V. NÉMETH ZSOLT energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A víz a földi élet egyik alapvető meghatározója. Víz nélkül nincs élet, az ember számára nélkülözhetetlen. A világ nagy részén sajnos nem természetes a vízellátás biztonsága, valamint a jó minőségű ivóvíz rendelkezésre állása. Magyarországon a víziközmű-szolgáltatást jelenleg 37 engedélyes szolgáltató végzi.
A 2000-es évek óta végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 2022-re országos szinten a lakások 83,5 százaléka rendelkezik közműves szennyvízelvezetés-szolgáltatással, mindez az ivóvíz esetében már évek vagy szinte évtizedek óta teljesnek mondható; 85,6 százalékot jelent ez.
A kormány célja a közműszolgáltatások színvonalának emelése, az ágazat köztulajdonú vállalatai működőképességének biztosítása, a nemzeti vízkincs védelme és hatékony hasznosítása. Felismerve ennek fontosságát, önálló államtitkárságot kapott a terület az Energiaügyi Minisztériumban.
Az államtitkárságnak a víziközmű-szolgáltatások szabályozása és felügyelete mellett kiemelt feladata az ágazat jelentős szereplőivel való együttműködés. A kormány elkötelezett a víziközmű-hálózatok állapotának javítása mellett, és azon dolgozik, hogy az ehhez szükséges forrás biztosított legyen. A szaktárca előtt a víziközmű-ágazat műszaki állapota és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési igények ismertek, köszönhetően annak is, hogy a hazai víziközmű-szolgáltatók gondos körültekintéssel végzik a kiemelt jelentőségű víziközművagyon üzemeltetését. Kormányzati beavatkozást igénylő problémák megoldására szakmai szempontok alapján hozunk döntéseket. Ebbe a döntéssorozatba tartozott az Országgyűlés által 2023. május 3-án elfogadott, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása is.
A most a tisztelt Házhoz benyújtott törvénymódosítás a hatósági tapasztalatok, a víziközmű-szolgáltatók javaslatai, valamint az ágazati ismereteink alapján, az ágazat hosszú távú biztonságos és hatékony működésének biztosítása érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.
A törvénymódosítás főbb elemei a következők. A módosítás kiterjed arra, hogy a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működése, illetve a lakosság biztonságos ellátása érdekében korlátozható legyen azon műszaki hangsúlyozom: műszaki adatok megismerése, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot hordozhat.
A különdíj ellenében végezhető szolgáltatások tekintetében a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges a szabályozandó terület szűkítése, ezáltal a víziközmű-szolgáltatók piaci viszonyokhoz jobban igazodó, rugalmasabb szabályozási lehetőségének biztosítása, amely fölött a közvetett hatósági kontroll továbbra is fennmarad az üzletszabályzatok jóváhagyására irányuló hatósági eljárások során.
Az integrációs folyamatban több esetben is problémát okoz az, hogy a tulajdonos önkormányzatok egyhangú döntése szükséges a víziközművagyon állam részére történő átruházásához. Így akár egyetlen önkormányzat döntése révén is meghiúsulhat az integrációban való részvétel, amely nyilvánvalóan hátrányosan érinti azokat az önkormányzatokat, amelyek élni kívánnának az állam által felkínált lehetőséggel. A fentiekre tekintettel a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközműrendszerek hangsúlyozom megint: víziközműrendszerekről van szó esetében az állam részére történő átruházáshoz elegendő legyen az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntése.
(15.20)
A 2012. július 15. napját megelőzően megkötött üzemeltetési szerződések egységes szerkezetbe foglalt módosítását 2024. december 31. napjáig végre kell hajtani.
A tervezet egyértelművé teszi továbbá, hogy az állami tulajdonú költségvetési szerv kezelésében lévő bérlakások és szállók üzemeltetését végző gazdálkodó szervezeteknek ne kelljen víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie, tekintettel arra, hogy az egyes szolgáltatók abban az esetben is megállapítják a fizetési kötelezettséget, amikor az adott ingatlan állami tulajdonban van. Sor kerül továbbá olyan módosításokra, adott esetben deregulációra is, amelyek az elmúlt időszakban szükségszerűvé váltak.
A kormány célja, hogy a magyar családok számára hosszú távon biztosított legyen a minőségi vízszolgáltatás, ezért a rezsivédelem megőrzése mellett fenntartja és erősíti az ellátás biztonságát. Mindannyiunk érdeke a víziközmű-szolgáltatás biztonságos és zavartalan működése, valamint folytonosságának fenntartása. Ennek érdekében a kormány folyamatosan vizsgálja a fennálló finanszírozási lehetőségeket.
Az Energiaügyi Minisztérium kiemelt feladata a víziközmű-ágazat működésének biztosítása. A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok feladatterve alapján 150 milliárd forint támogatás áll rendelkezésére a tárcának a víziközmű-szolgáltatásban részt vevő szervezetek számára 2023-ban.
A kormány jelentős víziközmű-felújítási programot tervez. A tízéves programban a megoldandó feladatokkal arányos, jelentős forrást fogunk biztosítani a legkritikusabb hálózati elemek cseréjére.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a víziközműtörvény módosításáról szóló jelen javaslat elfogadását, egyben megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nacsa Lőrinc tapsol.)