DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú törvényjavaslat célja elsősorban az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása, másrészt a Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében tett vállalások megvalósítása. Ezen túlmenően a törvényjavaslat az adótörvények alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges pontosító rendelkezéseket tartalmazza. Cél az egységes jogértelmezést segítő és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások elfogadása.
Tisztelt Ház! A hazai borkereskedelem fellendítése érdekében, a kormány döntésének megfelelően a javaslat kezdeményezi a reprezentációs célú és reprezentációnak nem minősülő események keretében felszolgált, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott eredetvédett, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek juttatásának új jogcímként történő adómentessé tételét. Az adómentesség nemcsak a bor, hanem például a pezsgő, a habzóbor, a likőrbor és a must juttatására is kiterjed. Az adómentesség feltétele, hogy a terméket a juttató közvetlenül a termelőtől, a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackos kiszerelésben szerezze be, továbbá olyan nyilvántartást vezessen, amelyből a beszerzés forrása és a felhasználás módja is megállapítható.
A javaslat foglalkozik a startup vállalkozásokban való részesedés megszerzésének kezdeményezésével is. A startupok versenyképességét korlátozza az a szabály, mely szerint nem önálló tevékenységből, munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül a munkáltató által kibocsátott értékpapír juttatása a munkavállaló részére, ideértve a kft. üzletrészét is, ugyanakkor a startupok számára a tehetséges munkatársak vonzásának egyik elsődleges eszköze lehetne a munkavállalói tulajdonosi érdekeltség megteremtése. A termékfejlesztésben vagy -eladásban, illetve tőkebevonásban kulcsszerepet játszó munkavállaló-ösztönzés nem elsősorban versenyképes fizetéssel, melyre kezdetben nincs is pénzügyi kerete a startupnak, hanem extra árfolyamnyereség melletti kiszállási lehetőséggel kecsegtető munkavállalói tulajdonosi érdekeltséggel teremthető meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok tekintetében a 2020/285 EU tanácsi irányelv módosította az alanyi adómentességre vonatkozó uniós szabályokat, amelyeket a tagállamoknak 2025. január 1-jei hatálybalépéssel kell alkalmazniuk. A változás célja a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint ezen vállalkozások határon átnyúló kereskedelmének fejlődését elősegítő adózási környezet megteremtése. A változással többek között megnyílik annak a lehetősége, hogy az adóalanyok meghatározott feltételek mellett olyan tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzanak, ahol nem telepedtek le gazdasági céllal. Az előterjesztés ezeket az irányelvi szabályokat ülteti át, melyek alapvetően a másik tagállamban történő alanyi adómentesség választásával kapcsolatban eredményeznek változást a hatályos szabályozásokhoz képest. Mivel a jelentősen módosuló új szabályokhoz való alkalmazkodás kellő felkészülési időt igényel az adóhatóság részéről, szükséges, hogy e módosítások már most ősszel elfogadásra kerüljenek.
A szociális hozzájárulási adót tekintve a hatályos szabályok értelmében az egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. A szorzó bevezetését az egységes szociális hozzájárulási adó bevezetésének évében az indokolta, hogy akkor a nyugdíjbiztosítási terheket a minimálbér 100 százaléka, míg az egészségbiztosítási terheket annak 150 százaléka után kellett megfizetni, amelyek súlyozott átlagaként a 112,5 százalékos szorzó adódott, így az átalakítás bevételsemlegessége a szorzó bevezetésével volt biztosítható. A szorzó fenntartása ugyanakkor jelentős mértékben bonyolítja a várható adóterhek kiszámítását és csökkenti a szabályozás átláthatóságát, ezért a javasolt módosítás értelmében az egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó alapjaként legalább a minimálbér lenne meghatározva.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)