NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! A sporttal összefüggő törvények 47 oldalnyi módosítása fekszik előttünk. Ennek ellenére nem nagyon látjuk kellő számban említeni a tömegsportot, vagy ismertebb, újabb nevén szabadidősportot, pedig Európa második legelhízottabb nemzete vagyunk, csak Máltán rosszabb a helyzet Magyarországnál.

A magyarok háromnegyede saját bevallása szerint lényegében nem sportol soha semmit, és bizony ebben nagy felelőssége van az állampolgárokon kívül a Covid-diktatúrának is, hiszen gondoljunk azokra a kontraproduktív lezárásokra, amelyek keretében bezárták az uszodákat, az edzőtermeket, megtiltották azt, hogy este nyolc után, mondjuk, a gyermekek lefektetése után elmenjen valaki futni  a feleségemet épp ezért bírságolták meg , engem azért, mert éjszakai kitöréstúrán merészeltem részt venni a kijárási korlátozások közepette. (Varga Mihály: Be kell tartani a törvényeket, ilyen egyszerű!  Dr. Apáti István: Betartható törvényeket kell hozni!) Hát, nem csoda, hogy oda jutottunk, hogy a Covid-lezárások alatt tovább nőtt az elhízás, és kevesebben is sportolnak. A szabadidősport-eseményeken ki is mutatható, hogy a részvétel azóta sem tért vissza a Covid-diktatúra előtti idők számaihoz.

Egy bő hónapja, talán mindezek nyomására is, elindult egy szépen hangzó misszió, a „Sportoló nemzet” program, Deutsch Tamás vezetésével  hát, olyan is lett! Ha fölmegyünk most például a sportolonemzet.hu oldalra, akkor azt láthatjuk, hogy ha megnézzük mondjuk a kedvezmények és az ajánlatok menüpontját, az ajánlott eseményeket, akkor mindössze két darabot találunk az egész országban, és azok is elmúltak hetekkel korábban. Tehát a Deutsch Tamás nevével fémjelzett „Sportoló nemzet” program kínálata nulla, azaz zéró. Hát, ezek után ne csodálkozzunk, hogy az ilyen missziók talán pénzelnyelőhelyként működhetnek, szépen hangzó politikai kommunikációra alkalmasak, de arra semmiképp sem, hogy megmozgassák a magyar embereket.

Eleve amit önmagában ajánlanak ezen a honlapon, tulajdonképpen az is csak a szurkolás, hogy a fotelből nézzük, hiszen ez a két program is, ami hetekkel korábban elmúlt, tulajdonképpen csak kedvezményes szurkolói jegyeket tartalmazott  ez, önmagában, azt gondolom, semmiképp sem támogatandó. A tömegsportot, a szabadidősport-lehetőségeket kellene egy ilyen program keretében inkább támogatni. Például, ha csak átemelnék erre a honlapra  egy titkárnő, azt gondolom, néhány órás munkával megtehetné  az „Olimpiai ötpróba” program sokszor ingyenes programjait és annak, azt kell mondjam, parádés kínálatát, akkor már sokkal előrébb volnánk.

Mert igen, méltatnom is kell egy állami programot, az „Olimpiai ötpróba” programot, méltatnom kell Révész Máriusz munkásságát, akivel nemcsak 2006 köt össze, hiszen ő is a rendőrterror áldozata volt (Gréczy Zsolt közbeszól.), de tulajdonképpen ő is a tömegsport szerelmese. És méltatnom kell azt is, hogy ingyenes túraajánlatokat tartalmazó nívós prospektusokat terjesztenek  a nemzeti kötődést is javítva  a magyarság körében. Ezekkel találkozhatunk például a Decathlonban, ami azt gondolom, hogy pozitív, de első körben talán mégsem sportáruházakban kellene, hiszen oda már azok mennek, akik amúgy is sportolnak, hanem sokkal inkább, mondjuk, a Tescóban, ha már ilyen áruházakat megnevezhetünk, vagy pedig, mondjuk, a mozikban kellene leginkább, ahova sokan csak kényelmesen beülnek, őket kéne inkább ráébreszteni arra  kimozdítani és ráébreszteni , hogy szükség van a mozgásra.

És hogy egy kis kritikát is mondjak azért az „Olimpiai ötpróba” programmal kapcsolatban, azért a garantáltan ingyenesen megkapható ajándékok minősége ebben az olimpiai ciklusban jelentősen romlott, a kínai termékek méretezése is rossz; gyermekméretekre pedig nem is gondolnak, holott a program szabályzata dupla ponttal jutalmazza a teljesítményeket a fiatalok esetében.

Sőt, a címeres melegítő, a legendás címeres melegítő esetében, amit még Révész Máriusz is meghagyott  a feleségének megmondta, hogy nem engedi kidobni, még a halála után se merészelje , tulajdonképpen ezt a címeres mezt is lecserélték ilyen tarka, katyvaszos olimpiai színekre. Úgyhogy azt gondolom, visszasírhatjuk a korábbi címeres melegítőt, amit megkaphatott minden magyar állampolgár, ha kellően sokat mozgott, immár virtuális pontgyűjtéssel, ingyenes, korlátlan pontszerzési lehetőségekkel is.

És akkor a jelenlegi törvényjavaslatra térve konkrétan: a Mi Hazánk Mozgalom itt is több fővel jelen lévő sportkabinetjének javaslata, hogy a 24. §-ban a Magyar Olimpiai Bizottság feladatait egészítsük ki azzal, hogy végig kitart az ókori és az újkori olimpiai charta alaptézise mellett, és semmilyen bojkottfelhívást nem támogat. Hát, sajnálatos, hogy ezt így ki kell mondani, de ki kell mondani, hiszen így a 2024-es párizsi olimpián is minden ország indulását el kellene fogadják  reméljük, így is lesz , de azért ezt biztosítsuk be egy törvénymódosítással, mi ezt javasoljuk, hiszen köztudott, hogy a jövő évi olimpián az Ukrajnát támogató nyugati országok bojkottot terveznek. Felmerült Oroszország, Fehéroroszország. Hát, én azt gondolom egyébként, hogy joggal merülhet fel Izrael kizárása is az olimpiáról, egy terrorállam kizárása, mégis a mi alapvetésünk az olimpiai eszme szellemében az, hogy ne zárjuk ki Izraelt sem. Megmondom őszintén, amikor ezeket leírtam, egy kicsit megremegett az én kezem is, de azt gondolom, hogy Izraelt is engedni kell az olimpián elindulni.

Sőt, rendezzen egy hosszú távon nyereséges olimpiát Magyarország, nemzeti összefogással, ellenzéki pártok és civil szervezetek felügyelőbizottsági bevonásával, a korrupciót visszaszorítva  ezt javasolja a Mi Hazánk Mozgalom.

Tisztelt Országgyűlés! Egy olimpia megrendezése reális és kifizetődő lehetőség Magyarország előtt. A szükséges létesítmények többsége már így is megépült, hiba lenne nem kihasználni azokat. A világ harmadik és negyedik legnagyobb sportrendezvénye az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után az atlétikai és a vizes-vb, melyeket az elmúlt években rendezte hazánk, és amelyek létesítményei szintén használhatóak volnának olimpián is. A világ egyik legsikeresebb sportnemzete vagyunk, megérdemelnénk végre mi is egy ötkarikás világjátékot. Ez a nemzeti büszkeségtudatot is erősítené, ami felbecsülhetetlen érték; a tömegsportra toborzó hatást gyakorolva az egészségre is pozitív hatással van; de még számszerűsíthetően is lehet nyereséges egy olimpia hosszú távon, ehhez persze gazdasági tervek kellenek.

A nemzetközi tapasztalatok és gazdasági elemzések szerint míg a téli olimpiáknak nincs pozitív hatása az érintett régiókra, sőt a GDP vissza is eshet az olimpia megvalósulása körüli években, addig a nyári olimpiáknak az elemzések szerint katalizátorszerepe lehet a gazdaságra nézve is. Hosszú távon is fellendülhet a turizmus, rengeteg munkahely létesülhet. Gondolhatnánk az infrastrukturális fejlesztésekre, új utakra, tömegközlekedési vonalakra, az M1-es, M7-es autópálya már régóta esedékes és amúgy is szükséges kétszer három sávosra szélesítésére és még sok mindenre. Ráadásul nemcsak Magyarországnak kellene finanszíroznia, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is jelentős forrásokat biztosít a rendezésre. Már az ókorban is a béke szimbóluma volt az olimpia; egy kirekesztésmentes rendezési szándékkal kifejezhetné hazánk a békepártiságát is.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 35. §-ában szúrta ki a sportkabinetünk, hogy a lendületesebb Himnusz lejátszását beemelnék, és azt gondoljuk, hogy ez támogatandó is.

(13.00)

Viszont nem támogatjuk a nemzeti ünnepeinken a bajnokságainkban megrendezett mérkőzések tilalmát, tehát legyen lehetőség bajnoki meccseket rendezni ezeken a napokon is, hiszen a közösségi összetartozást is elősegítő mérkőzéseken lehetőség van az adott nemzeti ünnepről való méltó megemlékezésre, nagyobb eséllyel is látogatnának ki az emberek a munkaszüneti napokon, mintsem munkanapokon.

És akkor nézzünk egy pillantást a 38. §-ra, hiszen elfogadhatatlan, nem támogatjuk a nézők felesleges túlellenőrzését, jelentősen megnehezítve ezzel a spontán elhatározásból döntő nézők és gyermekes családok mérkőzésre jutását. Miért kellene egy sportesemény megtekintéséhez érzékeny személyes adatokat megadni? Ilyen még azért a kommunista rendszer idején sem volt. Ne lehessen kötelezővé tenni a klubkártyához kötött belépést sem!

A 41. §-t sem támogatjuk, hiszen ezzel a nagy testvér kiépítésével potenciális bűnözőként kezelik a szurkolókat, ami a demokráciában megengedhetetlen, így a kötelező testkamerarendszerrel sem értünk egyet, valamint a felvételek 60 napos tárolási idejével sem.

Úgy tűnik, hogy a 28. §-ban a sportról szóló törvényt kiegészítenék egy olyan alcímmel, hogy Magyar Edzők Társasága. Nagyon szépen hangzik, de azért tisztázandó, hogy lehete külföldi edző tagja a Magyar Edzők Társaságának. Szerintünk az elnevezésből kiolvasható, hogy nem, ezért a köztestület meghatározását, pontosítását kezdeményezzük, hogy a MET tagja csak magyar állampolgár lehessen.

Azt gondoljuk, hogy a magyar állampolgárságú személyek érdekvédelmét kellene ellássa ez a szervezet. Azok a külföldi személyek, akik hazánkban dolgoznak, leginkább pénzt keresni jönnek ide, tehát a vendégmunkások elenyésző százaléka gondolkodik úgy, mint mondjuk, Marco Rossi, aki egyébként már magyar állampolgár is, tehát őt ez ilyen értelemben nem érintené. A külföldiek célja általában sajnos nem az, hogy azonosuljanak a magyar identitással, hanem a pénzügyi haszon. A Magyar Edzők Társasága tehát miért kellene képviselje a nem magyarok érdekeit? Tegyük ezt tisztába!

Aztán a 20. §-nál saját javaslata a Mi Hazánk Mozgalomnak, hogy kerüljön a taotörvénybe, hogy csak az a látvány- és csapatsportnak minősülő sportszervezet vehet igénybe taofelhasználást, amely vállalja, hogy az első osztályú bajnokságban szereplő csapatban a pályán lévő játékosai állandóan legalább 50 százalékban magyar állampolgárok lesznek. Aki ezt nem vállalja, az nem részesülhet a magyar adófizetők pénzének felhasználásában.

Ilyen egyszerű lenne, ha a Mi Hazánk Mozgalom lenne kormányon. Addig csak szorgalmazni tudjuk, hogy a hazai csapatsportbajnokságokban 50 százalékos magyar kvóta kerüljön bevezetésre, ugyanis a sportban is elburjánzott külföldi vendégmunkások dömpingje helyett garantálnunk kellene a magyar sportolók szereplését a magyar adófizetői pénzből is megrendezett bajnokságokban, a befizetett adókból épített sportlétesítményekben, az utánpótlásnak is több lehetőséget biztosítva, a válogatott csapataink színvonalát is emelve.

Csapatsportjaink döntő többségében jelenleg korlátozás nélkül alkalmazható a külföldi, sőt Európai Unión kívülről érkező sportoló. Ezzel szemben például Románia tavaly bevezette a hazai kvótát a csapatsportokban. Sajnos Magyarországon viszont jelenleg több olyan sportklub működik, melynek játékosai között alig találni hazait. Sőt, olyan mérkőzések is voltak a magyar bajnokságokban, ahol egyetlen magyar játékos sem lépett pályára a magyar bajnokságban.

A Transfermarkt szakportál szerint a 12 együttes körülbelül 150 külföldit foglalkoztat. A legutóbbi átigazolási időszakban például tovább nőtt a külföldi labdarúgók száma az NB I.-ben, rekordot állított be a Diósgyőr a 2023 nyári átigazolási szezonban, miután 12 légióst igazolt le, ugyanolyan sokat egyébként, mint sajnos egy évvel ezelőtt a DVSC is.

Szélnek eresztették, vagy cserepadra ültették az NB I.-be feljutást kiharcoló játékosok többségét, pedig nem is olyan jók a külföldiek, bár kevés esélyt kapnak a magyarok, a labdarúgó gólkirályt az elmúlt években mégis a csak hazai játékosokkal felálló Paks csapata adta.

Szükségesnek tartjuk tehát, hogy szabályozott legyen a magyar sportolók aránya a magyar bajnokságokban, erősítve ezzel a nemzeti jelleget és a magyar utánpótlásképzést is. Nincs arról szó, hogy külföldi ne szerepelhessen, de a pályán tartózkodó magyar állampolgárok minimális számarányát 50 százalékban javasoljuk meghatározni.

Nagy Attila, a Mi Hazánk sportkabinetének elnöke egyébként ki is kereste, és korábban többször ismertette, és próbáltunk ezzel egy társadalmi vitát indítani, azt gondolom, sikerült is, főleg ha még azt a sok tízezer szórólapot vesszük, amit meccseken kiosztottunk ezzel kapcsolatban, és amiben felhívtuk a figyelmet, hogy a Magyar Röplabda Szövetségnél már van ilyen példamutató, a férfiaknál 50 százalékos, a nőknél 33 százalékos magyar kvóta. A Magyar Kosárlabda Szövetségnél egy szerény 20 százalékos, ez lényegében egy pályán tartózkodó játékost jelent csak, de mégis valami van. A labdarúgásban és a kézilabdában semmilyen kvóta nincs, ezért az Országgyűlésnek lépnie kell.

A jelenlegi teljesen liberális szabályozatlansággal Magyarország azt is üzeni sajnos, hogy noha mintegy 130 évig kiemelkedő szinten működtettük a magyar sportot külföldiek mértéktelen alkalmazása nélkül, most már erre mintha nem lennénk képesek. Ez persze nem igaz, viszont a nemzeti önbecsülésünket a földre küldik, és elsorvasztják ezzel a magyar utánpótlás-nevelést is. Úgy gondoljuk, hogy jogunk van olyan szabályok megalkotására, amelyek garantálják a magyar sportolók szereplését a magyar adófizetői pénzből is megrendezett bajnokságokon, a befizetett adókból épített sportlétesítményekben.

Sajnos úgy tűnik, hogy egyfajta érzékenyítést indítottak el először a klubcsapatoknál, hogy mindenki a saját klubjánál egy kicsit megbocsátóbb legyen, és ott elfogadja azokat az idegen vendégmunkásokat, akik sokszor a magyarokat szorítják ki, és mivel a magyarok nem kapnak annyian szereplési lehetőséget még a magyar nemzeti első osztályú bajnokságban sem, így ezáltal a magyar válogatott színvonalát is rontják. Éppen ezért ennek az érzékenyítésnek is hadat üzenve kívánja arra felhívni a figyelmet a Mi Hazánk Mozgalom, hogy itt az ideje a hazai csapatsportbajnokságokban a legalább 50 százalékos nemzeti kvóta bevezetésének. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)