SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az NMHH 2024. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat esetében sem mehetünk el a számok mellett természetesen a szakmaiság mellett sem. Még egyszer mondom: teljesen értem, hogy most a költségvetésről kell beszélnünk, de ha valakinek és valamilyen szervezethez központi költségvetési támogatást nyújtunk, akkor azért amellé társul a szakmaiság is, illetve az, amiért adjuk ezt.

(18.00)

Ezért nem mehetünk el amellett  az előző felszólalásomat folytatván , hogy nem kevés közpénzért cserébe a médiafelügyelet megfelelően kell hogy működjön, különösen a közelgő választásokra tekintettel, hiszen tudjuk, hogy 2024-ben mi fog következni. Ezt azért sem látjuk biztosítottnak, mert a Médiatanácsnak csak fideszes tagjai vannak, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor az ORTT-ben minden parlamenti frakciónak lehetett helye.

Tehát mielőtt még csak úgy arról beszélünk, hogy mekkora pénzekből, mekkora központi támogatáskisegítéssel kell segítenünk, támogatnunk egy hatóság működését és a Médiatanács működését, azért a mellett a működési aránytalanság mellett sem mehetünk el, hogy tulajdonképpen a testületben csak fideszes delegáltak vannak.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a nyomtatott és az elektronikus médiában egyaránt a NER-hatalomgyár tájékoztatási monopóliuma érvényesül, ami a választási kampányok idején és azon kívül is uralja a közvéleményt. Erre költünk el számos milliárdot és milliót.

Már többször kitértünk arra, hogy a Fidesznek a választási politikai eredményeket a hatalomgyár szállítja, és nem a politikai tartalom, hiszen tudjuk, hogy a Fidesz programja az, hogy „folytatjuk”. Ehhez egy komoly hatalomgyár szükséges, hogy ezt megmagyarázzák az embereknek.

Ehhez olyan eszközöket és módszereket használnak, amelyeket magyar politikai erő korábban nem alkalmazott. Idetartozik az állandó belső közvélemény-kutatások sora és a döntések ezekhez igazítása, a miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal által közpénzből működtetett propagandagyár, az állami hirdetési piac egyenlőtlen elosztása, a politikai kampánytevékenység kiszervezése a párttörvény hatálya alól civil szervezetekbe és gazdasági társaságokba, és végül, de nem utolsósorban ezen szervezetek láthatatlan finanszírozása. Ehhez adja a nevét a nemzeti médiahatóság és a Médiatanács.

Súlyos kockázatnak tartjuk, hogy a Fidesz legalább a sajtó 50 százalékát kontrollálja, és a médiaszolgáltatók az állami hirdetésekből származó bevételeiket nem hozzák nyilvánosságra. A magyar reklámpiac 2022-ben 844 millió eurós bevételt ért el, amiből a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség összesen 121 millió eurót költött hirdetésekre.

A reklámköltések 80 százaléka a kormánypárti médiumoknál köt ki. A Kantar Hungary Kft. adatai szerint listaáron számolva a kormánybarát média reklámbevételeinek 45 százaléka állami hirdetőktől származhatott. A plakáttörvény alapján a költségvetési törvényben nevesített támogatásban részesített költségvetési szervek és jogi személyek csak az előző évi listaáron hirdethetnek, kedvezményt közbeszerzési eljárásban lehet elérni. És még egyszer mondom, a nagyon komoly összegekkel támogatott nemzeti médiahatóság, hogy pontos legyek, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács ezekhez asszisztál.

A kormány ezt a szabályt kerülte meg azzal például, hogy a „háborúpárti” plakátkampányt a CÖF, CÖKA tulajdonában álló Kövess minket 2022 Kft.-hez szervezte ki. Ennek értéke listaáron egymilliárd forint volt, de a kedvezményekkel is több száz milliós tételt jelentett, miközben 2021-től a cégnek, nem tudni, miből, 157 millió forint árbevétele volt, és 300 millió forint veszteséget halmozott fel.

A párttörvény csak a párt számára tiltja meg, hogy más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást fogadjon el. A NER-hatalomgyár a politikai kampány jó részét olyan civil szervezetekbe és gazdasági társaságokba szervezte ki, amelyek nem esnek a párttörvény hatálya alá. Ehhez is asszisztál a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács.

A balliberális pártok a választások során úgy vélték, ha a kormány megengedheti magának ezeket a módszereket, akkor ők is megtehetik. Hát, látjuk, hogy mit csinálnak. A Nemzetbiztonsági Bizottság nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentése alapján a 2022. évi országgyűlési kampány alatt a baloldali ellenzék több mint 4 milliárd forint külföldi támogatásban részesült az Action for Democracy nevű szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül. Nem tudni, hogy a milliárdok kitől érkeztek.

A dollárbaloldal példátlan befolyásolási kísérlete miatt a Fidesz idén májusig tervezte, hogy szigorítja a kampányfinanszírozást, de a választási törvény 2023 májusában megszavazott módosításában kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályok nem szerepeltek.

Nem véletlen, hogy a kormány nem sieti el a kampányfinanszírozás szigorítását. Éves beszámolóik alapján a fideszes kampányokat folytató CÖF-, CÖKA-szervezethez 2010 óta több mint 2 milliárd forint, a kormánypárti influenszereket foglalkoztató Megafonhoz 2020-2022 között több mint 6 milliárd forint támogatás érkezett úgy, hogy a forrásról semmi nem deríthető ki. Egyértelműen kijelenthető, hogy tevékenységükkel befolyásolták a választási eredményt, és ezt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács tűri.

Ehhez képest Kocsis Máté szerint a Megafon nem olyan, mint a dollárbaloldal, mert nem külföldi finanszírozásból működik. Álláspontunk szerint azonban nincs különbség abban, hogy a Megafon esetében sem lehet tudni, honnan érkezett több milliárd forint összegű támogatás.

A közelgő jövő évi választásokra tekintettel a Mi Hazánk Mozgalom felhívja a kormány figyelmét, hogy a benyújtani tervezett szuverenitási törvénycsomagban ne csak a hazát külföldön áruló újságírókkal és civilekkel számoljon le, hanem azokkal a NER-oligarchákkal is, akik közpénzen szerzett hatalmukkal befolyásolják a választás eredményét. Éppen ezért javasolt a párttörvény hatályát általában a politikai kampányt folytató és nemcsak a jelölő szervezetként működő civil és gazdálkodó szervezetekre kiterjeszteni, továbbá a plakáttörvény hatálya terjedjen ki valamennyi politikai kampányt folytató civil és gazdálkodó szervezetre, és ne csak azokra, akik nevesítve kapnak a költségvetési törvény alapján támogatást.

Összességében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatására elköltött nagyon sok milliárd forint és a Médiatanács működésére is nagyon sok millió központi költségvetési támogatás arra megy el, hogy ezek a hatóságok, ezek a tanácsok tűrjék azokat az anomáliákat, amelyeket én most elmondtam tisztelt képviselőtársaimnak. Köszönöm szépen a figyelmet.