IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Hosszadalmas és szerteágazó vita volt. Köszönöm szépen az észrevételeket, a javító szándékúakat is és a kritikaiakat is. Ez utóbbiakra megpróbálok válaszolni a felszólalások sorrendjében. Ebben elég sok téma átfedésben van, úgyhogy lehet, hogy lesz, amit többször is megismétlek.

Varju képviselő úr az első felvetésében azt jelezte, hogy csökken a fogyasztás, csökken az adóbevétel. Természetesen; ez egy olyan hatása a fogyasztási adóknak, amit tudtunk. És pont ezért gondoljuk azt, hogy most, hogy a reálbér-emelkedés már megindult  tehát hogy az idei év végére a reálbér-emelkedés megindult , a jövő évben egy nagyon határozott reálbér-emelkedés várható a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a fogyasztás a jövő évben emiatt nyilvánvalóan jelentősen meg fog emelkedni. Tehát az, ami idén látható az áfabevételek kapcsán, az a jövő évben megint csak normalizálódni fog. Úgyhogy azt gondolom, hogy a gazdasági növekedés és a gazdasági prosperitás ezt a fogyasztást is egyértelműen felfelé fogja húzni, vagyis helyreáll a világ rendje. Azt gondolom, ilyen szempontból az adórendszer továbbra is stabil, és kiállta a próbáját ezeknek a nehéz időknek is.

Volt egy olyan észrevétele képviselő úrnak, hogy ha esetleg külföldön költjük el a pénzünket, az nem teremt áfabevételt. Azért azt lássuk be, hogy a turisták, akik meg idejönnek, ők viszont itt költik el a pénzüket, és magyar áfabevételt termelnek. Ha megnézzük, melyik a nagyobb, az a magyar turistatömeg, aki kimegy, vagy a fordított: nyilvánvalóan a fordított sokkal nagyobb.

(11.30)

Tehát a Magyarországra érkező turisták száma jóval meghaladja a kifelé menőket, tehát egy jelentősen nagyobb áfabevételre teszünk szert azzal, hogy az áfa nyilván a fogyasztás helyén kerül beszedésre. Tehát ez magyar adóbevételt fog jelenteni.

Szintén képviselő úr jelezte, hogy jelentősen adóztatjuk a munkát, és hogy a magyar adóék az egyik legmagasabb Európában. Mindkettőt nagyon határozottan és számokkal alátámasztva tudom cáfolni. Gyakorlatilag a legnagyobb adócsökkentő lett Magyarország, 48,2 százalékról 41,2 százalékra vittük le az adóéket, tehát az elmúlt hat évben a legmagasabb összegű adócsökkentést tudtuk megvalósítani. Azt látni kell, és ezek a számok mutatják, hogy volt honnan, tehát 48 százalékos szintről indultunk tíz évvel ezelőttről vagy 2009 magasságából, és ezt most levittük 41,2-re. A feladat az, hogy ezt tovább csökkentsük, amikor erre lehetőség van, a cél az, hogy a munka adóterhe még tovább csökkenjen.

Ha kicsit globálisabban nézzük, nemcsak a munka adóterhelését, hanem összességében mennyi adóbevételt szed be Magyarország, itt is 2009 magasságában GDP-arányosan a 40 százalékot meghaladta az adók összege. Ez most 35 százalék alatt van, tehát GDP-arányosan 40 százalékról 35 százalék alá bement az adóterhelés. Tehát ebből is látszódik, hogy nemcsak a munkát terhelően, hanem globálisan a teljes adóbevétel fokozatosan, évről évre csökken.

Hiszékeny képviselő úr is jelezte azt, hogy a fogyasztás nyilván hatással van az áfabevételekre, erre reagáltam. Varju képviselő úr és még Hiszékeny képviselő úr is jelezte a túrórudiáfa kapcsán, hogy mennyire nem ért egyet ezekkel a módosításokkal. Ahogy miniszter úr is jelezte az expozéjában, szeretném itt is hangsúlyozni, hogy maga a tej már most is, évek óta 5 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az egyéb tejtermékek évek óta 18 százalékos áfakulcs alá tartoznak. Gyakorlatilag egyetlenegy kvázi tejtermék maradt ki, ez a desszertjellegű sajtkészítmény. Tehát technikailag most az történt, hogy teljes lett az a kör, ami a 18, illetve az 5 százalékos adókulcsok alá tartozik, és teljesen lefedik a tejalapú termékeket. Tehát egy ilyen technikai módosításnak vagyunk a tanúi.

Az üzemanyag jövedéki adójának módosítása kapcsán azt többször tisztába tettük, hogy idén nyáron döntött a kormány az adómértékek emeléséről. Gyakorlatilag évek óta az uniós minimum alatt van a magyar jövedéki adó szintje, és ezt a lépést meghozta a kormány, hogy most akkor engedünk ennek az óriási nyomásnak, és meg kellett emelni ezt az adómértéket. Az hangzott el több felszólalásban, hogy a legmagasabb Magyarországon az adómérték. Ezt is határozottan tudom cáfolni: jelenleg a jövedéki adó a legalacsonyabb az egész Európai Unióban, ha az üzemanyag árát nézzük, ott is az alacsonyabb felében vagyunk az országok közt. Tehát ha globálisan az árat nézzük, akkor is, ha csak a jövedéki adó szintjét, ott most jelenleg a legalacsonyabbak vagyunk. Január 1-je után, ha megint csak a jövedéki adó szintjét nézzük, a 4., 5., 6. helyen leszünk alulról nézve, tehát a legalacsonyabb adószintet alkalmazó országok közé fogunk tartozni még ezekkel az adómértékekkel is.

Jelenleg négy olyan ország van az Unióban egyébként, aki a minimumadószintet alkalmazza, tehát azt gondolom, hogy a generális és általánosan elfogadott módszer az, hogy minden ország jóval a minimumszint felett adóztat, és van olyan ország, aki többszörösét adóztatja a minimumszintnek. Tehát azt kell látni, hogy négy olyan ország van az Unióban, aki ezt a minimumszintet egyelőre tartja.

Az is elhangzott, hogy a fuvarozóknak, illetve a mezőgazdasági termelőknek jó volna jövedékiadó-visszatérítést adni, a mostani javaslatcsomag erre is javaslatot tesz. Tehát a jelenleg hatályos 3,5 forint helyett 10 forint jövedékiadó-visszatérítés meg fog valósulni.

Hiszékeny képviselő úr még jelezte az e-pénztárgép kapcsán az aggályait. Itt azt gondolom, hogy érdemes erre a pontra kitérni. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ez a fejlesztés gyakorlatilag a vállalkozásoknak a digitalizációját fogja nagyon erőteljesen segíteni. Tehát hiszünk abban, hogy a vállalkozások versenyképességét nagyon komolyan fogja az javítani, hogy akár egy mobiltelefon segítségével képes lesz minden gazdálkodó nyugtát kiállítani, és a magánszemélyek is egy mobiltelefon segítségével képesek lesznek ezt a nyugtát akár tíz évig megőrizni, garanciajegyet érvényesíteni. Tehát egy olyan előremutató digitalizációs megoldás, ami, azt gondolom, hogy az egész magyar gazdaság növekedését segíti, az adóbevételeket is tudja segíteni, és azt gondolom, hogy a vállalkozások versenyképességét tudja javítani, ami a legfontosabb szempont.

Bedő képviselő úr felvetésére: igen, volt az általános megjegyzéseken túl néhány konkrét felvetés a vagyonkezelésbe adott vagyonnak az adóztatása kapcsán. Itt is hadd emlékeztessek rá, hogy volt egy adótörvény-módosítás a nyáron, aminek az volt a célja, pont az volt a célja, hogy a spekulatív, rövid távú felértékelések ne valósulhassanak meg. Tehát ha valaki csak spekulatív jelleggel, rövid távra kívánja ezt az adóelőnyt érvényesíteni, arra ne legyen lehetőség, és a mostani módosítás pontosan ezt szabályozza. Tehát egy ötéves, nagyon hosszú tartásidőszakot ír elő. Ez az ötéves időszak egyébként ismerős lehet akár az ingatlanok adóztatása kapcsán, tehát ha valaki öt évig tart egy ingatlant, vagy öt évig tartja a befektetését tartós befektetési számlán, akkor adómentesen tudja ezeket értékesíteni. Tehát ezt az analógiát használjuk itt is. A rövid távú nyereségoptimalizáló megoldásoknak viszont nem engedünk teret.

Szintén elhangzott, hogy a közvetett vámjogi képviselő kapcsán probléma lehetne esetleg a termékimporttal. A termékimport szabályozását nem érinti ez a szabályozás, amit mi a vámjogi képviselő kapcsán most itt az előttünk lévő javaslatba belefogalmaztunk. Ez is egy szigorítás, jelenleg nagyon-nagyon előremutató és úgymond versenyképességet javító módon tudnak a közvetett vámjogi képviselők segíteni az importőröknek. Ezzel néhányan visszaélnek, és megint csak az a javaslatnak a célja, hogy a nagyberuházóinkat, akik a gazdaság motorját képezik, azokat semmilyen következmény ne érje, viszont azok, akik ezt a méltányos és előremutató jogintézményt kihasználják, azoknak a lehetőségeit viszont meg kell szüntetni. Tehát itt is egy fekete vagy szürkülő jogintézményt vagy egy szürkülő használatot szeretnénk megszüntetni, és a vámjogi képviselőknek azt a feladatát viszont érintetlenül hagyni, hogy tudják a Magyarországra beáramló importot segíteni és gyorsítani.

Igen, itt a jegyzeteimben látom, hogy Bedő képviselő úr mondta azt, hogy a legmagasabb a benzin ára. A 11. legalacsonyabb jelenleg a benzin ára az Európai Unióban.

Elhangzott szintén a reklámadó is. Több észrevétel jött arra, hogy milyen diszkriminatív ez a különadó, és hatályon kívül kéne helyezni. Nagyon fontos látni a reklámadó kapcsán, hogy valóban egy olyan adó, ami a digitális cégeket is egész hatékonyan tudja adóztatni. Viszont látni kell  és kettővel később lesz majd a globális minimumadó napirenden itt a parlament előtt , hogy ennek van egy másik lába, globális szinten van egy másik pillére a nemzetközi adóztatási javaslatoknak, ami viszont pontosan a digitális cégeket és az óriáscégeket kívánja adóztatni. Amíg ez a globális munka folyik, tehát amíg ki nem találja azt gyakorlatilag az OECD és a világ legnagyobb országai, hogy hogyan lehetne a digitális cégeket és a legnagyobb cégeket megadóztatni, addig minden országnak a saját kis próbálkozásai egy kicsit háttérbe vannak szorítva, és egy igazán jó megoldást keres gyakorlatilag a teljes nemzetközi adózási közösség.

A Bedő képviselő úr által elmondott javaslatok kapcsán azt gondolom, hogy abszolút mi is ugyanezt a logikát követjük. Amikor azt mondta, hogy a kiszámítható adórendszer…  tehát a stabilitási törvény gyakorlatilag egy adózási alkotmányként működik, és pont ez a törvény garantálja azt, hogy az adózási javaslatokat határidőben megismerjék az érintettek, ha mód van rá, akkor minimum 30 nappal korábban még a szigorítások is ismertek legyenek. És pont ez a stabilitási törvény garantálja azt, hogy nem lehet visszamenőlegesen módosítani, adott esetben adókedvezményeket adni egy bizonyos körnek; tehát egy kiszámítható, stabil adórendszert biztosít.

Ha megnézzük azt, hogy a magyar kormány hogy reagált itt a gazdasági kihívásokra, azt látjuk, hogy valóban voltak extraprofitadók, valóban voltak olyan adók, amik bizonyos iparágakat akár meglepetésszerűen érintettek, viszont nézzük meg, hogy a nagy érintetti köröket, tehát az összes vállalkozást általánosan, a lakosságot, a magánszemélyeket érintő adóintézkedés nem volt. Tehát a magyar válasz nem az volt, hogy általános adóemelés, ahogy egyébként nagyon sok ország reagált a gazdasági kihívásokra, a magyar válasz az volt, hogy megnéztük a vállalatok teherviselő képességét, megnéztük szektoronként, hogy hol van extraprofit, és ezeknek a szektoroknak a terhe növekedett meg az elmúlt időszakban. Tehát az, hogy az adórendszer kiszámítható vagy stabil  a nagy tömegeknek, a lakosságnak határozottan az. Tehát nincsen olyan adómódosítás se most, és az elmúlt időszakban nem is jött ki olyan adómódosítás, ami generálisan változtatta volna meg az adózóknak a mindennapjait vagy a szabályrendszert, amit követni kell.

(11.40)

Az adójóváírás kapcsán, ahogy egyébként a kétperces vitákban is itt elhangzott, egy határozott visszalépés lenne az, ha az adójóváírást, ezt a régi, klasszikus, bevett rendszert megint visszahoznánk. Nagyon jól mutatják a számok, hogy az adójóváírás gyakorlatilag feketefoglalkoztatást generál, a többletmunkát nehezíti, ellehetetleníti azt, hogy valaki másodállást vállaljon. Gyakorlatilag egy visszalépés, és azt gondolom, hogy ezt semmilyen módon nem szabad megtenni.

Z. Kárpát képviselő úr sokadszorra jelezte, hogy nagyon szívleli a katások sorsát, és a korábbi kivéreztetésnek ő sem pártolója. Minden egyes vitában elmondjuk, hogy a katarendszer köszöni szépen, nagyon jól van. Tehát a katát egy nagyon előremutató módon alakítottuk át, jobbá tettük, mint volt. Tehát az, hogy kivéreztettük, megszüntettük, ez azért nagyon érdekes kijelentés, mert 134 ezer katás van. Tehát az a katás kör, aki valóban egyéni vállalkozó, a legkisebb gazdálkodók, 134 ezren használják ezt az adót, és hatékonyabb és jobb az adó szabályrendszere, mint az átalakítás előtt volt. Akiket kizártunk a katából, azok azok a vállalkozók  idézőjelbe teszem a vállalkozókat , akik egy más nagy multicégnek beszámláztak. Tudunk olyan céget, ahol 1000 katás alvállalkozó  megint csak idézőjelben  volt egy kvázi céghálóként működtetve. Na, ez szűnt meg. Maga az egyéni vállalkozó katás egy nagyon előremutató és nagyon hatékony adót használhat a mai nap is. A legkisebbekre tehát ilyen szempontból a katások esetében gondoltunk.

Volt, aki valóban kiesett a katából, és azt tudtuk neki mondani, hogy viszont ott van az átalányadózás, ami a legkisebbeknek, tehát akinek még akár az a havi 50 ezer forintos adómérték is magas lehetett, nekik viszont az átalányadózás még a katánál is kedvezőbb adózási lehetőséget adott. Tehát volt alternatíva azoknak, akiknek még a kata is magas volt. Itt is csak egy számot hadd mondjak: 223 ezer fő az, aki az átalányadózást ma választja. Tehát majdnem másfélszer annyian, mint a katások. Tehát egy nagyon-nagyon nagy tömeg az, akinek szintén csak egy nagyon előremutató, nagyon alacsony adómértékkel operáló rendszert tudunk adni. Hogy mennyire alacsony ez az adó, azt látni kell, hogy 2,3 millió forintos bevételig teljesen adómentes. Tehát az, aki mellékállásban, a főfoglalkozása mellett valamilyen tevékenységet végez, átalányadóban ezt 2,3 millió forintig teljesen adómentesen meg tudja tenni. Azt gondolom, hogy ez egy óriási előrelépés.

Szintén felmerült a későbbi vitákban, hogy a borok áfája csökken, és az üzemanyagáfát is csökkenteni kéne. Itt vélhetően félreértés volt a felvetés kapcsán. A borok áfája nem csökken. Tehát a jelenlegi javaslatban a reprezentációként megfizetett szja csökken. Tehát, ha egy vállalkozás partnerének, munkavállalóinak reprezentációként, mondjuk, egy magyar palackozott bort kíván adni, ennek az adóterhét csökkentettük. Tehát nem az áfaszabályozás módosul, hanem gyakorlatilag a céget terhelő szja-t csökkentettük azoknál, akik hazai termelésű palackozott bort kívánnak reprezentációként gyakorlatilag átadni a partnereiknek.

Szintén, ahogy említettem, elhangzott az, hogy az üzemanyagáfát csökkenteni kéne. Erre nincsen lehetőség, tehát az üzemanyag áfáját nem lehet csökkenteni.

Csárdi képviselő úr megint csak jelezte, illetve talán többen is jelezték, hogy a szerencsejátékok kapcsán a lottónál az adómódosítással szintén nem értenek egyet. Itt is hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a szerencsejátékok túlnyomó többsége most is szja-mentes. Ami történik most, hogy a számsorsjátékok adómentessége is bekerül ebbe a körbe. Tehát megint csak egy egységesítés, hogy a szerencsejáték típusú tevékenységek azonos módon legyenek kezelve. Itt is megnéztük a nemzetközi gyakorlatot. A nemzetközi gyakorlatilag tipikusan ez, hogy nem adóztatják meg magát a játékost, hanem a játék szervezőjét adóztatják meg. Tehát a játékadó megmarad, a játékot játszó szintjén viszont nincsen adóztatás, tehát a kétszintű adóztatás helyett egyszintű adóztatás marad meg. Azt gondolom, hogy ez is egyszerűsíti a rendszert.

Felmerült Csárdi képviselő úr javaslatában megint csak a progresszív társaságiadó-kulcs, 1 milliárd forint felett 25 százalékos adóemelés. Ez nem az első adóemelési javaslat itt az ellenzéki felszólalások kapcsán. Itt is hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy az egykulcsos szja is és az egykulcsos társasági adó is működik. Tehát az elmúlt évek nagyon jól bemutatták azt, hogy ha egy egyszerű és alacsony szinten definiált adót tudunk alkalmazni, akkor egyre több céget lehet behúzni az adóztatás alá, tehát egyre többen vállalják ezt az alacsony terhet. Ahogy mondtuk is, nem emelni kell az adókat, hanem beszedni ezeket. A 9 százalékos társasági adóból, amikor megszűnt a kétkulcsos adókulcs, és már csak 9 százalék lett a társasági adó mértéke, nagyon gyorsan nominálisan több pénzt szedtünk be, de nyilván ez azon is múlik, hogy a cégek árbevétele folyamatosan nőtt, de az az érdekes, hogy mostanra már GDP-arányosan is többet szedünk be, mint amikor még volt 19 százalékos társaságiadó-kulcs. Tehát jól látszódik, hogy az alacsony, egységes, fair és kiszámítható adókulccsal több adót lehet fair módon beszedni, mint a cizellált, progresszív kulcsokkal, ahol mindenki abban érdekelt, hogy az alacsonyabb szinten maradjon, és vagy feketedés lesz belőle, vagy a teljesítmény visszafogása.

Varju képviselő úr felvetette, hogy 22 ezer forint fix járulékot kell fizetni az egyéni vállalkozóknak. Varju képviselő úr is egy olyan cikkből tájékozódott, ami téves, tehát nincs ilyen 22 ezer forintos fix összegű járulék. Viszont valóban van egy 12 900 forintos fix járulék. Ha elolvassuk az előttünk fekvő javaslatot, akkor látszódik, hogy a minimálbér 30 százalékát kitevő fix járulék van a rendszerbe javaslatként betéve. A javaslat célja pedig az, hogy ha egy nagyon egyszerű, egységes, előrelátható járulékszintet tudunk biztosítani az egyéni vállalkozóknak, akkor megszűnik az a mostani szabály, hogy havonta kell a járulékot gyakorlatilag az adóhatóság felé kommunikálni azért, hogy ellátási alapot, táppénzalapot tudjunk számolni. Ha ezt átállítjuk egy fix, tételes járulékmértékre, akkor gyakorlatilag évi egyszer elég lenne ezzel az adminisztrációs kérdéssel foglalkozni, és év végén egyszer elég lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Viszont, mivel látszódik, hogy előfordulhat olyan kör, amely eddig nem fizette ezt a járulékot, és most kellene fizetnie ezt a 12 900 forintot, itt a kormány is azt mérlegeli, hogy mivel ez a javaslat egy nagyon széles körben egyeztetett bizottsági javaslat  tehát egy olyan adórendszert egyszerűsítő bizottsági javaslat, amely bizottság tagjai magukban foglalják az adótanácsadókat, az iparkamarákat, a számviteli szakembereket , ezért egy olyan javaslatot kívánunk letenni az asztalra, ami minden érintettnek megfelelő alternatívát kínál, tehát ne legyen olyan érintett, aki nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerülne. Tehát, ha tudunk jó alternatívát biztosítani az egyéni vállalkozóknak, akkor időszerű ennek a szabálynak a megváltoztatása.

Mivel a javaslat is úgy szólt, hogy 2025-től végezzük el ezeket a módosításokat, ezért a kormány kész arra, hogy ezt a javaslatot még tovább tárgyalja, kész arra, hogy a kamarákkal, egyéb szakmai szervezetekkel tovább vitassuk ezt a javaslatot, hogy megpróbáljunk minden egyes érintettnek megfelelő alternatívát felmutatni.

Apáti képviselő úr felvetése kapcsán megint csak talán félreértés miatt adódhat, hogy azt említette, hogy a kisvállalkozásoknak sok országban nem kell áfát fizetni. Ez Magyarországon is így van. Tehát Magyarországon van alanyi áfamentesség. Ez 8 millió forintos érték volt nagyon sok éven keresztül, és pont nemrég emeltük fel 12 millió forintig. Tehát havi 1 millió forintig, ha a kisvállalkozás nem lépi át ezt az összeget, akkor nem kell áfával foglalkoznia. Tehát alanyi mentesség Magyarországon is létezik. A nagyobb cégeknek pedig, ahogy már korábban említettem, ott van a kata és a kiva, amik egy nagyon-nagyon előremutató és kedvező adórendszert biztosítanak.

Megint csak hiányolta képviselő úr, hogy a fuvarozóknak miért nem módosítunk az adóterhén. Módosítunk az adóterhén. A mostani javaslatban az szerepel, hogy 10 forint adó-visszatérítést kapnak azok, akik jogosultak erre az adó-visszatérítésre. Tehát a mostani 3,5 forintot gyakorlatilag megháromszorozzuk.

Az is elhangzott, hogy hungarikum az, hogy az áfa még ráterhelődik a jövedéki adóra. Ezt is cáfolnom kell. Minden országban így működik, hogy a jövedéki adó után számolódik még rá minden országban az áfaterhelés. Azt is nagyon fontos látni, hogy amikor az a hír van, hogy mennyivel fog emelkedni a termékek ára, mondjuk, egy jövedékiadó-emelés után, elhangzott az is egy korábbi vitában -mindjárt megpróbálom megnézni , hogy a 4 százalékos kiskereskedelmi különadó is beépül az árakba, és hogy 4 százalékkal több gyakorlatilag az áfateher, ezt is határozottan tudom cáfolni.

(11.50)

Nézzük meg, hogy mi történik akkor, ha van egymás mellett két bolt, egy kisbolt meg egy nagybolt: nyilván versenyeznek egymással, megpróbálják az áraikat egymáshoz igazítani. Az árakat a verseny határozza meg, ha az egyik kisbolt nem fizet különadót, mert a kiskereskedelmi különadó mentességi sávjába tartozik, a mellette lévő bolt viszont, mondjuk, 4 százalékos kiskeradót fizet, nem tudja a 4 százalékos kiskeradót áthárítani a vevőre, hiszen a mellette lévő boltban nincs ez az adóteher. Tehát valójában az adót akkor tudják áthárítani a cégek, ha erre a verseny, a gazdasági, a világpiaci körülmények lehetőséget adnak. De pont ezért ez nem automatizmus.

Ahogyan az sem automatizmus, ha az áfa mértékét csökkentjük, akkor csökken a termékek ára. És itt át is térnék Z. Kárpát képviselő úr javaslatára, aki rendszeresen, folyamatosan, mindig az áfacsökkentésekben látja a családtámogatási megoldást. Én mindig rendszeresen elmondom, határozottan egyetértünk abban, hogy a családokat támogatni kell, viszont míg az áfacsökkentés lehet, hogy a kereskedőnél landol, lehet, hogy a köztes szereplőknél landol, lehet, hogy egy töredéke adott esetben a végfogyasztónál landol, addig az általunk működtetett családtámogatási rendszernek a 100 százaléka a családoknál landol. 300 milliárd forint most már évek óta a családtámogatásra fordított adókedvezmények összege. Az szja-visszatérítés évében ez 1000 milliárd forintra fölment. Tehát 1000 milliárd forintot adunk a családoknak célzottan, pontosan a családok kezébe. Azt gondolom, ez sokkal hatékonyabb, mint amikor áfakulcscsökkentésben megpróbáljuk elérni vagy remélni azt, hogy hátha jó kezekbe kerül ez az áfacsökkentés. Tehát ezért hiszünk abban, hogy továbbra is a célzott családi támogatások és a családi adókedvezmény az, ami a családokat elsősorban tudja segíteni.

Úgy érzem, hogy a végére értem a javaslatoknak. Még egyszer köszönöm az észrevételeket. Az egyéni vállalkozós észrevétel kapcsán, én azt gondolom, hogy még további egyeztetéseket kell folytatnunk, hogy minden érintett számára kedvező alternatívát tudjunk javasolni. És kérem azt, hogy a szavazatukkal majd támogassák a javaslatcsomagot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)