DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Büntetőjogi kérdésekben már talán jobban tudok válaszolni önöknek, mint korábban az agrártárgyú törvényeknél, de így sem biztos, hogy minden kérdésükre tudok válaszolni. Viszont hadd kezdjem a végén, ezzel a bizonyos, a törvényjavaslat 11. és egyébként még a 65., 66. §-ának az értelmezésével!

Miről is van itt szó? Szeretném leszögezni, volt itt  úgy emlékszem  olyan állítás, hogy itt valaki valamit eldugott ebben a törvényben. Hát, olyannyira nincs eldugva, hogy a törvényjavaslat részletes indoklása az 55. oldalon tartalmazza a 11. §-hoz és a 65-66. §-hoz tartozó indoklást. Most ezt szeretném szó szerint felolvasni, azért, hogy értsük, miről van szó: „A jelenlegi szabályozás  mondja az indoklás  nem rendezi azt a helyzetet, ha a kegyelmi jogkör gyakorlója a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti, de a kiszabott közügyektől eltiltás elengedéséről nem rendelkezik.”

A Btk., tehát a jelenlegi Btk. 62. § (2) bekezdése és a büntetés-végrehajtási törvény 304. § (1) bekezdése értelmében „A szabadságvesztés foganatba vételéig terjedő idő és a feltételes szabadságon töltött idő  kivéve, ha utóbb megszünteti a bíróság a feltételes szabadságot  a közügyektől eltiltás tartamába beszámít.” Ezt még egyszer szeretném elmondani. Tehát a Btk. és a Bv. törvény szerint a feltételes szabadság időtartama beszámít a közügyektől eltiltásba.

Ezen logika mentén kerül kimondásra  tértem vissza az indokláshoz , hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje is beszámít a közügyektől eltiltás tartamába, azzal a megkötéssel, hogy ez nem érvényesül, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelik el utólag, teszem hozzá. Tehát jelenleg is az a jogi helyzet, hogy a felfüggesztés időtartama beszámít a közügyektől eltiltás időtartamába.

Tehát bárki állítja, higgyék el nekem, bárki állítja, lehet az bármilyen jogász  szívesen megvívom vele ezt a vitát , az egy téves állítás, téves értelmezés, szakmailag teljesen téves, hogy ilyen esetben, amikor a kegyelem meghagyja a közügyektől eltiltást, de felfüggeszti a büntetést, az egy téves állítás, hogy majd a közügyektől eltiltás csak a végén kezdődik, akkor, amikor már lejárt a feltételes szabadság. Ez téves állítás, ez a jelenlegi Btk. szerint sem így van.

És felhívnám arra a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás nem rendezi ezt a helyzetet, ami azt jelenti, hogy olyan nincs a büntetőjogban, ha valamit a törvény szó szerint ki nem mond, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy az rosszabb legyen az elkövetőre, az elítéltre. Nem. Tehát ez az értelmezés nincsen  idézte egyébként az előbb képviselőtársunk a nulla poena sine lege elvét , magyarul, nincs olyan, hogyha valamit nem ír elő a törvény, akkor majd mi úgy fogjuk értelmezni, hogy az rosszabb legyen az elítéltnek. Ilyen nincs. Tehát az a helyzet, hogy ez téves.

Sajnálom, hogy valakik bizonyos újságírókat, akiknek a tollát fogták, félrevezették, és ilyen cikkeket írogattak. Ez teljes tévedés. No, mindegy. Nincs eldugva, valóban rendezetlen ez a helyzet, de attól, hogy rendezetlen, attól nem lehet úgy értelmezni, hogy az kedvezőtlenebb az elítéltre nézve. S ezzel én a magam részéről szeretném ezt a vitát lezárni, mert szerintem ez egy tévedés.

(16.40)

Ami a többi felvetést illeti, volte egyeztetés. Most beszereztem a kollégáimtól, hogy egyrészt volt a kötelező társadalmi vita  kötelező volt nyilvánosságra hozni a törvénytervezetet, erre lehetett észrevételeket tenni , másrészt szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az Országos Bírósági Hivatallal, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal és az Országos Bírói Tanáccsal. Tehát úgy gondolom, hogy elég alapos egyeztetés történt. Természetesen az egyeztetés nem azt jelenti, hogy mindenki mindennel egyetértett, de az egyeztetés megtörtént ezekben az ügyekben.

Miről nem beszéltem még? A törvényjavaslat valóban figyelembe veszi a büntetés-végrehajtás szempontjait. A büntetés-végrehajtás szempontjából az is egy félrevezető állítás, hogy ennek az öt fokozatba sorolásnak az lenne az értelme, hogy valakik korábban szabaduljanak. Nem ez az értelme. Az az értelme, hogy az elítélteket a büntetés-végrehajtás kezelni tudja, egyáltalán fegyelmezni tudja az elítélteket, tehát gyakorlatilag ez a kreditpontos rendszer egyfajta jutalmazó és büntetőpontokat tartalmazó rendszer. Nyilvánvalóan van erre számos példa a világban, sok helyen megpróbálják motiválni az elítélteket.

Úgy gondolom, ez egy jó megoldás, emögött szakmai konszenzus van, ezt tudom mondani önöknek. Érdemes Magyarországon kipróbálni ezt a kreditpontos rendszert, érdemes megvizsgálnunk majd néhány év múlva, hogy mennyire sikerült ez a megoldás, de úgy gondolom, hogy tévedés, hogy odavezethet ez a kreditpontos megoldás, hogy valakik hamarabb szabaduljanak, ez ugyanis már a reintegráció kérdése, és itt térnék vissza erre a bizonyos szabadlábra helyezésre.

A hatályos törvényeink szerint bizonyos elkövetői csoportok vagy elítéltcsoportok reintegrációs őrizetre szabadon bocsáthatók. Ennek az a magyarázata, hogy ez egy korlátozott személyiszabadság-elvonás, tehát nem teljes egészében kerül szabadlábra az elkövető, nem olyan, mint mondjuk, a feltételes szabadlábra helyezés, hanem reintegrációs őrizetre kerül, azaz őrizetben marad továbbra is, de, valóban, a lakóhelyén.

Most itt kell azt megemlítenem, hogy az az értelmezés, hogy a külföldi állampolgárságú elkövetők esetén, amennyiben rendelkeznek külföldi államban lakóhellyel, akkor ez megfelel a szokásos értelmezésnek, hogy nyilván akár reintegráció is elrendelhető a saját honos országukban. Az más kérdés, hogy hogyan tudják ezt a magyar hatóságok nyomon követni, és hogyan tudják figyelemmel kísérni, hogy más országokban vajon végrehajtjáke ezt az őrizetet.

Egy biztos, hogy mivel a bíróság a kiutasítást is elrendelte ezekben az esetekben, ezért hogyha kiutasítják, és visszatér ennek ellenére, azzal újabb bűncselekményt követ el. Tehát az a garancia a külföldre reintegrációra helyezett elítéltek esetén, hogy dupla vagy semmit játszanak, ha visszatérnének Magyarországra, és újból megpróbálnák például azt az embercsempész tevékenységet, akkor már sokkal hosszabb és sokkal súlyosabb börtönbüntetést kapnak, hiszen visszakapják az eredeti elítélésükből hátralévő büntetést is, és még egy újabb büntetést is kapnak. Tehát legalább abban értsünk egyet, hogy mindenképpen érdemes eljuttatnunk az embercsempészeknek azt az üzenetet, hogy ne próbálják meg még egyszer, mert duplázzák a büntetésüket, minimum duplázzák, így tudom mondani.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nem akarok ennél jobban belemenni a büntető törvénykönyv részleteibe. A törvényjavaslat indoklása részletes, kérem, tanulmányozzák a törvényjavaslat indokolását. Továbbra is azt kérem, mint amit máskor is kértem, hogy helyezzék mérlegre a törvényjavaslatot, és amennyiben úgy gondolják, hogy vannak benne támogatható szabályok, akkor mégis inkább a támogató gombot, az igen gombot nyomják meg a határozathozatal során, és egyébként kérem a tisztelt Házat, hogy a kormány előterjesztését támogatni szíveskedjen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)