DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Bár azt gondolom, hogy annyi tévedés vagy szándékolt adattévesztés, hiba, sok minden más hangzott el, hogy kevés lenne fél óra arra, hogy ezt mind rendbe próbáljam tenni. (Barkóczi Balázs: Próbálja meg!) De ha már képviselő úr úgy gondolja, akkor kezdjünk hozzá.

(10.20)

Először is, tényszerűen, a magyar felsőoktatás az elmúlt években lépett előre a nemzetközi rangsorokban, lépett előre a munkaerőpiaci összekapcsolódásban. Vinnai képviselő úrnak jelzem, hogy igen, a Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögben az idei évben 4 ezerrel több fiatal kezdi meg a tanulmányait, úgy, hogy minden negyedik a műszaki, természettudományos, mérnökinformatika területen, úgy, hogy a tanár- és tanítóképzés, a pedagógusképzés renoméja visszaáll ezeken az egyetemeken, úgy, hogy egyedi megoldásokkal és támogatással, teljesítményösztönzéssel kapcsoljuk össze a térség gazdasági, társadalmi szereplőit az egyetemekkel; és nemcsak Debrecenben, nemcsak Miskolcon és Nyíregyházán, hanem  Keresztes képviselő úrnak jelzem  Pécsett is ez történik. A pécsi innovációs és science park, a gazdasági együttműködések, a „Modern városok” programban felújított egyetem mind-mind ezt a célt szolgálja.

És jól állunk nemzetköziesítési szinten. Két dolgot emelt ki Vinnai képviselő úr, ezt erősítem tovább. Az Állatorvostudományi Egyetemen a diákok kétharmada nemzetközi diák. A célunk tehát az, hogy a sikeres magyar felsőoktatás még több nemzetközi hallgatót tudjon vonzani. Mi több, az orvos- és egészségtudományi képzésünk, amelyben Pécs, Szeged, Debrecen és a Semmelweis Egyetem is élen jár, nemzetközi akkreditációval rendelkezik, úgy, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is elfogadják ezen diplomát, és így van nemcsak Norvégiából, hanem  ahogy említettem  180 országból nemzetközi diák Magyarországon.

Akkor térjünk rá, ha megengedik  ha már úgy is szövetségben vannak , a Barkóczi képviselő úr, Brenner képviselő úr és időnként Keresztes képviselő úr által jelzett kérdésekre, és egybefüggően kívánnék válaszolni. No, akkor menjünk végig, képviselő úr, az adatokon! Ön azt mondja, színvonaltalan a magyar felsőoktatás. Négy éve 7, két éve 9, tavaly 11, idén, ma 12 egyetem van Magyarországon a világ legjobb 5 százalékában. Még szerencse, hogy ezeknek a nemzetközi rangsoroknak a módszertanát nem önök teszik össze.

Továbbá, szakrangsorok. A szakrangsorok esetében már az Állatorvostudományi Egyetem is a nemzetközi élmezőnyben szerepel, azaz 13 egyetemünk szerepel a legjobbak között. Ha ön szerint a magyar felsőoktatás színvonaltalan, akkor ezek a tényadatok, amelyek nem az önök szubjektív mércéje alapján készülnek (Barkóczi Balázs közbeszól.), hanem objektív: oktatói kiválóság, diákok nemzetközi kapcsolatrendszere, innovációs teljesítmény, publikációs teljesítmény… Menjünk bele a Hirsch-indexbe, citációs indexbe, hogyan kell ezt tudományterületenként súlyozni? No, ezek azok az adatok, amelyek alapján azt mondhatjuk, hogy sikeres a magyar felsőoktatás.

Az elmúlt négy év során, ami egy ilyen rangsorban számít: 76 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma, a tavalyi évben 26 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma. Határozottan vissza kell utasítanom, hogy sikertelen lenne és minőségtelen lenne a magyar felsőoktatás, az oktatók és a diákok érdekében és az ott kutatók érdekében is!

Menjünk tovább! (Barkóczi Balázs: Menjünk!) Menjünk tovább! 30 százalék fölött nőtt a hátrányos helyzetből idén felvettek száma a magyar felsőoktatásban. A Miskolci, a Nyíregyházi Egyetem esetében is ez így történt, tehát igenis társadalmi felzárkóztatás történik a felsőoktatásban; 76 százalékkal több diákot vettünk föl a szakképzésből a felsőoktatásba. Miről beszél ön?!

Nos, beszéljünk akkor tovább az állami ösztöndíjak rendszeréről! 2010-ben 10-ből 7 diák kezdte állami ösztöndíjjal a rendszerét, most 10-ből 8 diák kezdi állami ösztöndíjjal a rendszerét, úgy, hogy egy átlagos diáknak a 3-3,5 éves képzése során 6 millió forint támogatást biztosítunk.

A munkaerőpiaci összefüggésekről már beszéltem, mert igen, a megújult felsőoktatásban összekapcsoltuk az egyetemeket a gazdasági szereplőkkel, és igen, a teljesítményalapú finanszírozásban  javaslom megtekinteni a diplomás pályakövetési rendszert  a diplomás pályakövetési rendszer adatai alapján az elhelyezkedés és a térségben tartás, valamint a szakmán tartás az, ami pluszfinanszírozási forrást jelent egyetemeinknek.

Nos, menjünk még tovább, és egy kicsit az autonómiáról beszéljünk! Az autonómiáról azért érdemes beszélnünk, mert, Brenner képviselő úr  aki jelentéstevő az akadémiai szabadság és autonómia jegyében , akkor vegyük végig, hogy az autonómiának négy dimenziója van: van pénzügyi autonómia, van szervezeti autonómia, van munkavállalói autonómia és van oktatási, kutatási autonómia.

Ma a magyar egyetemek oktatási, kutatási autonómiája a legmagasabb szinten védett. Az oktatás és a kutatás szabadon történik a magyar egyetemeken, szabadabban történik, mint a nemzetközi, európai világban, az európai egyetemek nagy részében.

Kettő. A szervezeti autonómiában az új működési modell az államtól független lesz. 25 éves keretmegállapodás és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződés van, amelyben megrendelői szempontokat érvényesítünk; amúgy olyan megrendelői szempontokat érvényesítünk  jelzem Keresztes képviselő úrnak , ami a Pécsi Tudományegyetem szenátusa által  mely szintén támogatást biztosított a modellváltásra , deklarált szempont volt, az szerepel a 25 éves keretmegállapodásban és a 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződésben. Tehát nem igaz az, hogy amiben megállapodtunk, azt ne tartottuk volna meg.

És ha már itt tartunk, akkor önök az egyetemek szenátusát  az egyetemek szenátusa, amely az egyetemek autonóm képviseletét biztosítja  írják fölül azzal, hogy azt mondják, hogy a modellváltást nem támogatták?! 87 százaléka a szenátusi szavazatoknak a modellváltás mellett volt. Önök, hasonlóan Brüsszelhez, nem mást csinálnak, mint hogy az egyetemi szenátusok döntését kérdőjelezik meg ezzel.

Akkor nézzük tovább! A szervezeti autonómiáról beszéltem. A munka törvénykönyve szabadabb munkavállalói lehetőséget biztosít a mindennapok során. Éppen ezért duplázódott meg átlagosan az egyetemi polgárok bére az új struktúrának köszönhetően.

A pénzügyi autonómia pedig nem más, mint hogy az egyetemek rendelkeznek a saját vagyonukkal. Ugorjuk csak vissza 2010 előttre, a PPP-konstrukciókra! Az elmúlt évek során 50 PPP-konstrukciót váltott ki a magyar kormány, összesen 150 milliárd forint értékben, és adtuk oda a vagyont az egyetemeknek. Ezeknek a nagy része amúgy kollégium, tehát igenis kollégiumfejlesztés. A múlt héten adtuk át a Márton Áron Szakkollégiumot, 996 diáknak van kiváló kollégiumi helye. Tehát a kollégiumi fejlesztés igenis halad.

No, és most jutunk el oda, ami szerintem egy fontos dolog. Értem már, hogy Brüsszel miért büntet minket. Ha önök ilyen téves információt töltenek föl Brüsszelnek, akkor érthető, hogy ők miért hoznak ilyen döntéseket, hiszen ez mind-mind tényszerűen hamis, amit önök mondanak.

És ha már autonómiáról beszélünk, akkor önök szerint az autonómia sérelme nem éppen az, amit Brüsszel tesz? A felsőoktatás nemzeti hatáskör. A felsőoktatásban az Erasmus- és a Horizont-források direkt uniós források, olyan direkt uniós források, amelyeknek a kontrollja Brüsszel által történik meg, mi több, egy olyan közalapítványon keresztül jut ide a forrás, amit Brüsszel auditált. Akkor hogy is van ez? Ki az, aki itt autonómiasértő?

Mellesleg jegyzem meg, hogy jelen pillanatban is az őszi félévben 5 ezer magyar diák, 5 ezer magyar oktató van kint Erasmus-programmal, és mi amellett vagyunk, hogy ezek a nemzetközi csereprogramok folytatódhassanak. Mert igen, a versenyképesség alapvetően függ össze ezzel; igen, mert a versenyképességünkben akarnak más nemzetek, más államok gátolni minket, és önök ezeket az államokat szolgálják.

Akkor nézzük végig  ha már az uniós támadásokról beszélünk  ennek kronológiáját! Azt mondta Barkóczi képviselő úr, hogy tavaly ősszel a kormány nem cselekedett annak érdekében, hogy kivédje a brüsszeli támadást. Akkor önnek biztos tudnia kell azt, hogy két dolgot kért tavaly ősszel, nem kért, követelt Brüsszel tőlünk: 1. vonatkozzon a közbeszerzés a modellváltott intézményekre is.

(10.30)

Tudja ön, hogy az elmúlt évben hány közbeszerzés folyt le a modellváltott intézményeknél, ha ennyire tájékozott? (Barkóczi Balázs: Mészáros és Garancsi megmondja!) 520 közbeszerzés folyt le. Tehát kötelező a közbeszerzés ezeknél az egyetemeknél is, ezeknél az alapítványoknál is. Mindenesetre a jogszabályi további megerősítést biztosítottuk.

Mit kértek még? Legyen úgynevezett dinamikus összeférhetetlenségi szabály. Hat soron keresztül szerepel a KEKVA-, úgynevezett sarkalatos törvényben, amely sarkalatos törvény vezette be tavaly ezt a dinamikus összeférhetetlenségi szabályt. Ezt minden alapítvány  minden alapítvány!   kötelezővé tette magának, azaz mindent, de mindent teljesítettünk.

Önök szerint az az autonóm eljárás, amit Brüsszel folytat? Az az autonóm eljárás, hogy meg sem kérdezték a magyar egyetemi diákokat? (Barkóczi Balázs: Fideszeseket szeretnének! Azért fognak tüntetni, hogy minél több fideszes legyen!) Ide hívták a biztost; nem jött ide a biztos. Meg sem kérdezték a magyar egyetemeket. Tudja ön, hogy mikor tárgyaltak először a magyar egyetemi rektorokkal? 2023. február 15-én. Tudja, hogy mi volt Brüsszel első mondata? Idézem: a rektorokkal folytatott egyeztetés során a rektorokat arról tájékoztatták, bármit is mondanak, az a döntésen nem változtat. Hogy van ez? Hogy van ez? (Hollik István: Őket véditek! Bravó!  Barkóczi Balázs: Lopjátok a közpénzt, azért!)

Mi több… (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Mi több, mi több, 21 modellváltott egyetem rektora  tudjuk, hogy kik a rektorok? Azok a rektorok, akiket a szenátus megválasztott. 21 egyetem rektora… (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) Parancsol, képviselő úr?