DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek során megújult a magyar felsőoktatás, az egyetemekkel, az egyetemek gazdasági-társadalmi környezetével megújított új struktúrának köszönhetően versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban.

Minek köszönhető mindez? A sikerek három pilléren állnak, melyben az egyetemek oktatói, kutatói és az egyetemisták élnek azzal a lehetőséggel, amit a megújult magyar felsőoktatás kínál. Határozott egyetemi autonómiát mind kutatási, oktatási, pénzügyi, gazdálkodási és szervezeti értelemben; rugalmas, versenyképes működést és a finanszírozási megállapodásoknak köszönhetően kiszámíthatóságot. Kiszámíthatóságot egy olyan környezetben, amelyet járványok és a szomszédunkban zajló háború és háborúk tesznek bizonytalanná. Ilyenkor jelent különösen is biztonságot az, hogy a megújított magyar felsőoktatás értékőrző, értékformáló.

Az elmúlt évek során, amikor a folyamatot elkezdtük, 7 magyar felsőoktatási intézmény szerepelt a nemzetközi ranglisták legjobb 5 százalékában, mára már ez 12-re emelkedett, sőt, mi több, a múlt héten megjelent szakrangsorok esetében 13 egyetemünk szerepel a szakrangsorok legelején.

A Semmelweis Egyetem a világ harmincezer intézménye közül a legjobb 1 százalékban szerepel és régiós első helyen áll. Fontos előrelépés az is, hogy 2018-22 között 78 százalékkal nőtt a minőségi publikációk száma, a nemzetközi publikációk száma, melyet jelen egyezmény is előtérbe fog helyezni, 26 százalékkal emelkedett.

A szabadalmi bejelentések számát négyszereztük az elmúlt években, és a sikerekhez természetesen az is hozzájárult, hogy megdupláztuk a magyar felsőoktatás finanszírozását, minden második forintot teljesítményalapon biztosítunk. Ez a nemzetköziesítés, az oktatási kiválóság, valamint a kutatási kiválóság alapján valósul meg.

A megújult magyar felsőoktatás sikerét jelzik a felvételi számok is, hiszen 33 százalékkal nőtt a felvettek száma, ami az elmúlt tíz év legmagasabb adata. 107 ezren kezdték meg a felsőoktatásban tanulmányaikat, amivel ma Magyarország nyolcadik legnépesebb városa lenne a gólyák városa.

Hat ponttal emelkedtek a mediánpontértékek, azaz értékesebb pontokkal lehetett bejutni, és a 107 ezer diákból 10 diákból minden 8 állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, ami pedig azt jelenti, hogy 6 millió forintot fordít a magyar állam a fiatalok képzésére. Ez mind európai, mind világviszonylatban kiemelkedő, hogy a felvettek 80 százaléka állami ösztöndíjas helyen kezdi meg tanulmányait. Minden második diák a vidéki egyetemeken kezdi meg tanulmányait, és a műszaki, természettudományi, mérnök-informatikai képzés esetében is 39 százalékos előrelépést értünk el, sőt a pedagógusképzés esetében 72 százalékos előrelépést értünk el, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma.

Tesszük mindezt úgy, hogy csökken a lemorzsolódás, és ami a jelen egyezményhez is kapcsolódóan kiemelten fontos: a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése kiváló irányba halad, hiszen az elmúlt tíz évhez képest megdupláztuk a nemzetközi diákok számát: 42 ezer nemzetközi diák van ma a magyar felsőoktatásban, közel 180 országból.

2030-as céljaink ambiciózusak. Azt szeretnénk, hogy legyen egy egyetemünk a világ legjobb száz egyeteme között, legyen három egyetemünk az európai legjobb száz egyetem között, és erősítsük tovább az oktatási-kutatási kiválóságot, nemzetközi együttműködéseket, és tovább növeljük a nemzetközi diákok számát a magyar felsőoktatásban.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az Országgyűlés támogatását kéri hazánknak a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezményhez történő csatlakozásához. Az UNESCO konferenciája 2019-ben a 40. ülésszakán fogadta el a globális elismerési egyezményt, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete, tehát az ENSZ első felsőoktatási tárgyú szerződése.

Az egyezmény egy többoldalú elismerési egyezmény, amely egyetemes elveket állapít meg a felsőoktatási képesítéseknek, vagyis az okleveleknek és a felsőoktatáshoz való hozzáférést biztosító képesítéseknek, tehát az érettségi bizonyítványnak az igazságos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes elismerésére. A nem hagyományos tanulási módokra vonatkozó rendelkezésekkel az egyezmény megkönnyíti a képesítések és a résztanulmányok elismerését is egyaránt, amely résztanulmányok és rövid ciklusú képzések egyre gyakoribbá válnak a nemzetközi világban is.

Az egyezmény ratifikálásával a részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy erősítik a felsőoktatási együttműködéseket, javítják a felsőoktatás minőségét, valamint hozzájárulnak a tudományos, oktatói, kutatói és diákmobilitáshoz. Maga az egyezmény ’23. március 5-én lépett hatályba; 22 részes állama van, de látnunk kell azt, hogy az UNESCO mintegy kétszáz tagállama és a Szentszék előtt is nyitva áll ez ratifikáció céljából.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a globális elismerési egyezmény elfogadásával igen jelentős mértékben járulhatunk hozzá hazai felsőoktatásunk nemzetköziesítéséhez, és ha már a 2030-as célokat említettem, akkor a 2030-as nemzetköziesítési célja a felsőoktatásnak az, hogy a jelenlegi 42 ezerről 80 ezerre tudjuk a nemzetközi diákok számát emelni úgy, hogy ebben már a rövid ciklusú képzések is jelentős hányadot tudjanak képviselni.

E célok elérése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)