk, a valóság pont azt bizonyítja, hogy nem. Önök nem emelnék a bírságösszegeket, ha igaz lenne a felvezetőben elmondott mondat, miszerint ezek eleve elrettentik; nem rettentik el eleve. Aki sokkal többet keres és a nettó árbevétele a visszaélésekből kifolyólag nagyságrendileg növekedni tud, azt nem rettenti el ez a dolog.

Még egyszer mondom: sávos rendszert szeretnénk látni, azt szeretnénk látni, hogy egynapnyi, egyheti, egyhavi nettó árbevételt is el tudjon veszíteni az a cég, amely visszaél a fogyasztók bizalmával, megkárosítja a magyar családokat, és nemzetgazdasági károkat okoz. Ilyeneknek nincsen helyük a magyar piacon, és ennek a viselkedésnek semmiképpen sem.

Ugyanakkor kevéssé értem önöket a blokkolás kapcsán, amikor a szabályozott testület blokkolhat, mondjuk, egy honlapot, vagy éppen szüntethet meg működést. Ugyanakkor államtitkár úr, világosítson fel bennünket, legyen szíves arról, hogy milyen fellebbezési mechanizmus áll rendelkezésre, és talán megegyezhetünk abban, hogy egy in integrum restitutio elképzelhetetlen abban az esetben, ha mondjuk, három hónapra lelőttek egy honlapot, az a cég megszüntette a tevékenységét, aztán kiderül, hogy a határterületen azért mégsem annyira saras az a cég vagy éppen akár ártatlan. Az eredeti állapotot önök helyreállítani nem tudják. A kérdésem az, hogy hova fordulhat ilyenkor az illető, ki áll helyt a bekövetkezett károkért abban az esetben, ha tényleg indokolatlan volt ez az azonnali szankció, amivel szemben egyébként ott konkrét fellebbezési lehetőség nincs.

Ne értsük félre egymást, ha a dohánytermékek forgalmazóiról vagy engedély nélkül működő szerencsejáték-szervező cégről van szó, én biztos, hogy nem fogok tiltakozni, lőjék le azonnal azt az úgynevezett szolgáltatást. Nem erről van szó, de azért talán ön is érzi a csoportdinamikából és itt a teremben elhangzottakból, hogy van önökkel szemben némi bizalmi vákuum ebben a kérdésben, és sokan félnek attól, hogy a versenytársak lebunkósbotozására tökéletesen alkalmas lehet egy ilyen javaslat. Tudja, én mikor aludnék nyugodtan? Ha a GVH-nak, a Gazdasági Versenyhivatalnak a jogköreit önök szénné erősítenék, kapna egy nagyon erős költségvetési támogatást a mostanihoz képest a GVH ebben, akkor örülnék még továbbá, ha a pénzügyi fogyasztóvédelemnek akár a Magyar Nemzeti Banknál lévő lába is tovább erősödhetne. Tehát ehhez is meglenne a megfelelő forrástömeg.

Kezdjük az iskolától, tehát a fiataljaink pénzügyi tudatossága legyen olyan, hogy egy ilyen devizahitelesnek nevezett szemetet már eleve ne akarjon senki fölvenni, ha újracsomagolt formában egyszer megjelenik a piacon hasonló. Legyen olyan, hogy a különböző internetes átveréseknek a lehető legkevesebben dőljenek be a magyarok közül, mert nagyon sok jel alapján azért ezek kiszűrhetők, persze nagyon sokszor nem. De rendszerszinten kéne a fogyasztóvédelmet megközelíteni, és én attól tartok, hogy ez a javaslatcsomag nem rendszerszintű, hanem szelektív, egy-egy részterületre próbál részmegoldásokat megkésve alkalmazni. És még egyszer mondom: ha jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet valósít meg valaki, és önök határozatlan időre blokkolják ezt a honlapot, én aztán nem fogom telesírni a párnámat. Ezzel a világon semmi baj nincsen. De azért annak az útját végig kell járnunk, hogy mi történik, ha egy cég nem ilyen tevékenységet követ el, ez a hatóság mégiscsak lecsap rá, mégiscsak ellehetetleníti a tevékenységét.

És még egy dolog, ami szemet szúrt nekem, és emellett szerintem nem lehet elmenni szó nélkül: az online piacfelületeken elkövetett jogsértések esetében a bírságok összege az érintett vállalkozás árbevételének 5 százalékáig terjedhet. Miért, államtitkár úr? Ha van lopott holmi, akkor miért csak néhány százalékát veszik vissza? Mi ez az 5 százalékos határ? Mi értelme van ennek? Kit akar védeni ezzel Magyarország Kormánya? Én azt mondom, ha olyan típusú a visszaélés, hogy családok életét tönkreteszi, mondjuk, egy üdülési joggal vagy egy timeshare-rel kapcsolatosan, ahol beleszorul az ember egy több évtizedes fizetési kötelezettségbe, akkor nem 5, hanem 500 százalékát akarom elvonni azon cég bevételének. Hát, ne vicceljünk már! Mi az, hogy 5 százalékáig? Ismernek önök magyar családot, akit belehúznak, mondjuk, egy uzsoraügyletbe vagy egy devizás sztoriba, és aztán azt mondják neki, hogy hát, a családi vagyon 5 százaléka erejéig kell helytállnod? Nem, én azt ismerem, államtitkár úr, hogy 23 ezer embert kilakoltattak Magyarországon. Mi ezt a Magyarországot látjuk, ne védjék önök a cégeket egy ilyen javaslattal, az 5 százalék mögé tegyenek egy nullát legalább, és akkor szerintem sokkal könnyebben és nyitottabban tudunk ehhez hozzáállni.

Összességében még szerettem volna beszélni a brutális gázszámlákról, hiszen fogyasztóvédelemhez közel álló szervezet mondta azt, hogy az MVM visszataszító, gyomorforgató számlázási gyakorlatával igazából nincsen baj, de ha önök komolyan gondolják a fogyasztóvédelmet, akkor nem gondolhatják azt, hogy magyar családok százezres nagyságrendű előlegszámlákat meg megbecsült, de soha meg nem történt fogyasztás alapján fizetendő számlákat ki kell hogy fizessenek.

És én látom azt, hogy persze, van most már 12 havi részletfizetési lehetőség, meg ha külön kérelmezi az ügyfél, akkor át lehet állni egy másik számlázási rendszerre, de legyünk őszinték, erről ők a tisztességes tájékoztatást nem kapták meg. Nagyon sok család élte át a nyár végén azt, hogy ilyen százezres nagyságrendű, extra fizetési kötelezettsége keletkezik, maximum a szolgáltató majd azt mondja utána, hogy nem tartoztok nekem, és akkor most nem fizetsz egy pár hónapig, de gyakorlatilag így nullaszázalékos gyorskölcsönt kapott az állampolgártól ez az elképesztően sok milliárdból működő állami vagy éppen nem állami vállalat. Milyen világ ez, ahol az ügyfél hitelezi a multicéget vagy a milliárdost? Ne vicceljünk már!

Fordítsák ezt meg, ha önök komolyan gondolják a fogyasztóvédelmet; ezt a gyomorforgató gyakorlatot megszüntetik, minden tekintetben és minden magyar családot megvédünk, és utána akkor lehet beszélni arról, hogy a bírságoknak az összege hatékony vagy nem hatékony. De ilyen jelenségek vannak a magyar piacon, kilakoltatásoktól a százezres, fel nem használt fogyasztásszámláig, folyamatosan jönnek újabb és újabb fogyasztóvédelmi problémák, egyszer végre rendszerben meg kellene ezeket oldani. Ha olyan javaslat jön be, ami ezt rendszerszinten kezeli, én nyitott leszek, és azonnal meg fogom azt szavazni. Köszönöm a figyelmet.