DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is ragaszkodom ahhoz, amit elnök úr, illetőleg megelőzőleg elnök asszony megjegyzett. Igyekszem a törvényjavaslatra, illetőleg annak a szakmai kereteire koncentrálni, de nem állhatom meg, hogy még két-három mondatot az egyéb megjegyzések kapcsán ne tegyek.

Az egyik az, hogy a valóság most ez a törvényjavaslat, és erről kell beszélnünk. Ez az a valóság, amiről ma itt szó kell hogy essen. Illetve hadd hívjam fel Varga képviselő úr figyelmét a vitának azon részére, ami előttem zajlott, amit Steiner államtitkár úr vitt a részünkről, és ott egész konkrét és független megállapításokat közölt a rezsicsökkentés kapcsán, úgyhogy ennek kapcsán hadd utaljak erre a megjegyzésre a független európai szervezetek által megállapított rezsik kapcsán.

Varju képviselő úrnak a felszólalása tekintetében annyi előzetes megjegyzést, hogy nem tartjuk jónak, hogy a beavatkozással a végsőkig várjunk. Mi úgy gondoljuk, hogy amikor lehetőség van, és úgy látjuk, hogy a rendszerhez valamilyen úton-módon hozzá kell nyúlni, akkor csak udvariassági szempontból nem fogjuk a törvénymódosítással a következő vagy az azt követő szakaszt megvárni, ha be kell avatkozni. Azért vagyunk most itt, mert a törvényjavaslatban foglaltak tekintetében úgy gondoltuk, hogy most lépjünk.

Illetve hadd hívjam fel a figyelmét az Alaptörvénynek azon rendelkezésére, amely a 21. §-ban éppen a 2010 előtti eseményekre adandó válaszként a hulladékbehozatal kapcsán igen szigorú alaptörvényi rendelkezéseket fektetett le. Illetve célszerű emlékeztetni, de ezt mindenképpen megtettem volna, egyéb képviselői felszólalások kapcsán is, és volt erről részben egyébként szó a képviselő urak felszólalásában is: évente 20 millió tonna hulladékot termel Magyarország. Ennek a 20 millió tonnának körülbelül egynegyedét érinti a koncesszió, és az is az egész hulladékgazdálkodási folyamatnak egy részét érinti. Úgyhogy hadd nyugtassam meg képviselő urat  bár ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya , hogy a hulladékgazdálkodás szereplői valóban sokrétűek és továbbra is sokrétűek maradnak, hiszen a koncesszión belüli részen alvállalkozóként, azon kívül pedig teljesen piaci alapon továbbra is részt vesznek, és szükség is van rájuk, és nagyon szépen köszönjük, hogy ebben a rendszerben dolgoznak és részt vesznek.

Még egy apró pontosítás: az NHKV-t nem vásárolja meg a MOHU, ezt egy előző ciklusbeli módosítással lehetővé tettük.

Még két apró módosítást hadd tegyek. Én is köszönöm szépen Keresztes László Lóránt képviselő úr konstruktív és szakmai hozzászólását, amelyben két apró korrekció. A céltartalék tekintetében a mögöttes felelősség megvan. Később is szóba került az állami társaságok kapcsán, szintén az állam felelősségét mint tulajdonosi joggyakorlóként nyilván felveti. A célelőirányzat egy bekezdéssel később benne van. Eddig duplán volt benne, kivesszük az egyik helyről. Célelőirányzat továbbra is van, tehát nem vontunk meg forrást a hulladékgazdálkodástól.

Többször szóba került már a mai napon, egy rövid mondattal hadd utaljak rá: ha eldöntötte azt az Európai Unió, hogy a fejlődési irányunk márpedig az, hogy elmegyünk a zöldenergia irányába, és Magyarország és Magyarország Kormánya ezzel egyetértve látja, hogy mi az az út és mód, ahogy tudunk haladni ezen az útvonalon, ráadásul úgy, hogy Magyarország gazdaságát tényleg kibékítsük, a gazdasági és a fenntarthatósági kérdéseket, vagyis az ökonómiai és az ökológiai célokat megpróbáljuk összhangba és egyensúlyba hozni, akkor ahhoz az kell, hogy természetesen a hatóságaink nagy segítségével, akik mind az engedélyezés, mind a működés során vizsgálják nemcsak az akkumulátorgyárak, hanem minden más ilyen potenciálisan érdekes tevékenység működését, ezzel együtt nagyon helyes iránynak tartjuk azt, hogy megpróbálunk az európai előírásokkal egyébként teljesen összhangban azon az úton haladni, hogy a fenntartható jövőt a gyermekeink számára úgy biztosítsuk, hogy mindeközben gazdaságilag is fejlődünk, megtartjuk a munkahelyeket, és megtartjuk azt az egyébként csodálatos környezetet, amelyben élünk, és amiben köszönjük, ha segítenek.

Köszönöm szépen Ferencz Orsolya képviselő asszonynak azt az igen széles körű kitekintést, amit megtett a hozzászólása elején. Valóban ilyen globális problémáról van szó. Nem Magyarország az egyetlen, aki ugyanezekkel a kihívásokkal küzd. Nemcsak az Európai Unió, hanem alapvetően globálisan is ugyanezekkel a kihívásokkal küzdünk. Az Európai Uniónak igen ambiciózus céljai vannak ezzel kapcsolatban, Magyarország mint az Unió tagja pedig igyekszik ezeket minél hamarabb teljesíteni.

Ebben válaszolnék Berki képviselő úrnak a felvetésére. Hadd cáfoljam meg azt, hogy semmit nem teljesítünk. Ez így tényszerűleg nem igaz, hogy semmilyen uniós előírást nem teljesítünk. Valamint arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2010 óta, illetőleg az elmúlt években a települési hulladék újrafeldolgozásáról már volt szó, de nagyon sok területen jelentős haladást értünk el. Többek között itt egy szerény duplázást sikerült megvalósítani az elmúlt években, de tény, hogy az uniós előírások miatt még egy duplázásra volt szükség. Itt megint visszatérünk azért, hogy miért döntött Magyarország amellett, hogy egy mérethatékonyabb és Magyarország méretének és egyéb gazdasági viszonyainak megfelelően egy másfajta modell bevezetését indokolja.

Még egyszer hangsúlyozom: az évente Magyarországon keletkező 20 millió tonna hulladékból ez nem érint többet, mint az egynegyede, és annak az egész értékláncnak sem az elejétől a végéig szerepel a koncesszor, hanem csak egy bizonyos területén. Tehát ez egy igen összetett problémakör, amelyen, ezt már említették, a továbbiakban is dolgoznunk kell, úgyhogy fogunk még az Országgyűlés elé járulni, ha olyan lépéseket látunk, amelyeket törvényi szinten kell meglépnünk.

Nagyon fontosnak tartjuk ezt a körforgásos gazdaságra történő átállást.

(15.10)

Ez egy olyan cél, amit a magyar kormány az említett klíma- és természetvédelmi akciótervben is azért tűzött ki maga elé, mert ez a jövő. Ez az az út, ahogy meg tudjuk őrizni azt, hogy gyermekeink számára legyen egy élhető ország, nem is akármilyen élhető ország, hanem jólét és jóllét együtt. Ez a kettő nem mindig jár együtt. Mi szeretnénk ezt a kettőt együtt megvalósítani: tiszta, élhető környezetben szeretnénk egy olyan gazdasági fejlődést teremteni, amit folytatni tudnak az utánunk következő generációk.

A hulladékgazdálkodás fontos terület. Azért kérném én is, hogy a törvényjavaslatra koncentráljunk, amely valóban technikai jellegű  ahogy Fazekas képviselő úr is mondta, pontosító észrevételeket, javaslatokat tartalmaz , mert a gyakorlatban az elmúlt hónapokban azért egy új rendszer bevezetésénél engedtessék meg, hogy megtaláljuk azt, hogy hol kell még pontosítani. Tisztelettel kérem, hogy egy új rendszer bevezetését ne egyhavi adatból próbáljuk meg megítélni, hanem egy picit hosszabb időt adjunk az átállásra. Az augusztusi adatok azért már mást mutatnak, mint a júliusiak.

Ezzel kapcsolatban tehát a legfőbb feladat az, hogy megpróbáljuk Magyarországot ebben a körforgásos gazdaságra történő átállásban segíteni olyan kormányzati intézkedésekkel, illetőleg az Országgyűlés olyan törvények megalkotásával, ahol ez lehetséges, amely ezt megkönnyíti, amely mindannyiunk számára mind lakosságként, mind gazdasági szereplőként megkönnyíti, hogy ebben az egyébként igen éles versenyhelyzetben, amely ki fog alakulni Európában, részt tudjunk venni.

És köszönöm, hogy említették az illegális hulladékok kérdését is, amely valóban óriási kihívás. Ha már említettem többször is azt a bizonyos évi 20 millió tonnát, azért azt tegyük hozzá, hogy a „Tiszta Magyarországért” program, illetőleg a már említett HulladékRadar alkalmazás segítségével, amelyben mi egyenként veszünk részt, mi mint egyszerű magyar polgárok tudjuk segíteni a hatóságok munkáját, azt, hogy eltűnjenek ezek a bizonyos illegális lerakatok az erdőinkből, a patakpartokról, ennek a segítségével, mondom, évi 20 milliót termelünk, és már több mint félmillió tonnát összeszedtünk ezek segítségével együttesen.

Igen, kihívás az, hogy újratermelődik. Ezen dolgozunk, hogy ezzel kapcsolatban még több eredményt el tudjunk érni, de az eddigi eredmények is egyrészt az összefogás, ami civil szempontból jelentkezik, óriási, és ez óriási segítség. Arra biztatok mindenkit, hogy a jövőben is segítse az állam munkáját ebben, hiszen ahogy ezt már említette előttem képviselő asszony is, ez egy közös munka.

Tehát a körforgásos gazdaságra való átállás nem fog működni csak úgy, hogy egy szereplő, mondjuk, a kormány, vagy két szereplő, két gazdasági szervezet szeretné ezt. Ezt mindannyiunknak értenünk és akarnunk kell, és köszönjük szépen mindazt az együttműködést, amelyet ezen keretek között tapasztalunk.

Nagyon fontosnak tartjuk valóban a szemléletformálást is, és éppen ezért vagyunk büszkék arra, hogy ma már Magyarországon minden negyedik kisgyermek olyan óvodába jár, amit úgy hívunk, hogy zöldóvoda, és ahol gyakorlatilag rendszeresen, szinte napi szinten találkoznak azokkal a gyakorlatokkal, amelyek az ő életükbe beleépülve nekik már könnyebbé és problémamentessé teszi azt az átállást vagy azt a típusú viselkedést, amellyel ők már tudják segíteni ezt az új típusú hulladékgazdálkodást. Ahol is  és ez is elhangzott már előttem  a hulladék nem hulladék, a hulladék nyersanyag. Legalábbis azzá válhat, és azon kell dolgoznunk, hogy minél több hulladékot próbáljunk meg ebben a körforgásban bent tartani, és megpróbáljuk elérni azt, hogy pontosan azért, hogy itt, Magyarországon, magyar földön, magyar emberekként a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni azokat az erőforrásokat, azokat a csodálatos erőforrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak. Minél kevésbé szoruljunk arra, hogy külföldről mit kell behozni; minél jobban tudjunk vigyázni arra, ami a mienk; és a jelenlegi törvényjavaslat semmi mást nem tesz, mint a gyakorlati tapasztalatok alapján olyan pontosításokat tartalmaz, amelyek egész egyszerűen ezt az átállást segítik.

Még egyszer, kérem tisztelettel, hogy a képviselő hölgyek és urak majd a későbbiekben támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)