STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Igyekszem a felmerült kérdésekre lehetőleg tömören és közérthetően reagálni. Hadd kezdjem az atomenergia kérdéskörével, ugyanis a legtöbb hozzászólás ehhez kapcsolódik. Itt hallottunk atomenergiát támogató, illetve az atomenergiát ellenző hozzászólásokat is. Azt gondolom, nagyon fontos leszögezni, hogy Magyarországon, illetve azokban az országokban, ahol alapvetően azok az erőforrások, amelyekből energiát lehet termelni, szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre. Azt gondolom, hogy az atomenergia nem egy megkerülhető opció. Az atomenergiára szükség van, és az atomenergia-szektor bizonyította az elmúlt években, hogy igenis megfelelő biztonsági színvonalon, megbízhatóan tud működni.

Ennek fényében azt gondolom, hogy tekintettel az elektrifikációs trendekre, ami globálisan, illetve egész Európában is látható, nagyon nagy érték az, hogy vannak megbízhatóan működő atomerőműveink, és igenis, ha abban az atomerőműben még további üzemidő benne van, akkor kötelességünk, hogy megvizsgáljuk, illetve javaslatot tegyünk arra, hogy ezeknek az erőműveknek az üzemidejét meghosszabbítsuk.

Alapvetően ez történik az egész világban, és Magyarországon is ezért kezdeményeztük azt, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításával foglalkozzunk. Azzal teljesen egyetértek, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálni a kérdést, és meg kell nézni, hogy műszakilag mi lehetséges, gazdaságilag mi lehetséges, és ennek fényében kell majd egy döntést hozni az üzemidő-hosszabbítás kapcsán, de az előzetes adatok azt mutatják, hogy igenis az üzemidő-hosszabbítás lehetséges lesz a Paksi Atomerőmű esetében is.

Ez nem jelenti azt, hogy további atomerőművekre nincsen szükség. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez nem egy, a Paks II.-t felváltó kezdeményezés, amivel a kormány jött, hanem én azt gondolom, hogy mind a kettőre szükség van, ugyanis olyan mértékű elektrifikációnak vagyunk a tanúi, amihez villamos energiára mindenféleképpen szükségünk lesz, úgyhogy nemhogy egy Paks II., hanem már majdhogynem további atomerőművek, esetleg SMR-technológia vagy egyéb technológiák alkalmazását is meg kell fontolnunk.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy Paks II. tekintetében nagyon fontos tény, hogy Paks II. rendelkezik minden uniós jóváhagyással. Rendelkezik a technológiát jóváhagyó jóváhagyással, rendelkezik a beszállító kapcsán jóváhagyással, az Európai Bizottság is egyetértését fejezte ki a fűtőelemekkel kapcsolatos rendelkezések kapcsán. Ezekkel az engedélyekkel Paks II. rendelkezik. Nagyon fontos tény, hogy Magyarországnak az a célja, hogy ha a Paks II. erőmű elkészül, akkor az száz százalékban magyar tulajdonban legyen, és száz százalékban magyarok üzemeltessék ezt az erőművet.

Ezért nem jó párhuzam a finn atomerőművel összemosni a Paks II. projektet, ugyanis ott egy teljesen más konstrukcióról beszélünk, ott maga a Roszatom is tulajdonos lett volna, és üzemeltető lett volna. Mi soha nem akartunk ilyet, és kezdetektől fogva teljesen egyértelműek voltunk, hogy ez egy annyira fontos létesítmény Magyarországon, hogy kizárólagosan magyar tulajdonban lehet csak, és csak magyarok üzemeltethetik ezt az erőművet, úgyhogy a kettő nem helyettesítő projekt meglátásom szerint. És igen, a hálózatfejlesztési tervek tartalmazzák a Paks II. erőmű hálózati csatlakozását, és amikor erre szükség van, akkor értelemszerűen az engedélyezési, illetve a kivitelezési munkák el is tudnak kezdődni.

Érdeklődéssel hallgattam Varju képviselő úr szavait, hogy a megújuló energia területén nem nagyon történik semmi az országban, közben meg mégis azt mondjuk, hogy igazából a megújuló energiával már most is ellátjuk sok pillanatban Magyarország teljes villamosenergia-ellátását. Úgyhogy itt egy elég erős diszkrepanciát véltem felfedezni Varju képviselő úr szavaiban.

Azt gondolom, hogy itt a tények magukért beszélnek. Az, hogy több mint 5 ezer megawattnyi napelemes kapacitás van már most a magyar villamosenergia-hálózaton, ha megnézzük például a mai napot, most is 73-74 százalékban karbonmentesen állítjuk elő a villamos energiát Magyarországon, aminek egy része atomenergia, egy nagyon jelentős része viszont megújuló energiaforrásból táplálkozik. A napelemek terjedése területén igazából Európában a top 5-ben vagyunk benne, úgyhogy nem is értem, hogy milyen adatokat vizsgált meg a képviselő úr, amikor ezt az állítását tette.

Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem az előző vitában is említettem, hogy legutóbb a World Economic Forum, amely elfogultsággal nem vádolható az irányunkban, a legújabb globális listáján is egy nagyon előkelő 18. helyet adott Magyarországnak az energiaátmenet megvalósítása kapcsán. Itt olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint Luxemburg vagy Belgium, úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy eredmény, és erre nagyon büszkéknek is kell lennünk.

(A jegyzői székben Bakos Bernadettet Berki Sándor váltja fel.)

Nagyon sok észrevétel érkezett a nukleáris biztonsággal kapcsolatos rendelkezésekről. Ezzel kapcsolatosan szeretném több dologra is felhívni a figyelmet, illetve részletesen elmondani, hogy miről is szól ez a javaslat. Én úgy látom, hogy itt nagyon komoly félreértések vannak a javaslat céljával és annak tartalmával kapcsolatban.

Teljesen egyetértünk abban, hogy a nukleáris biztonság egy kiemelt fontosságú dolog, és nem szeretnénk kompromisszumot kötni a nukleáris biztonság területén. Ezt mi sem tartanánk egy felelős magatartásnak. Azonban ez a mostani javaslat a nukleáris biztonságot nem csorbítja. Ez teljesen egyértelmű a javaslatból. Nem sértjük az Euratom-szerződés semmilyen rendelkezését. Nem eredményezi a javaslat azt, hogy a hatósági felügyelet mértéke, annak bármilyen színvonala vagy hatékonysága csökkenjen.

Amiről szól ez a javaslat, az egy észszerűsítési javaslat, és duplikációk kivétele, hogy vegyük ki a duplikációkat a rendszerből, de ez nem jelenti azt, hogy csökkenne az egyes berendezések engedélyezési köre, magyarul: nem fog csökkenni az, amit engedélyeztetnünk kell, hanem egyszerűen csak azt egyszerűsítjük a rendszerben, hogy ne kelljen egy-egy berendezést négy-ötször is engedélyezni. Ezeket a duplikációkat szeretnénk ebből a rendszerből kivenni.

Úgyhogy az egymást átfedő, az egymással megegyező tartalmú engedélyezések esetén javaslunk itt egy egyszerűsítést. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb dolgot kell engedélyeztetni, vagy lehet olyan berendezés, amit egyáltalán nem is engedélyeztetünk ezen javaslat hatására. Mindent kell továbbra is engedélyeztetni. Viszont voltak a korábbi eljárásban olyan duplikációk, amelyekről úgy látjuk, hogy nem szükségesek, mert nagyon sok további kontrollpont van, amikor a hatóság mélyrehatóan megvizsgálja annak a berendezésnek az alkalmasságát.

(13.50)

Keresztes képviselő úr kérdezte, hogy mit gondol erről az Országos Atomenergia Hivatal. Azt gondolom, a hivatal az elmúlt időszakban is bizonyította, hogy felelős módon tudja a nukleáris biztonsági szempontokat képviselni Magyarországon. Az Országos Atomenergia Hivatal ezt a javaslatot teljes mértékben támogatja pontosan emiatt, mert duplikációkat szed ki a rendszerből, ami nem csorbítja a hatóság azon jogköreit, amikor az egész létesítményt, illetve ezeket a berendezéseket érdemben kell megítélnie.

Úgyhogy itt a nukleáris biztonság színvonalának semmiféle csökkentéséről nincs szó, arról van szó, hogy egyszerűsítsünk, észszerűsítsünk, ahol lehet, nem ész nélkül. Van három kategória a nukleáris biztonság szempontjából, és azoknál, amelyek kritikus besorolásúak a nukleáris biztonság tekintetében, egyáltalán nem is nyúlunk semmihez ebben a javaslatban, hanem azoknál az elemeknél, ahol nincs meg ez a kritikus fontosság, a II. és a III. kategóriák esetében módosítunk. Továbbra is rajta van ezeken a szeme a hivatalnak, azonban az eljárás végén ugyanúgy teljeskörűen engedélyeztetni kell ugyanazokat a berendezéseket. Úgyhogy nem csorbul a nukleáris biztonság, ezért szeretném cáfolni ezeket a hozzászólásokat.

Nagyon fontos, hogy ezt a javaslatot már benyújtottuk az Európai Unióban. Úgyhogy természetesen az Európai Bizottság, ahogy minden atomtörvény-módosítást, ezt is teljes mértékig meg fogja vizsgálni. Itt is kapcsolatban vagyunk az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy teljes körű információt tudjunk nyújtani. Mi sem szeretnénk olyan javaslatot ide behozni, amely csökkenti a nukleáris biztonságot. Ez a javaslat nem csökkenti a nukleáris biztonság színvonalát Magyarországon.

A nagy aktivitású hulladékok kapcsán szeretném felhívni képviselő úr figyelmét arra, hogy vannak nagyon ígéretes projektek Európában. Úgyhogy az nem igaz, hogy nincs ennek a kérdésnek a kezelésére technológia. Azt gondolom, hogy vannak nagyon érdekes innovációs projektek is, amelyek pontosan arra szolgálnak, hogy miként lehet csökkenteni, illetve ártalmatlanítani a kiégett fűtőelemeket. Igenis itt legyünk bizalommal a technológiafejlődés iránt. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezekben a projektekben Magyarország is részt tudjon vállalni.

A nukleáris hulladékok kapcsán azt gondolom, Toroczkai képviselő úr a felvetésében két dolgot összemosott. Ez pedig a létesítési tevékenységek engedélyezése, illetve a tevékenység vitelével kapcsolatos engedélyek kérdésköre. Ugyanis amikor egy ilyen nukleárishulladék-lerakó létesül, természetesen a lakosságot is be kell vonnunk ennek a megismerésébe. Ebben semmilyen változás nem történik a mostani jogszabálytervezetben. Amiről beszélünk, az, amikor már egy meglévő nukleáris létesítmény a tevékenységét folytatja, és itt is az új eljárási elemekre szeretnénk az amúgy már meglévő szabályokat kiterjeszteni. Tehát semmilyen új innovációról nincs szó a nukleáris fűtőelemek tárolása kapcsán, hanem egyszerűen a kialakult új eljárásokra szeretnénk alkalmazni a már meglévő gyakorlatot az ügyfelek jogállása kapcsán. Ez nem összekeverendő azzal a résszel, hogy hogyan lehet létesíteni egy nukleáris hulladékokat tároló létesítményt. Ott továbbra is minden, az alkotmányban biztosított jogköre megvan az ott élőknek.

Felmerült még az uránbányászat kérdésköre, amelynek kapcsán szeretném tájékoztatni képviselő urat, hogy nincs bányatelek létesítve Pécs mellett. Ebből azt gondolom, ez is mutatja, hogy egyelőre rövid távon ez a kérdés nem aktuális, ugyanis nincs bányatelek, ahol bányászatot lehetne végezni.

Felmerült még több kérdés a zöldenergia, zöldipar kapcsán. Ahogy azt már a korábbi vitában is kifejtettem, azt gondolom, nagyon fontos, és természetesen nagyon szeretnénk, hogy Magyarországon is az ipar, illetve az egész energiatermelés egy fenntartható pályán álljon. Azt gondolom, nagyon jó úton is haladunk, ugyanis már 37 százalékkal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását Magyarországon, de nagyon sok tennivalónk is van ezen a területen. Ahhoz, hogy ezt az energiaátmenetet meg tudjuk valósítani, azt gondolom, ennek megfelelő ipari berendezésekre, technológiákra van szükség, ami azt jelenti, hogy egy zöldiparra is szükség van. Különben nem fogjuk tudni megvalósítani ezeket a célokat. Ahhoz, hogy a zöldátmenet megvalósuljon, nagyon sok beruházást kell tennünk, és ehhez igenis kellenek ipari termékek, amelyeket be tudunk építeni és használni tudunk.

Ezért pontosan örvendetesnek gondolom azt, hogy Magyarország ebben az új, jelenleg kialakuló globális értékláncban komoly szerepet próbál magának kihasítani, és komoly pozíciókat próbál magának kiépíteni. Azt gondolom, ez biztosítja hosszú távon Magyarország jólétét, és ez egy kedvező folyamat, amelyben nekünk is benne kell lenni, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évek történései, az energiaválság, Covid-válság is rávilágítottak arra, hogy mennyire törékenyek ezek a globális ellátási láncok. Nagyon kevés az a terület, ahol Európa a saját lábán is meg tud állni. Úgyhogy abszolút üdvözlendőnek tartom ezt az irányvonalat.

További felszólalások érintettek még több kérdéskört. Érdeklődéssel hallgattam Kunhalmi képviselő asszony felszólalását az energiaárak emelkedése kapcsán, különös tekintettel arra, hogy amikor az MSZP volt kormányon, akkor az áram ára kétszeresére emelkedett, a gáz ára pedig háromszorosára. Ha ezzel kontrasztba helyezzük az Orbán-kormányt, akkor 2013 óta a rezsicsökkentés védi a végfogyasztókat, és egyáltalán nem emelkedtek a végfelhasználói árak. Azzal jönni, hogy magasak a végfelhasználók, a lakosság számára a magyar energiaárak, ez nincs összhangban a valósággal.

Nézzünk meg egy teljesen független kimutatást, az Eurostatot, az Eurostatnak is a legutolsó kimutatását! A legutolsó adatközlése teljesen egyértelművé teszi, hogy Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztóknak a földgáz ára. Ha megnézzük a többi tagállamot, egyrészt folyamatos energiaár-emelkedést látunk, illetve vannak olyan országok, ahol hétszer többet kell a gázért fizetni, és négyszer többet kell az áramért fizetni Európában. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos fegyvertény számunkra, hogy a rezsicsökkentést fenn tudtuk tartani a nehéz körülmények ellenére is. Ezt a kormányzat a továbbiakban is fenn szeretné tartani. Ilyen szempontból nem tartom komolynak ezeket a kritikákat, hogy hogyan emelkednek és milyen nagy kitettséget jelentenek ezek az árak a hazai lakosság számára.

Amúgy az Európai Bizottság nemrég publikált egy tanulmányt az energiaunió helyzetéről. Ebben azt a megállapítást tette, hogy az Európai Unióban átlagosan a polgárok több mint 9 százalékának okoz nehézséget az energia megfizetése. Ehhez az átlagszámhoz képest Magyarországon ez az érték 50 százalékkal kisebb, feleakkora, körülbelül 4 százalékos ez az arány. Több olyan ország is van, ahol 10-15 százalékot is elér ez az arányszám. Azt gondolom, ez egy nagyon-nagyon komoly eredménye a kormányzatnak.

Szó volt energiaközösségekről is, amelyek kapcsán természetesen még nagyon sok teendőnk van, és szeretnénk támogatni az energiaközösségek kialakulását. Nemrég, a hetekben kerültek bejegyzésre az első hivatalos energiaközösségek is, az energiahivatal regisztrálta ezeket az energiaközösségeket. Mi is nagy lehetőségeket látunk ezen a területen, de nagyon átfogó, nagyon bonyolult kérdésről van szó, és még Nyugat-Európa is alapvetően gyerekcipőben jár ezen a területen, de mindenképpen foglalkozunk ezzel a kérdéssel a jövőben.

Az MVM-mel kapcsolatos észrevételek kapcsán annyit szeretnék kiemelni, hogy természetesen az MVM dolgozik azon, hogy az ügyfelek számára kielégítő információkat tudjon nyújtani minden esetben.

(14.00)

Itt azért azt kell látni, hogy az energia-veszélyhelyzet alatt a korábbi egy-két ezres havi megkeresések több tíz ezres nagyságrendre rúgtak, sőt volt olyan időszak, amikor százezres nagyságrendű volt ez a megkeresés, és természetesen ehhez az MVM részéről is pluszintézkedéseket kellett bevezetni. Nagymértékben kibővítette az MVM az ügyfélszolgálati kapacitását annak érdekében, hogy ki tudja szolgálni a fogyasztókat, és jelentem, hogy az ügyhátralékot is sikerült nagyon szépen ledolgozni, ami egy több száz ezres ügymennyiséget jelentett. Úgyhogy én azt gondolom, hogy természetesen itt még vannak további teendők, de ez egy kiemelt fontosságú prioritás az MVM számára is, hogy értelemszerűen a lakossági ügyfeleket, az egyetemes szolgáltatásban lévő ügyfeleket teljes mértékben ki tudja szolgálni.

Úgyhogy én továbbra is, visszatérve talán a leginkább vitatott kérdésre, az atomenergetikai törvénnyel kapcsolatos módosításokra, még egyszer szeretném itt a vita végén is leszögezni, hogy nem csökkentjük a nukleáris biztonságot, és úgy látjuk, hogy az Országos Atomenergia Hivatal támogatásával ez a rendszer ki tudja szűrni azokat a duplikációkat, amik még zavart is kelthettek a rendszerben. Minden olyan berendezés, ami eddig engedélyköteles volt, továbbra is az marad, csak egyszerűen a duplikációkban, hogy többször engedélyeztessünk egy berendezést, ebben van egy szimplifikáció, egy észszerűsítés. De ez nem jelenti azt, hogy csorbul a nukleáris biztonság ezekben a kérdésekben. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)