BERKI SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a kormány nekiáll módosítgatni a hulladékgazdálkodás szabályozását, az csak két dolgot jelenthet szerintem az elmúlt 14 évben már észrevettük és megszokhattuk ezeket a szándékaikat. Az első: megpróbálják korrigálni, amit ők maguk rontottak el, és ezzel általában újabb és még súlyosabb problémát okoznak, vagy és ez a második -: lopnak.
A mostani törvénymódosítás a két alapeset sajátos kombinációja. Pontosan lehet tudni, hogy ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor nagyobb lesz a baj, mint eddig, és persze azt is, hogy kinek a magánzsebébe kerül az eddiginél is több adófizetői forint.
Röviden a háttér: a magyar hulladékgazdálkodásnak két fő problémája van, az egyik a NER, a másik a MOHU. Magyarországon 2010-ig, vagyis az önök hatalomra kerüléséig a hulladék-visszagyűjtési és az -újrahasznosítási mutatók trendszerűen, folyamatosan javultak. Piaci alapon 2010 óta viszont romlanak.
A gondok egy része pedig most keletkezett, miután a MOHU nevű monopolcéget rászabadították az eleve kivérzett ágazatra. Ahogyan az Élelmiszergyártók Szövetségének illetékese mondta nemrég: Európa legdrágábban működő és legkevésbé hatékony rendszere jött létre. Közben pedig a magyar tulajdonú kkv-k sokaságát lehetetlenítették el, egy részüket kiszorították a piacról, a többivel pedig irracionálisan alacsony áron szerződtek, visszaélve a monopolhelyzettel.
A 2010-es kormányalakítást követően a kormány első intézkedéseinek egyike volt, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert alapjaiban átalakította. Tette ezt az érintettekkel, a területen dolgozó gazdasági szereplőkkel való érdemi konzultáció nélkül, szembemenve a szakértők és az ellenzék, valamint a zöld szakmai szervezetek által megfogalmazott kritikai észrevételekkel. Már akkor felhívtuk a figyelmet, hogy az újonnan létrehozott államosított rendszer működésképtelen, és az elemi elvárásokat sem fogja tudni teljesíteni, nemhogy megfelelni az uniós körforgásos gazdaság szabályozásából fakadó kötelezettségeknek.
A rendszer valóban nem működött. A települési hulladékgazdálkodás sok helyen az összeomlás szélére került. Az ország összes hulladékos közszolgáltatója veszteségessé vált. Többször a katasztrófavédelmet kellett bevonni a feladatok ellátásába, mert a Fidesz csodás új szisztémája már a kukák elszállítására is képtelen volt.
Az uniós hasznosítási előírások természetesen szintén nem teljesültek. Az Európai Bizottság viszonylag friss, idén nyári jelentése szerint Magyarország nagyon messze van attól, hogy akár a települési, akár a csomagolási hulladékok területén elérje a 2025-ös célértékeket, sőt egyre távolodik azoktól.
(14.20)
Nem beszélve az olyan jelenleg teljesen irreális célkitűzésekről, mint például a biológiailag lebomló hulladékok házhoz menő szelektív gyűjtésére vonatkozó EU-s kötelezettség idén decemberig történő teljesítése.
Miután a fideszes többség nagy nehezen, sok kísérletezés és különféle működésképtelen állami kukacégek gründolása után végre belátta, hogy képtelen kezelni a saját maga által létrehozott válsághelyzetet, a közszolgáltatás kiszervezése mellett döntött. Ahhoz azonban, hogy bárkinek kedve legyen átvenni a teljesen szétesett hulladékbegyűjtési rendszert, valahogyan vonzóvá kellett tenni az átvevő számára a feladatot. Ennek érdekében az Orbán-kormány olyan jogilag problematikus koncessziós feltételeket alakított ki, amelyekben a koncesszor MOHU számára rendkívül előnyös helyzetet teremtett: hatalmas áremeléseket tett lehetővé, és a piaci szereplőkkel szemben több szempontból is bebetonozta a MOHU előnyös helyzetét, illetve nyereségét, legyen szó a meglévő kapacitások és infrastruktúra igénybevételéről, a hulladékok megszerzéséről vagy az árképzésről.
A tulajdonos MOL úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély, illetve a legtöbb területen szakmai referencia sem volt előírva számára. A koncessziós szerződés alapján a MOL hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, ellenkező esetben a szerződés érvényét veszti. A kormány a problémát júniusban egy TAB-módosítóval átnyomott lex MOHU-val rendezte, a jogszerű állapot helyreállítása helyett felmentést adva a törvényes kötelezettség alól.
Amilyen a kezdet volt, éppen olyan a folytatás. A július 1-jével indult koncesszió eddigi számai minden várakozást alulmúlnak. Megvalósult az elképzelhetetlen, még a korábbinál is rosszabb lett a hulladékgazdaság szinte minden eleme, tovább csökkent a visszagyűjtött és az újrahasznosított hulladékok mennyisége, illetve aránya is. A 2022-es hulladékhasznosítási eredményekhez képest júliusban 82, augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon. Két hónap alatt 108 ezer tonnányi hulladék tűnt el a rendszerből. Soha senkinek nem fogják tudni megmagyarázni, hogy ez Magyarország, a magyar emberek és a magyar környezet érdekét szolgálja; különösen úgy, hogy a koncesszió nemcsak jóval kevésbé hatékony, mint az eddigi működés, de egyúttal sokkal drágább is. A MOHU rendszere nagyságrendileg 200 milliárd forint többletet ró a vállalkozásokra és a magánszemélyekre.
Nyilván önök is látják, hogy baj van. A működésképtelen rendszerből mindenki menekülne, ezért a törvényjavaslat kötelezi az önkormányzatokat a MOHU-val történő együttműködésre. Zajlik a terhek szétterítése, a jelentős hulladéktermelőknek és hulladékimportőröknek környezeti felelősségbiztosítást (sic!) kell kötniük, ami önmagában még helyes is lehetne, csak éppen az a gond, hogy a legfőbb felelősre, a MOHU-ra nem terjed ki ez a kötelezettség. A törvényszöveg egyik paragrafusa erősen arra utal, hogy az építési és bontási hulladék feldolgozását is központosítani fogják. Hát, ezt majd meglátjuk akkor.
Azt a katasztrófát, amit a hulladékkezelésben létrehoztak, nem lehet ilyen jogalkotási fércművekkel helyrehozni. Először is be kell látni, hogy a hulladékgazdálkodás sosem látott mély válságba került. Másodszor pedig meg kell találni ennek a válságnak az okát és felelőseit. A Párbeszéd a parlament elé terjesztett egy határozati javaslatot egy vizsgálóbizottság felállítására. Ha valóban megoldani akarják a problémát és nem súlyosbítani, akkor azt javaslom, hogy a selejtes törvénytervezet helyett ezt a határozati javaslatot fogadják el. Köszönöm.