BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Tisztelt Meghívott Vendégek! Óriási megtiszteltetés, hogy sportolóként szólalhatok fel ebben a napirendi pontban. A teremben olimpikonok ülnek, volt sportolók, akik nap mint nap így élték az életüket és tudják, hogy mit jelent a sport.

Ha belegondolunk, hogy az 1956-os forradalom után a 60-as római olimpián a magyar társadalom és a magyar sport milyen eredményt ért el, azt látjuk, hogy 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet. A magyar társadalom és a magyar sport mindig is egy olyan összetartó erő volt és olyan erőt mutatott mindig a magyar társadalomban, amire ’56 után a 60-as olimpia példát mutatott. S ha összehasonlítjuk, mondjuk, a 60-as római olimpián részt vett sportolók, edzők lehetőségeit a mostanival, akkor, azt gondolom, hogy óriási, hihetetlen nagy különbségek vannak. S akkor is bizonyítottak a sportolóink, és biztos vagyok benne, hogy most is bizonyítani fognak.

Örülök, hogy eddig a sport medrében zajlik a vita néhány kitekintésen kívül, mert jövőre olimpia lesz, és nagy reményeink szerint az Európa-bajnokságon részt fog venni a labdarúgó-válogatottunk. Van a magyar sportnak egy olyan felfutása és van egy olyan jelene, amit, azt gondolom, hogy meg kell becsülni és tisztelni kell. Tisztelni kell az óvodás sportolótól kezdve azokat a profi sportolókat, akik professzionális szinten csinálják, de azokat a szülőket, gyermekeket is, akik nap mint nap óvodában, iskolában, utánpótlásban, szabadidőben, tömegsportban, idősek sportolásával kapcsolatban teszik a tevékenységüket.

A magyar társadalomnak, de azt gondolom, hogy a magyar politikának is az olimpiai mozgalom mindig is nagyon fontos és kiemelt volt. A napokban megjelent a hír és olvastam, hogy 20 milliárd forintos támogatást ad a kormány az olimpiai felkészülésre. Én nagyon remélem, hogy egy sikeres olimpián veszünk részt, nagyon-nagyon remélem, hogy a magyar társadalom és a magyar sport megint büszke lehet azokra az emberekre, akik majd a nemzetünket képviselik.

Támogatható minden olyan törvényjavaslat, jelen esetben a jelenlegi is, amit a magyar Országgyűlés most tárgyal, akár a Himnusz kérdése, és azok a törvényjavaslatok, amik módosításra kerülnek, legyen az technikai, érdemi és szakmai. Nagy reményeim szerint  és én úgy látom az anyagból  ezt szakemberek állították össze, és szakemberek által készített olyan javaslat, ami most előttünk fekszik, s amelyről most vitatkozunk és tárgyalunk.

Ha megengedik, én most egy személyes példát szeretnék elmondani önöknek 2015-ből vagy 2016-ból; ha egy-két évet tévedek, elnézést kérek. Szombathelyen voltam önkormányzati képviselő, és nagy hírrel bejelentették akkor, hogy Szombathely futballstadiont fog kapni, aminek nagyon örült mindenki, még a közgyűlés is szavazott róla, hogy hol legyen a helyszíne és mekkora stadiont fogunk kapni. Ez elég nagy vitát váltott ki akkor a politikai térfélen minden egyes pártnál és minden egyes képviselőnél. Nem maga az a tény, hogy stadiont építünk, mert kellett egy új stadion Szombathelyre, a régi Rohonci úti stadion már eléggé leélt állapotban volt, hanem az, hogy ezt hogyan akarjuk kivitelezni, hogyan fogjuk fenntartani, és hogy a jövőben mi lesz vele. Én akkor egy javaslatot tettem, és minden ellenzéki képviselő, de még a kormánypárti képviselők is egyetértettek velem abban, hogy legyen egy üzemeltetési, fenntarthatósági, megvalósíthatósági tanulmány arra, hogy ha felépítünk egy futballstadiont, azt utána hogyan fogjuk fenntartani.

Egy ausztriai példával éltem. Én előtte Ausztriában futballoztam egypár évet a profi labdarúgói karrierem után, ahol elmondta egy volt elnököm, hogy ők úgy készítenek egy stadiont, mint valaki otthon a családi házát: hogyha megcsinálom a házamat, felépítem, akkor tudjam, hogy mennyibe kerül havonta a villany, a víz, a gáz, hogy a fenntartási költségeim minél kevesebbe kerüljenek. No, hát Szombathelyen ez nem sikeredett, a 9,6 milliárdra tervezett stadionunk közel 20 milliárdba került. Eltelt hat év, és már az első években rá kellett döbbennünk arra, hogy a nem tudjuk a stadiont fenntartani, nem tudjuk kifűteni, mert nincs annyi pénze az önkormányzatnak, hogy ezt a stadiont fenntartsa. S ha valaki nem tudná, elmondom, hogy az önkormányzatnak át kellett adnia a fenntartást a magyar államnak, amit ugyanúgy önök fizetnek, mindegy, hogy a jobb vagy a bal zsebből, de önök fizetnek, mert nem tudtuk fenntartani.

Nem tudom elképzelni, hogy 2015-től kezdődően egy stadionberuházásnál  s ez csak egy példa Szombathelyről, de ebben az országban rengeteg ilyen példa van  ott tartott a magyar politika, és ez óriási kritika részemről az önök irányába, hogy irgalmatlan sok pénzt elköltöttek stadionépítésre  ez is egy politikai vita és napi politikai vita, hogy érdemes volte ennyi stadiont felépíteni és ennyi pénzt rákölteni , de én még fontosabbnak tartom azt, hogy ezeket fenn kell tartani, üzemeltetni kell, állagmegóvás kell, és meg kell tölteni tartalommal, nézőkkel, és ezt folyamatosan, évtizedeken keresztül fenn kell tudni tartani és működtetni. Ebben a magyar kormánynak akkora felelőssége van, hogy hihetetlen. Az, hogy a 2015-től kezdődő stadionberuházásoknál önök a fenntarthatósággal, az üzemeltetéssel nem foglalkoztak, az egy akkora kritika, amivel, azt gondolom, hogy érdemes lenne foglalkozni, és csinálni egy tanulmányt, hogy hihetetlen sok milliárd mire ment el, és miért nem használták fel a megújuló energiát, vagy azt, hogy egy stadiont úgy kell felépíteni, hogy azt minél olcsóbban lehessen fenntartani. Szerintem ez kivitelezhető lett volna.

De mi is a valóság? Pár héttel ezelőtt tárgyaltuk az Aquatics World idehozatalát, és ha jól emlékszem, a teqball és a dzsúdó után Magyarországon lesz az Aquatics World központja. Itt megemlíteném, hogy egy elég nagy cikk terjedelmesen foglalkozott azzal, hogy egy több száz milliárdos beruházást terveznek a Láng Gépgyár területén. Ez csak hírként jelent meg. Ha esetlegesen ezzel kapcsolatosan majd történnek lépések, akkor legyenek szívesek meghallgatni azt a javaslatomat, amit most itt elmondtam többször, hogy foglalkozzanak azzal, hogy ezeket a létesítményeket hogyan lehet fenntartani minél olcsóbban, minél gazdaságosabban és minél jobban.

A másik a társasági adóval kapcsolatos dolog, amire több képviselőtársam is kitért már. Azt gondolom, hogy a társasági adó a legkisebbektől a legnagyobbakig a magyar sportnak az a lélegeztetőgépe, ami a magyar sportnak nagyon is kellett, és nagyon is jó volt, hogy ez megtörtént. De az, hogy a taopénzek elköltésével kapcsolatosan milyen ellenőrzési folyamatok és milyen visszaélések voltak, még a mai napig sem derült ki, mert azért itt is voltak olyan országos hírek, hogy nem megfelelően lettek ezek a pénzek elköltve, nem megfelelően lettek felhasználva. Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatosan visszamenőleg akár öt-tíz évre volte bármilyen vizsgálat, hogy ezek hatékonysága mennyire valósult meg, és azok a befektetett pénzek, azok a taopénzek, amiket ezekre elköltöttek, nagyjából hogyan is hasznosultak.

Az előttem szóló képviselő úrral egyet kell értenem a sportorvoslással és a sportorvosi engedélyekkel kapcsolatosan. Én magam gyakorló edző is voltam, és rengeteget foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Azt gondolom, hogy ez az a plénum, ahol ezzel lehet foglalkozni, és ezt valamilyen szinten még ez a törvényjavaslat is érinti. Nagyon-nagyon fontos, hogy azokkal a sportbalesetekkel és sporthalálokkal kapcsolatosan, amelyek sajnos évről évre néha előfordulnak a sportpályákon bármilyen sportágban, nagyon-nagyon nagy szigorral kell hogy fellépjünk, és nagyon nagy szigort kell hogy tartsanak az orvosok. A megelőzés, a vizsgálatok, az EKG-vizsgálatok, a terheléses vizsgálatok, a sportorvosi engedélyek kiadásának a felülvizsgálatát és annak a szigorítását én mindenféleképpen javaslom, mert minden ember érték, nagyon-nagyon fontos minden egyes sportoló, és aki kimegy a szüleivel, az edzőjével, az azért az életért felel. Nagyon-nagyon fontos, hogy ezeket az élettani funkciókat, ezeket az élettani vizsgálatokat a sportolóknál lefolytassuk.

Én azt is külön megköszönném, hogy a magyar kormány és a magyar sportot támogatók  s önök kétharmados felhatalmazással bírnak, és erre minden lehetőségük megvan, és tudjuk, hogy ezermilliárdok mentek a sportba  ennyi pénzt költöttek az elmúlt másfél évtizedben a professzionális sportra. De meg kell nézni az arányszámokat a szabadidősporttal és a tömegsporttal kapcsolatosan, és azokat a szülőket, akik nap mint nap, de legalább havi rendszerességgel a tagdíjaikat fizetik. Higgyék el, nem egyszerű dolog, ha mondjuk, valaki egy vagy két gyermekét viszi sportolni, mert ott súlyos tízezreket kell fizetni azért, hogy a gyermekeik sportolhassanak, és bármelyik egyesületben sporttevékenységet folytathassanak.

(12.50)

Én büszke vagyok a magyar sportolókra, büszke vagyok a magyar társadalomra. Röviden összefoglalva a kérésem az lenne  és nagyon örülök, hogy eddig szakmai, és nem politikai vita folyt , hogy a magyar politikának meg kell találni azt a mezsgyéjét, meg kell találni azt a határt, hogy hol van a politika és a sport között az a folyosó, amikor a politikának nem szabad a sportra rátelepednie.

Én hiszek abban, hogy Magyarországon megvannak azok a szakemberek és megvannak azzal a tudással felvértezett edzők, vezetők, akik igenis tudják, hogy a saját szakmájukban mi az, amivel a lehető legjobb eredményt lehet elérni. Én sportolóként is mindig az ellen voltam, hogy ha már egy politikus és a politika akar beavatkozni egy klub működésébe, egy szervezet működésébe, legyen az bármelyik sportág, akkor azt gondolom, hogy a problémák ott kezdődnek el igazán. Tehát ennek a vitának is az lenne a lényege, hogy a magyar politikának addig kell haladni és addig kell ezt a részt fenntartani és működtetni, amíg a szakmára nem telepszik rá, nem megy a szakmaiságon túl, hanem a magyar sport tiszteletét megtartja.

A magyar sportnak óriási tisztelete volt, ezt a magyar politikáról nem lehet elmondani, de kérem önöket, hogy ezt vegyék figyelembe, és a kétharmaddal bíró magyar kormány tartsa tiszteletben a sportolókat; tartsa tiszteletben azokat a szülőket, azokat a családokat és sportegyesületeket, amelyek tisztességgel működtetik a rendszerüket, és nagyon-nagyon kérem, hogy a magyar politika ne telepedjen rá a magyar sportra. Köszönöm, hogy meghallgattak.