HERCZEG TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim, mint ahogy az előttem felszólaló kormánypárti képviselőtársaim is említették, Magyarországon gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű az agrárium, és a kormányzat ennek tudatában végzi a munkáját, minden erővel és lehetséges intézkedéssel próbálva segíteni, támogatni az ágazatot, minél versenyképesebbé tenni az ágazatot, és egyáltalán a rurális világ fejlődését szolgálni.
Ebből fakadóan az elmúlt 12 évben nemcsak azokat a döntéseket hozta meg a kormány, és hozta meg a parlament, amelyek a közvetlen agrárium helyzetén javítanak, hanem azokat is, amelyek a vidéken élők, a bármilyen, akár egészen kis mértékű gazdálkodást folytatók élethelyzetének könnyítését is segíti.
Itt például a fúrt kutakkal kapcsolatos ez évben hozott igazi adminisztrációkönnyítő jogszabályra is gondolhatunk, amely és ezt talán nem árt ismételten hangsúlyozni több százezer magyar családnak hozott könnyebbséget. Hiszen a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, az első esővízzáró réteget el nem érő háztartási, kerti és mezőgazdasági hasznosítású kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyezési kötelezettség alól, és eleve szabályosnak minősülnek, amennyiben vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen találhatók, továbbá jövő évtől egyszerűsített eljárás keretei között létesíthető fúrt kút a kiskertekben. De egyébként a fagykár, a jégkár elleni védelem vagy akár a földadó eltörlése is abba a döntéssorozatba illeszthető, amely a vidéken élő, főállásban vagy kiegészítő tevékenységképp mezőgazdasággal foglalkozó polgárok életét könnyíti meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosítása abból a nézőpontból vizsgálva is jelentős változás, hogy ahogyan elhangzott 14 törvényt módosít, és öt törvényt helyez hatályon kívül. A több mint egy tucat jogszabály változtatása többek között érinti a vízgazdálkodási, a természetvédelmi, a vetőmag és termőföld védelméről szóló törvényt.
Kérem, engedjék meg, hogy most néhány olyan szempontot is bemutassak, amelyek az alföldi, a Békés megyei emberek számára különösen lényegesek. Az erdősítés, erdőfelújítási munkálatok egyszerűsítését, az adminisztratív terhek csökkentését eredményezi, hogy a telepítések köré építendő, a vadon élő állatok okozta károk elleni védelmet szolgáló kerítés bejelentési kötelezettsége megszűnik. Ott különösen fontos és üdvözítő tény a dereguláció, ahol közösségi fásítás folyik, illetve ahol magánszemély, az adminisztratív követelményeket kevéssé ismerő jóhiszemű magánszemély dönt úgy, hogy erdőt létesít egy-egy kisebb területű termőföldjén.
Szeretném megemlíteni a Fekete- és Fehér-Körös mentén elterülő, nagy kiterjedésű és összefüggő erdőket, valamint a Békéscsaba és Gyula között található pósteleki erdőtömböt, melyek természeti, levegőszennyezettség elleni védelmi, vadgazdálkodási, turisztikai és szabadidő-eltöltési szempontból is nagyon fontosak nálunk, de ezzel együtt nagy szükség van az újabb területeken történő fásításra, dűlőfásításra, erdősítésre.
A vármegye területén kiváló minőségű, akár 40 aranykorona értéknél is jobb minőségű szántóföldek vannak, ezzel is összefügg, hogy viszonylag alacsony az erdősültség, körülbelül 5 százalékos a fával borított területek aránya. Ez még azzal együtt is igaz, hogy a vármegyében tevékenységet folytató Dalerd Zrt. az elmúlt tíz évben gyengébb minőségű szántó és gyep beerdősítésével körülbelül 62 hektár új erdővel gyarapította a vármegyét. Az erdők területe tehát nálunk alacsony, ezért lényeges számunkra az erdőtelepítés, erdőnevelés. Az erdővédelmi törvény módosításával így tehát egyetérthetünk, ami csökkenti az egyes erdészeti hatósági eljárások ügyintézési határidejét, illetve csökkenti a bejelentésköteles erdészeti létesítmények körét is.
Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat ekképpen az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági hatóságok, valamint az e területen gazdálkodók irányába is fogalmaz meg egyszerűsítéseket, továbbá csökkenti az adminisztrációs terheit az érintett szereplőknek. Remek gondolatnak tartom a természetvédelemről szóló törvény módosítását is, mely megkönnyíti és felgyorsítja a természetvédelmi hatósági engedély meghosszabbítására irányuló eljárást.
Tisztelt Ház! Nagy segítség ez a jogszabályváltozás az őstermelőknek, annak a gazdálkodói rétegnek, amelynek nagy része egyébként is az Agrárkamara, a falugazdászok segítségével tudja csak elvégezni a bejelentésekhez, támogatásokhoz való hozzájutáshoz szükséges feladatokat.
Az őstermelői nyilvántartással kapcsolatos változások egyes esetekben, így például a hitelkérelmek benyújtása esetén az ő munkájukat is megkönnyítik, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a szükséges dokumentumok egy helyen elérhetők-e. Mindez nem csupán az anyagi terhek csökkentését eredményezi, de időspórolást is jelent, és talán az egyszerűsödő eljárásrendek bátoríthatnak is arra, hogy egy-egy családi gazdálkodó, egy-egy őstermelő olyan fejlesztésbe fogjon, amihez eddig a túlzottnak érzett adminisztrációs terhek miatt nem volt ereje belefogni.
Megemlítem még, hogy a törvénymódosítás javaslatot tesz a növényfajták állami elismerése eljárási szabályainak egyszerűsítésére, és ezzel együtt és ez legalább ilyen fontos a földhasználók adminisztratív terheit is mérsékli.
Tisztelt Képviselőtársaim! A dereguláció fontos eszköz a túlszabályozás, a túlszabályozottság mértékének csökkentésére, tulajdonképpen a magángazdaság, a civil szféra hatékonyabb, eredményesebb működését, nagyobb szabadságát is szolgálja.
A bürokrácia csökkenése nagyobb mozgásteret enged a gazdálkodóknak, enyhíti azokat a terheket, amelyek, lássuk be, néha indokolatlan feladatokat szabnak a hatóságoknak, állami szerveknek és a gazdálkodókat, civil szervezeteket, magánembereket is nehéz helyzetbe hozzák. Ezért örvendetes ennek a most tárgyalás alatt lévő jogszabálynak az iránya, és elfogadása esetén hasznosak lesznek az eredményei.
Az évek múlása, a gazdasági, társadalmi, informatikai, technológiai, környezeti változások, illetve a kor új kihívásai miatt tehát időnként fontos felülvizsgálni törvényeinket, melyeket korszerűsíteni, a napi gyakorlathoz, szokásokhoz, szükségletekhez, lehetőségekhez igazítani ildomos.
Ez a jogszabálytervezet erről szól, nem vélt korábbi bűnökről, illetve nem akkugyárakról. Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslatot tehát kérem, hogy támogassák önök is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
(15.10)