FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Demokratikus Koalíció álláspontja szerint az Orbán-kormány történelmi bűnt követett el azzal, hogy 13 év alatt tönkretette a magyar mezőgazdaságot. A 20 millió ember ellátására is képes magyar mezőgazdaság 3 millió tonna importra szorult kukoricából, burgonyából nettó exportőrből nettó importőrré váltunk. A pusztító aszályok ellenére még csak tervezés alatt állnak az öntözőrendszerek. Ráadásul történelmi mértékben drágulnak a boltokban az élelmiszerek. Mindez egy beismerő vallomás.
(14.30)
A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány történelmi bűnt követett el azzal, hogy az elmúlt 13 évben Magyarországra érkező uniós agrártámogatásokat zömében a fideszes nagybirtokosok gazdagodására fordították a mezőgazdaság, az öntözőrendszerek és az élelmiszeripar fejlesztése helyett.
Magyarország adottságai révén Európa legolcsóbb élelmiszereit állíthatná elő, ehelyett történelmi mértékben drágulnak az élelmiszerek, a magyar gazdákat pedig a rezsiszámlák fojtogatják. Az elmúlt egy évben megháromszorozódott a műtrágyák ára, de komoly kihívást jelent a gazdálkodóknak, hogy a takarmány, az energia, a szállítás és a növényvédő szerek ára is kilőtt. Emiatt legalább a duplájára emelkedik a termények előállítási költsége.
A magyar mezőgazdaság köszönhetően az Orbán-kormánynak szélsőségesen a nagybirtokszerkezet felé tolódott, feudális, a keveseknek nagy jövedelmet termelő ágazattá vált, miközben a vidék elnéptelenedése tovább folytatódik.
Helyi víztározókat kellene építeni, méghozzá pont a belvizes területeken. Jelenleg Magyarországon 1,2 millió hektáron lehetne öntözni, ebből azonban ez mindössze 100 ezer hektáron valósul meg
Magyarországon 2022 decemberében átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett. 2023 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 34,75 százalékkal, az élelmiszerárak 55 százalékkal voltak magasabbak, mint 2021 szeptemberében. Felháborító, hogy egy kiló fehér kenyér 2023 szeptemberében már 900 forintba került, ezért a kenyérért 2021 szeptemberében 390 forintot kellett fizetni. Ez egy agrárországban elfogadhatatlan. Itt valami végzetesen el lett rontva az elmúlt időszakban. Az infláció az EU-ban nálunk a legmagasabb. Bátran előztünk a kanyarban, ugye?!
A módosítások valóban segítenének csökkenteni az inflációt? Segítenek a javaslatok abban, hogy megálljon a mezőgazdaság felvevőpiacának számító kiskereskedelmi üzletek forgalomcsökkenése, ami egy év alatt 10 százalékos csökkenést mutatott? Vagy megállítja az élelmiszeriparhoz kapcsolódó belföldi turizmus csökkenését? A belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 13 százalékkal csökkent egy év alatt.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, nem is olyan régen azt mondta, hogy Magyarország nem tartott lépést a globális mezőgazdasági fellendüléssel, hiszen ha a hazai mezőgazdaság hatékonyságát nézzük a kilencvenes évek elejétől, akkor nemhogy ezt a 70-80 százalékot nem érte el, de még a stagnálást is éppenhogy.
Azt tudjuk, és látjuk, hogy mezőgazdasági termelésben viszonylag jók vagyunk, azonban az alapanyag-előállításra épülő feldolgozóiparban és annak termelékenységi mutatóiban egyértelműen javulnia kell hazánknak. Ezek a módosítások segítenek növelni a hatékonyságot?
Segíti megoldani a törvényjavaslat azt, hogy 2022-ben drasztikusan csökkent a magyarországi vágóhidakon levágott állatok száma, vagy hogy 2022-ben az értékesített műtrágya mennyisége 32,4 százalékkal csökkent? Esetleg segít abban, hogy a vadban és halban gazdag ország miért tengeri importhalat eszik, és miért fogyaszt a magyar kevés vadhúst?
Vagy itt van az öntözés problémája. Arra is ad megoldást? Köszönik a gazdák azt a segítséget, viszont tavaly az aszály miatt csak az Alföldön 1000 milliárd forintra tehető a nemzetgazdasági kár. Az átlagosan évi 2008 milliárd forint körüli mezőgazdasági kibocsátás több mint egyharmada odaveszett.
A Demokratikus Koalíció szerint minden olyan javaslat, amely az agráriumban a dolgozók terheit csökkenti, támogatható. Viszont fontos megemlíteni, hogy az Orbán-kormányok alatt a minisztériumok és a hivatalok jelentős mértékű létszámhiánnyal küzdenek. Ennek értelmében nem lehet tudni, hogy az alapvetően a gazdálkodók adminisztratív terheit csökkentő módosítások mennyire fogják beváltani a reményeket.
A tervezetben 14 javaslatról van szó, ebből párat szeretnék kiemelni.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi törvény módosítása. A fogyasztó érdekében az államnak kell gondoskodnia arról, hogy csak megfelelő termesztési és használati értékkel rendelkező növényfajták kerülhessenek forgalomba. A törvénymódosítás révén csökkenhetnek az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terhei. Hiányosság azonban, hogy a hatósági eljárás számszerűsített eljárási költsége nem ismert.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása. Támogatható ez a módosítás, hogy ne a kötelezettnek kelljen a kötelezettsége teljesítését hatósági bizonyítvánnyal igazolnia, helyette a kötelezettség teljesítéséről az ingatlanügyi hatóság tájékoztatja közvetlenül az önkormányzatot.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdaságról szóló törvény módosítása nem jelent érdemi változást. A nagyobb intervallum miatt remélhetőleg több ellenőrzésre fog sor kerülni.
De vajon segítenek ezek a törvényjavaslatok abban, hogy a bizottság 2022. november 7. napján elfogadott stratégiai terv alapján kiírásra kerüljenek pályázatok még ebben a félévben? A gazdák már nagyon várják az új lehetőségeket, jobban, mint ezeket a törvénymódosításokat.
Amennyiben önök komolyan gondolják a vidék, a gazdatársadalom, a hazai kis- és közepes agrárvállalkozások hatékonyságának, versenyképességének fokozását, és valóban érdekli önöket a vidéki lélek, akkor a következőkre is adhatnak választ: hogyan lehet az, hogy a Tiborcz Istvánhoz köthető Földber Ingatlanfejlesztő Kft. összesen 173 hektár földdel rendelkezik Soroksár külterületi részén? A rendelkezésre álló információk alapján a kormány által beruházási célterületté nyilvánított gyáli és soroksári ingatlanok közül 32 darab tartozik Horváth Mihályhoz.
A kormányzat a földprivatizációt és az állami földértékesítéseket a saját érdekeinek kiszolgálására és a klientúra vidéki kiépítésére fordította. A rendszer érdekessége, hogy minden ilyen jellegű nagyberuházásnál feltűnik egy NER-hez közeli illető, aki jó érzékkel vásárolja fel a területeket a korábbi állami projekthelyszíneken. Köszönöm szépen.