VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Uraim! Uraim! Hát, maguk a Duna vízhozamáról vitatkoznak itt?! Hát, vigyék a Duna mellé különben a debreceni akkumulátorgyárat, ha ez annyira fontos! Őszintén, tényleg megőrült itt mindenki?! Tényleg itt tartunk? Itt tartunk, hogy az a lényeg, hogy a Dunának mennyi a vízhozama, és egy teljesen elsivatagosodó városba telepíti Orbán Viktor a kedvenc gyárát?! Debrecenben nincsen víz, nemhogy Duna-víz, hanem semmilyen víz nincsen! Ennyi erővel vitatkozhatnánk arról is, hogy a Mississippinek mennyi a vízhozama.

(16.50)

Nyilván ez a vita különben a ragyogó miniszterelnöküktől származik, aki az akkumulátorgyárak telepítésének szükségességét azzal magyarázta, hogy a Dunának mennyi a vízhozama. Hát, gratulálok különben!  a maguk miniszterelnökének meg külön. Tehát innen lehet látni, hogy azért ott valami probléma mégiscsak akad. Hát, miről beszélünk?! Debrecenben nincsen víz  és akkor most hadd folytassam, ahol abbahagytam!

Dr. Fónagy János, 2001: „A jó minőségű, felszín alatti vizeink hosszú távú megőrzése érdekében elsők között indítottuk el Debrecen város ivóvízbázisainak állapotfelmérését.” Eddig tiszta? Megvan mindenkinek, ugye? (Cseresnyés Péter: Privatizáció!) Tehát ez az önök kormánya volt, a felelős szakminiszter volt. „A részletes vizsgálat megállapította, hogy a működő rétegvízműben a kitermelést növelni nem lehet, sőt, inkább mérsékelni kell.” És maguk erre fel odatelepítik az egyik legnagyobb vízigényű iparágat, a világ egyik legnagyobb gyárát, és utána azon próbál itt ön, Nacsa képviselő úr, élcelődni, hogy akkor a Dunának mennyi is a vízhozama. Most őszintén, ez a debrecenieket mennyiben hatja meg 200 kilométerről? (Cseresnyés Péter: Privatizáltátok!) Semennyire! Semennyire!

Beszélt a szürkevízről. Elárulok önnek egy titkot, de ön ezzel nagyon jól tisztában van: nem létezik szürkevíz Debrecenben. Nem létezik szürkevíz Debrecenben! Nem létezik! (Nacsa Lőrinc: Ne vicceljünk!) Nem viccelek! Ez a véres valóság, nem létezik szürkevíz. Nem is tudják kiépíteni, mert a szürkevíz kiépítése százmilliárdos nagyságrendet igényel, annak a hálózatnak a kiépítése. Nem lehet kiépíteni. Az, amiről önök beszélnek, az echte, nettó hazugság, az egész, ami az akkumulátorgyárak és a vízbázis körül van.

És hát, Nacsa képviselő úr, lebuktatott! Bár hozzá kell hogy tegyem, hogy a „ha”-val kezdődő mondatoknak ugyan sok értelme nincs. Én nem akarnám ezt a veréb és a sakkozás dolgot felhozni, mert ez szerintem távol áll az ön eszmeiségétől, de azért mégis, el kell hogy áruljam, hogy borzasztó nagyívű terveink voltak nekünk 2010 előtt, többek között ürgebőrbe varrt kipcsak harcosok agyrágóbogarakat akartak telepíteni, úgy látom, hogy van, ahol ez sikerült is, meg is maradt.

Keresztes Képviselő Úr! Én mindig méltányolom a hozzászólását, de szerintem nem szabad felülni arra a dilivonatra, amit a Fidesz hajt. A 13 évvel ezelőtti 8 év topikja nem használható ebben a sztoriban. A kormánypártoknak 13 éve volt arra, hogy rendbe tegyék ezt az országot. Ehhez képest mi történt? Akarattal lerohasztották amúgy nemcsak a víziközművet, hanem az összes olyan nagy közműrendszert, amit aztán nyilvánvaló módon magánkézbe akarnak adni. Ez a víziközműnél teljesen egyértelműen látszik. Teljesen egyértelmű, ami itt történik.

Debrecenben azok a nagy víznyomócsövek olyanok, mint a szita. A vízmű igazgatója azon imádkozik, hogy ne legyen nagy eső, és ne törjenek el ezek a csövek, mert ez bármikor bekövetkezhet, és nincs annyi pénz a rendszerben, hogy ezt meg tudják javítani, és ez nem az önkormányzatnak a hibája.

Nekem nagyon tetszett, többen idézték már itt Földi László képviselő úr mondatait, én is felírtam magamnak egyet, nekem ez ragadta meg a fantáziámat, és most szó szerint idézem: „A gondoskodó állam a települések felé nyújtotta segítő kezét.” Azért ez olyan szép mondat, nem? Tehát a gondoskodó állam, ahogy a rosszul működő, a víziközművagyont rosszul működtető, tévelygő települések felé nyújtotta a segítő kezét. (Cseresnyés Péter: Szép mondat, mert igaz!) Mondjuk, beleragadt minden vagyon, ami ott volt, és el is vette.

Na, ez a maffiamódszer, amiről az előbb beszéltem, tehát ez a tipikus maffiamódszer. Ahelyett, hogy az állam teljesítené a rá hárított feladatot, mégpediglen azt, hogy az önkormányzatokat segíti abban, hogy az önkormányzati vagyont egyáltalán tudják valamilyen módon menedzselni, hogy a nagy közműellátó rendszereket lehessen működtetni  nem. Ahelyett mit tesz? Azt teszi, hogy kinyújtja a segítő kezét, ad egy hatalmas nagy tockost az önkormányzatoknak, és elveszi, amit el tud.

Most már sok minden nincsen az önkormányzatoknál, már nincs ott az oktatás, nincs ott az egészségügy, nincsen már semmi, lassan egy önkormányzati vezetőre annyi van rábízva, hogy a padokat hova lehet kihelyezni. Most elveszi a víziközművagyont is, ahelyett, hogy segítené.

De Debrecen példáját látva ugyanez történt például a repülőtérrel is. Elvette a repülőteret, ahelyett, hogy segítette volna az önkormányzatot ahhoz, hogy pénzhez jusson, és jobban tudja működtetni. És mindezt úgy teszik, hogy utána ehhez még az önkormányzati vezetőknek, az önök emberének, az önök pártkatonájának még mosolyogni is kell hozzá, meg kell köszönni, meg kell csókolni a kinyújtott kezet, amely nem ad, hanem elvesz. Ez a maguk rendszere, önök ezt kalapálták össze, ezt védik. Ez az, amit próbálnak megmagyarázni, megmagyarázni a lehetetlent, hogy ez miért is jó.

Árulják már el, miért is jó az különben, hogy elveszik az önkormányzatoktól a víziközművagyont? Miért jó? (Cseresnyés Péter: Ki veszi el?) Miért nem adják oda az önkormányzatoknak a pénzt, hogyha van rá pénz? (Cseresnyés Péter: Erre válaszolj: ki veszi el?) Azért, mert nyilván ezzel a közművagyonnal önöknek terve van, és a terv nem más, mint az, hogy majd a Tiborcznak, a Mészárosnak vagy bárkinek az Orbán-klánból, akire éppen rámutat majd a keresztapa, oda fogják adni ezt a vagyont. Teljesen egyértelmű.

Látom, hogy zavarban vannak, hát hogyne lennének zavarban! Ez nem egy szakmai kérdés. Nyilván lehetne az is, és egy normálisan működő államban ez egy szakmai kérdés lenne. Egy normálisan működő kormány, normálisan vezette államában ez egy szakmai kérdés, egy szigorúan szakmai kérdés lenne. De az, amiről itt beszélünk, amiről mindig beszélünk különben, hogy az állam kinyújtott segítő keze mit ér el, az nem szakmai kérdés, uraim, az egy politikai döntés, az politikai kérdés. Azt látjuk, hogy amit az állam elér, azt mindent bekebelez, és amit bekebelezett, amit államosít, azt pedig mindent tönkre is tesz.

A következő lépés nyilvánvaló módon logikusan az, hogy odaadja a haveroknak, és gyakorlatilag kialakult egy párhuzamos állam, egy párhuzamos kormányzás Magyarországon. Kialakult egy párhuzamos világ, ahol a dőzsölés, ahol a magánrepülőgépek, ahol a 62 méteres jachtok világa van, ahol kaviárt lehet csak enni, ahol a Gucci számít, és nem számít az, hogy mi van az önkormányzatokkal. Ebben az egészben ez a legszörnyűbb, hogy itt tartunk.

Miközben önök megpróbálnak  nyilván aztán sértődötten  a szakmaiság mögé bújni, hogy ugyan már, mit beszélnek az ellenzéki képviselők, hát, ez szigorúan szakmai kérdés, önök nagyon jól tisztában vannak azzal, hogy távol áll ez a szakmától, és, hozzá kell hogy tegyem, távol áll az önkormányzatiságtól is, hiszen ez az önkormányzatiságnak a feladata lenne.

A másik kérdés: nem értek egyet azzal, amikor arról beszélünk, hogy ez nemzeti kézben kell hogy legyen. Mennyiben nemzeti a Mészáros? Mennyiben? Azért, mert magyar? (Cseresnyés Péter: Igen!) Tévedés! Aki lop (Az elnök csenget.), az nem lehet nemzeti. Aki lop, aki Magyarország közösségét meglopja, az nem nemzeti, hanem hazaáruló. Nem, az oligarchák nem nemzetiek.

Nem attól nemzeti valaki, hogy az van beírva az állampolgárságának, hogy magyar, hanem attól, hogy magyarként viselkedik, attól, hogy nem lopja meg a saját nemzetét, attól, hogy nem teszi zsebre fél Magyarországot. Ezek az emberek nem a nemzet részei, ezek hazaárulók.