SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló T/4090. számú törvényjavaslat alapján a médiahatóság 2022-ben a korábbi évek tartalékával együtt összesen 102,4 milliárd forint bevételből gazdálkodott, amiből csaknem 54 milliárd forint kiadása merült fel, illetve 48,4 milliárd forint tartaléka és kötelezettségvállalással terhelt maradványa keletkezett. Például egyéb működési célú kiadásai között volt felesleges 10 milliárd forintja, amit a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap műsorszórási költségeinek finanszírozására adott át. Bevételeinek legnagyobb hányada, 30,9 milliárd forint frekvenciadíjakból származott. A Médiatanács 2022. évi bevételeinek összege 346 millió forint volt, ebből 214 millió forint volt a kiadása és 129 millió forint maradványa keletkezett. Ezek a számtani, számviteli adatok.

Értem én, hogy ilyenkor, ebben a zárszámadásitörvény-javaslatban illik csak a gazdálkodásról beszélni, megértettem, de azért mindenképpen hozzátenném azt, hogy az NMHH-nak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak nyilván más feladatai is vannak emellett. E bődületes sok pénz  mert azért úgy gondolom, hogy 102,4 milliárd forint rengeteg pénz  mellett szeretnénk egy kicsit rávilágítani arra, hogy valójában mire is költi ezt a médiahatóság a működése során. De nézzük egy kicsit részletesebben!

A Mi Hazánk Mozgalom a médiát a legerősebb hatalmi ágnak tartja, különös tekintettel a közösségi médiára, ami gyakorlatilag mára az élet szinte valamennyi területén megkerülhetetlenné vált. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a médiahatóság és a Médiatanács az éves költségvetéséből megfelelően ellássa feladatát, többek között a kiegyensúlyozottság követelményének médiafelügyeletével. A kommunikációs alapjognak tekinthető szabad véleménynyilvánításhoz való jog az állam számára kötelezettséget ír elő, hogy a társadalom tagjai a közérdeklődésre számot tartó eseményekről megfelelő tájékoztatást kaphassanak. A sajtótörvény azonban jelenleg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét csak a lineáris médiaszolgáltatásokra nézve írja elő, a gyakorlatban ráadásul még ez sem érvényesül. Tehát a médiahatóságnak itt is őrült sok feladata lenne.

Magyarországon a legnagyobb médiabeli kirekesztettséget a választások előtt és azóta is a Mi Hazánk Mozgalom kell hogy elszenvedje. A médiahatóság honlapján megtalálható kimutatások szerint a Mi Hazánk Mozgalmat hallgatják el legjobban a hírműsorok. A választások előtti hónapokban, években a politikusok között a hírműsorokban mindössze 0,2 százalék megjelenés jutott a pártunknak, ezért korábban kifogásokat is nyújtottunk be, de a Médiatanács elutasította  az a Médiatanács, amely egyébként 346 millió forintból gazdálkodik  panaszunkat a közmédia, a TV2 és az RTL Klub ügyében is. A helyzet pedig azóta sem változott, bár a 2023. augusztusi adatok alapján a Mi Hazánk politikusainak szereplése a hírműsorokban 2,6-ra ugrott a 0,2-ről. A TV2 Tények című műsorában és az RTL Híradóban egyáltalán nem szerepeltünk; ez sem zavarta a Médiatanácsot, illetve a hatóságot. Ezzel szemben az érdemi támogatottsággal nem bíró Párbeszéd például a Tényekben 1,4 százalék, az RTL Híradóban 8,6 százalék szerepléshez jutott, és ez az aránytalanság sem zavarta a Médiatanácsot és a médiahatóságot.

Különösen beszédes az is, hogy a 2022-es országgyűlési választások óta idén áprilisig a közmédia 6764 alkalommal hívott ellenzéki politikusokat szerepelni, ebből a Mi Hazánk Mozgalom összesen 26 meghívást kapott  tehát a 6764-ből összesen 26 meghívást kapott , és a pártunk természetesen minden alkalommal el is fogadta és el is ment, a többi ellenzéki párt pedig 6603 esetben még meg sem jelent. Ez sem zavarta a Médiatanácsot és a médiahatóságot.

Az adatok egyértelműen kimutatják, hogy Magyarországon nincs kiegyensúlyozottság a lineáris médiaszolgáltatásokra nézve, a közösségi médiában pedig példátlan cenzúra folyik. A Facebookon az ember még a saját megnyilatkozásaiban sem mondhatja el, amit szeretne. A pártok közül szintén egyedüliként a Mi Hazánk Mozgalom oldalát tiltották le, a politikusok közül szintén egyedüliként Toroczkai László Facebook-oldalát törölték le már a 2019-es EP-kampányban. Azóta nemhogy ő nem jelenhet meg saját oldallal, de mi sem írhatjuk le az ő nevét, de nemcsak a Mi Hazánkét, hanem a Magyarországon törvényesen működő, bejegyzett civil szervezet, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevét sem lehet a Facebookon megemlíteni. (Nacsa Lőrinc: Ez most nem Facebook-vita!)

A Mi Hazánk Mozgalom szót emel a jogsértések ellen, amely egyre több magyar embert sújt a közösségi oldalakon. Úgy tűnik, a kormány is kiegyezett a Facebookkal, ahelyett, hogy például kötelezné, legyen egyértelmű magyarországi képviselete, illetve jogorvoslati fóruma az önkényes jogtiprásokkal szemben. A médiahatóság miért nem lép ez ügyben? Nagyon sok pénzből gazdálkodik a Médiatanács is és a médiahatóság is, és a fülük botját sem mozdítják ennek a javítása érdekében. Álláspontunk szerint olyan szabályozásra volna szükség, amely a közösségimédia-tulajdonosokat arra kötelezi, hogy Magyarországon is hozzanak létre telephelyet, láthatók és elérhetők legyenek a felhasználók számára, a magyar jog szerint is számonkérhetők legyenek, a magyar állampolgárok adatait pedig csak magyarországi szervereken tárolják. Miért nem teszi a dolgát a médiahatóság és a Médiatanács? Ehhez első lépésként szükségesnek tartjuk, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lineáris médiaszolgáltatások mellett a lekérhető médiaszolgáltatásokra is kiterjesszék.

A Mi Hazánk Mozgalom tavaly a választást megelőző elhallgatása miatt 4 millió példányszámú újság kiadásáról döntött, de pártunk hiába szerződött a kampánytámogatásból országos terjesztésre, az alvállalkozók kifaroltak, mert a fideszes Mediaworks leányvállalata, a MediaLOG megfenyegette őket. A MediaLOG azért került monopolhelyzetbe, mert a kormány megszüntette a Magyar Posta szolgáltatását a politikai kiadványok terén. A MediaLOG pedig megtagadta a Mi Hazánk kiadványainak terjesztését. A napnál is világosabb, hogy a regnáló kormány erőfölényét kihasználva durván beleavatkozott a tájékoztatás kiegyensúlyozottságába. A médiahatóság és a Médiatanács itt sem mozdította a füle botját sem.

A fizetett politikai hirdetéseknél olyan elképesztő jogtiprást tapasztaltunk, hogy még pénzért sem lehetett hirdetésekhez hozzájutni. A Mi Hazánk Mozgalom fizetett politikai hirdetéseinek megjelentetését megtagadta a Magyar Nemzet, a Metropol, a Bors és még a 19 megyei lap nevében eljáró Mediaworks is. A közterületi médiafelületek esetében a fideszes Publimont óriásplakátcég a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét megsértve a több mint 10 ezer felületéből mindössze 26 óriásplakát- és 74 citylight-felületet volt hajlandó csak biztosítani a Mi Hazánknak, hirdetőoszlopból pedig egyet sem. A Mi Hazánk Mozgalom a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult kifogással, de az NVB szerint nem volt bizonyított az aránytalanság.

Összességében tehát Magyarországon nincs kiegyensúlyozott tájékoztatás, és ehhez a 102,4 milliárd forint bevételből gazdálkodó NMHH a füle botját sem mozdítja. S még egyszer mondom, a 346 millió forintból gazdálkodó Médiatanács szintén elviselte ezt az aránytalanságot, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig, ahogy mondtam, tulajdonképpen asszisztál ezekhez a helyzetekhez.

A Mi Hazánk Mozgalom a NMHH 2022. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadásitörvény-javaslatot nem tudja támogatni, mert meggyőződésünk, hogy a médiahatóság és a Médiatanács ez ügyben nem tette meg a kötelezettségét. Köszönöm szépen. (Nacsa Lőrinc és Simon Róbert Balázs: Vastaps!)

(17.50)