DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya elkötelezett szövetségese a magyar vidéknek, elhivatott a fejlesztése iránt. A megújuló és folyamatosan fejlődő agrárium a vidéki térségekben, városokban és falvakban élők megélhetését, biztos jövőjét szolgálja. A magyar vidék jövőjének alakítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is alapvető fontosságú a magyar kormány számára.
2010 óta azon dolgozunk, hogy Magyarország vidéki területeinek gazdasága megújuljon, a vidéki térségekben élő honfitársaink számára vonzó életkörülményeket és munkalehetőséget biztosítsunk, a minőségi élelmiszerek előállítását jövedelmező és társadalmilag elismert tevékenységgé tegyük.
A vidéki Magyarország számára a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a kapcsolódó ágazatok gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődése olyan lehetőséget jelent, amelynek révén saját erőforrásaira építve képes értéket teremteni és megélhetést biztosítani.
Az elmúlt években olyan komoly kihívásokkal kellett megküzdenie a magyar agráriumnak, mint a munkaerőhiány, a történelmi aszály, a behozatali anyagok árának növekedése, valamint megkerülhetetlenül az orosz-ukrán konfliktus negatív következményei és az elhibázott brüsszeli szankciók.
Jelen helyzetben a magyar gazdák versenyképessége azon múlik, hogyan és milyen ütemben tud az agrárágazat alkalmazkodni ezen körülményekhez. Az alkalmazkodáshoz a kormány eddig is és ezután is minden lehetséges eszközzel hozzájárul. 2024-ben a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80 százalékos, azaz 2300 milliárd forintnyi magyar kormány általi kiegészítésével összesen csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll majd a gazdák rendelkezésére. Az eszközeink megvannak, hogy versenyképes, XXI. századi modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon.
Az agrárium versenyképességének másik fontos tényezője az adminisztratív költségek mértéke, hiszen a hazai agrárvállalkozásokat sújtó bürokrácia nagysága, illetve szerteágazódása komoly versenyhátrányt jelenthet számukra. Szükséges ezért időről időre az agrárágazatot érintő jogszabályok adminisztratív szempontú felülvizsgálata, hogy a magyar gazdák olyan mezőgazdasági rendszerben működhessenek, amelyben minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják ügyeiket intézni, igényeiket érvényesíteni. A kevesebb adminisztratív teher versenyképesebb agrárvállalkozásokat eredményez.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja az agrárvállalkozások, valamint az agrárium ügyeinek intézésével foglalkozó hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy az agrárigazgatás szabályozásának szerteágazó területei miatt jelen törvényjavaslat csupán a kezdete, az első állomása a deregulációs munkának.
A törvénytervezet elsődlegesen az erdőgazdálkodók, valamint a mezőgazdasági igazgatás egyes területeit érintően fogalmaz meg egyszerűsítési javaslatokat. Az agrárigazgatás további területeit érintő szabályozásokat, a jogalkalmazók részéről felmerülő szakmai módosítások elvégzésének szükségességét folyamatosan vizsgáljuk.
Ami a konkrétumokat illeti: jelen törvényjavaslat 14 törvény módosítására tesz javaslatot, emellett további öt törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Felszólalásomban röviden ismertetem a törvénycsomag egyes elemeinek lényegesebb tartalmát.
A természetvédelemről szóló törvény módosítása a természetvédelmi hatósági engedély meghosszabbítására irányuló eljárás egyszerűsítését szolgálja. A természetvédelmi hatósági engedélyt jelenleg tíz évre adja ki a hatóság, tíz év elteltével az engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz évvel meghosszabbítható. A törvénytervezetben arra teszünk javaslatot, hogy a természetvédelmi hatóság az engedély lejárata előtt 90 nappal értesítse a jogosultat, hogy a természetvédelmi engedélye le fog járni, majd ha a jogosult benyújtotta az új kérelmet, és a meghosszabbítás a természetvédelmi előírásokkal összeegyeztethető, más közérdeket nem sért, akkor az engedélyezési eljárás végleges lezárásáig a korábbi engedély hivatalból érvényes, ha azt egyéb okból nem kell visszavonni.
Az Országos Vadászkamaráról szóló törvényben hatályon kívül helyezésre kerül a tag azon kötelezettsége, hogy a felvételi kérelemben külön nyilatkozzon a tagdíj fizetéséről, illetve az alapszabályban foglaltak megtartásáról, mivel ezek a tagnak a törvény alapján alapvető kötelezettségei, erre figyelemmel szükségtelen a tagfelvételi kérelemben erről ismételten nyilatkoztatni a leendő tagot.
A törvényjavaslat hangsúlyos elemét képezi a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosítása. A hatályos szabályok szerint a növényfajták állami elismerésére irányuló hatósági eljárásban növénytermesztési hatóságként az agrárminiszter jár el.
A növényfajták állami elismerése kérelemre induló hatósági eljárás. Kiemelendő azonban, hogy a kérelem benyújtása előtt az ügyfélnek be kell szereznie a fajtavizsgálatot végző szervtől a fajta állami elismerése iránti vizsgálati jelentést, és ezen jelentés kézhezvételét követően terjeszthető elő az agrárminiszternél az elismerésre irányuló kérelem. Látható tehát, hogy a növényfajták állami elismeréséhez szükséges fajtavizsgálat nem része a hatósági eljárásnak; magát a hatósági eljárást a vizsgálatok lezárulta után lehet kezdeményezni.
(14.10)
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az ügyfél először kérelmezi a fajtavizsgálatot végző szervtől, vagyis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a fajtavizsgálatok elvégzését, majd a vizsgálatok elvégzése után kérelmezi a növénytermesztési hatóságtól, azaz az agrárminisztertől a fajta állami elismerését. A törvénytervezetben arra teszünk javaslatot, hogy az állami elismeréshez és növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatok elvégzéséről a növénytermesztési hatóság gondoskodjon. Ezáltal jelentősen egyszerűsödnek a növényfajták állami elismerésének eljárási szabályai, és a kettős elismerési eljárás megszüntetésével, egy eljárásba összevonásával az ügyfelek, valamint a hatóságok adminisztratív terhei is csökkennek.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a hatósági bizonyítványokkal kapcsolatos eljárások számának csökkentésére irányul, amellett, hogy a földhasználók adminisztratív terheinek mérséklését eredményezi. A hatályos szabályozás szerint a szociális földprogramra, illetve a közfoglalkoztatási programra kényszerből kijelölt termőföldek kényszerhasznosítása esetén a földhasználó, ha eleget tesz a hasznosítási kötelezettségének, az ingatlanügyi hatóság felé történő bejelentés után még egy, az ingatlanügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia kötelezettségének teljesítését az önkormányzat felé is. A hatósági bizonyítvány kiállítása helyett észszerűbb, ha a kötelezettség teljesítéséről az ingatlanügyi hatóság tájékoztatja közvetlenül az önkormányzatot.
A törvényjavaslat az erdőt, az erdőgazdálkodást érintő egyszerűsítési javaslatokat is megfogalmaz. Egyrészt csökkentjük a bejelentésköteles erdészeti létesítmények körét. Így például nem kell bejelenteni a magtermés védelme érdekében létesített, 120 centiméternél nem magasabb vadkárélhárító kerítést. Az alacsony panelekből álló vadkárelhárító kerítés rövid ideig van jelen az adott területen, az erdőre gyakorolt hatása nem káros, és nincs hatással az erdő egyéb szolgáltatásaira.
Nem indokolt továbbá az erdészeti létesítmények korszerűsítésének a bejelentése sem, ugyanis a korszerűsítéssel a korábban engedélyezett vagy bejelentett létesítmények jellege, formája, rendeltetése nem változik meg, a korszerűsítés kizárólag az építmény használatát segíti elő.
Indokolatlan továbbá a már engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek megvalósulásának a külön bejelentése, ugyanis azok lezárásának időpontját az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés tartalmazza. Így az erdészeti hatóság a megvalósulást megfelelően ellenőrizni tudja.
Jelentősen csökkentjük az egyes erdészeti hatósági eljárások ügyintézési határidejét, így például az erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárás esetén 90 nap helyett 60 nap lesz az ügyintézési határidő. Továbbá a tarvágás végrehajtásához nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a műszaki átvételt követő 45 nap helyett 15 napon belül felszabadítja.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a támogatások igénybevételének hozzátartozói minőségre vonatkozó feltételei fennállásának ellenőrzése során a gyermek és szülő, valamint a házastársak vagy bejegyzett élettársak közötti közeli hozzátartozói viszony megállapítása céljából jogosult legyen adatokat átvenni az anyakönyvi nyilvántartásból.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításával megszüntetjük a halgazdasági terv időbeli hatályát. A halgazdálkodási terv módosulását jelenleg is be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, így a gazdálkodó köteles azt rendszeresen felülvizsgálni, naprakészen tartani, így felesleges a tervre időbeli hatályt kikötni.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításával egyszerűsítésre kerül a földhasználati jogosultság megszerzése. A szerző félnek nem kell külön teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban is nyilatkoznia arról, hogy nincsen jogerősen megállapított és fennálló díjtartozása, elegendő lesz erről egyszer nyilatkoznia a földhasználati jogosultságról szóló szerződésben.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosításával arra teszünk javaslatot, hogy abban az esetben, ha a jogügylet közeli hozzátartozók között jön létre, a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról az érintettek legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozatot csatoljanak. Emellett a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog-átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárási ügyintézési határidőt 10 nappal csökkentjük.
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területen csemegeszőlőt is termeszthetnek, azonban a hatályos szabályok szerint a hegybírók csak a borszőlő esetében tudják igazolni a szőlőművelés tényét, ez alapján pontosításra kerül a törvény.
A családi gazdaságokról szóló törvény módosításával az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel megismerhető lesz az őstermelő adatai közül a neve, nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból való törlése felfüggesztése, tevékenységtől eltiltása , a családi gazdaság központja, a családi gazdaság szerződésének kelte és azonosító száma. Mindezzel elkerülhető, hogy az agrárgazdaság működéséhez szükséges pénzügyi folyamatok, például hitelezés esetén a támogatásokat, hiteleket nyújtó szervezeteknek minden esetben külön-külön adatokat kelljen kérniük az Agrárkamarától vagy a mezőgazdasági igazgatási szervtől. A módosítás az eljárás gyorsítása mellett a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentését is szolgálja.
Az elmondottak alapján látható, hogy a javasolt módosítások az érintett gazdák, agrárvállalkozások, valamint a hatóságok számára komoly segítséget nyújtanak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Zárógondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország agrárország. Látnunk kell azt, hogy legfontosabb kincsünk, értékünk a jó minőségű termőföld, azt senki innen nem tudja elvinni, és az abban rejlő lehetőségeket még messze nem használtuk ki. Adottságaink kiválóak, hiszen nagyon kevés olyan ország van, ami képes arra, hagy a saját népességén túl ellássa az embereket élelmiszerrel, élelmiszer-alapanyaggal, mi erre képesek vagyunk. A magyar agrárium ellenálló, és kapacitásai révén mintegy 20 millió embernek tudunk élelmiszert előállítani önerőből. A háború árnyékában ez stratégiai kérdés. A kormány eddig is és ezután is minden lehetséges eszközzel támogatni fogja a magyar gazdákat.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)