NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy egyetlen párt sem támogatta a Mi Hazánk Mozgalomnak a hazai csapatsport-bajnokságokban 50 százalékos magyar kvóta bevezetéséről szóló javaslatát, az ezt szorgalmazó indítványunkat leszavazták, most pedig az ennek szükségességét újfent szorgalmazó felszólalásomra nem reagált egyelőre senki; remélem, államtitkár úr azért még zárszavában esetleg fog, annál is inkább, mert Orbán Viktor ezt támogatja.

Mi ezt régóta feszegetjük, és nagyon örülünk, hogy talán ennek nyomán is, néhány hónapja, egészen pontosan júliusban a kormányfő úgy nyilatkozott a Magyar Nemzet napilapnak, hogy több saját nevelésű fiatalt kellene a kluboknak foglalkoztatniuk, sőt végső soron pontosan az 50 százalékos kvótajavaslatunk mellett állt ki, idézem: „Ha ezt a célt föladjuk, akkor az egész futballt, a magyar futballt nem érdemes csinálni. Mert a magyar futball nem a szórakoztatóipar része, a futball komolyabb dolog ennél. A futball az életünk, a magyar ember életének a része, a nemzeti identitás része. Tehát mi nem szórakozni akarunk és tapsikolni a lelátón mindenfajta messzi földről idefújt ügyes játékosok játékán örvendezve, hanem mi a saját gyerekeinket akarjuk látni. A magyar gyerekeket, a magyar válogatottat, a magyar klubcsapatokat. Ha ezt föladjuk, akkor az egész futballnak nincs értelme, mármint a magyar futballnak. Legyen a csapat fele nagyon jó minőségű külföldi, de a másik fele saját nevelésű gyerek kell hogy legyen.”  mondta ezt a miniszterelnök júliusban. Majd aztán leszavazták pontosan ezt a javaslatunkat, amit mi a miniszterelnök által is elvileg támogatottan, úgy tűnik, mégis hiába nyújtottunk be.

Érdemes végül szemügyre venni még Románia példáját is ebben az ügyben, hiszen ott például a felnőtt kézilabdacsapatok a külföldi játékosokat részesítették előnyben, ami miatt a 18 év fölötti fiatal kézilabdázók több mint 90 százaléka abbahagyta a sportot. Ott azonban felismerték a problémát, és erre reagálva Románia sportminisztere 2022-ben rendeletben arra utasította a sportszervezeteket, hogy felnőtt és ifjúsági szinten a hazai sportolók aránya legalább 40 százalékot kell elérjen a hivatalos nemzeti sportversenyeken.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő sporttörvényt módosító javaslatból nem csak a magyar kvóta hiányzik, illetve van, ami fájó módon kimarad, pedig eddig benne volt a hatályos törvényben. Kikerültek ugyanis a sportiskolák a rendszerből, vagy kérdezem: kikerültek? Merthogy a törvénymódosítás számos helyen fosztja meg a sportiskolákat eddigi jogaiktól, a módosítások elfogadása esetén pedig felmerül a kérdés, hogy a sportiskolák sportszervezetnek minősülneke  merthogy most még igen. Miért kerülnek tehát ki a sportiskolák a törvényből? Mint amatőr sportolói bázis nagy szerepük volna.

Aztán a Mi Hazánk sportkabinetje kiszúrta azt is, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény 3. § (8) bekezdése helyébe lépő rendelkezésből megint csak kimarad egy lényegi, sportági szakszövetségeket érintő, eddig meglévő jogkör, miszerint: a sportszövetség jogosult történeti, tudományos célból a sportoló nevét, születési idejét, képmását, állampolgárságát, sportszervezeti és sporttevékenységével összefüggő statisztikai adatait, valamint a sportág népszerűsítése céljából a sportoló nevét és képmását nyilvánosságra hozni. A kérdés az, hogy ezt miért törölnék el. Az adatvédelmi törvény szigorítása miatt? A gyakorlati alkalmazása sújtaná a magyar sportot, hiszen a példaképteremtés is fontos, és ilyen elemektől fosztanák meg a szövetségeket azzal, hogy nem hozhatnák nyilvánosságra azt, hogy a klubjukban például melyik sportoló indult és képezték akár az utánpótlás kereteiben. Hiszen nyilvánvalóan ezeknek a sportolói adatoknak a közzététele akkor érdekesebb, ha mondjuk, már válogatott vagy nagyhírű sportoló lesz, és akkor azért nem mindegy, hogy hol nevelkedett. Én azt gondolom, joguk van, ha már megtették, hogy ezt a sportolót kinevelték a magyar nemzetnek, akkor közzétehessék a nevét és a fényképét egy egyébként is tulajdonképpen közszereplőnek minősülő élsportoló esetében.

S végül még egy javaslatot szeretnék figyelmükbe ajánlani, hiszen köztudott, hogy a taotámogatások nem észszerűen vannak elosztva. Egy javaslat például ennek reformjára, hogy a tisztán amatőr labdarúgásban szereplő labdarúgó-egyesületeket segítsük, ideértve akár a vármegyei I-IV. osztályban szereplőket is, feltéve, hogy az utánpótláscsapatok legalább 70 százalékát indítják. A javaslatunk az, hogy lehessen egy fő választott alkalmazottjuk, akár csak minimálbéren, aki a csapatok körüli tevékenységeket segíti, tehát a pályakarbantartást, vagy a mezekről, sportfelszerelésekről gondoskodna. Ez nagy hiány és sokszor akadálya annak, hogy működhessenek nagyobb számban ilyen amatőr klubok, az utánpótlást is segítve természetesen. Ezért gondoljuk, hogy a tao megváltoztatása több irányban is indokolt, ez lehetne az egyik és nagy segítsége az amatőr kluboknak.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a ma előzőekben ismertetett módosító javaslataink közül akár csak egyet is támogatnak, akkor a Mi Hazánk Mozgalom kész támogatni ezt a 47 oldalas törvénymódosítást. De ennek, ugyebár, sajnos csak matematikai esélye van, mert a nemzeti együttműködés rendszerében olvasatlanul szokták leszavazni a javaslatainkat, és egyben megvitatatlanul. Hiába próbálunk mi tematizálni például a magyar kvóta szükségessége mellett, egyelőre nem sikerült kiprovokálni azt, hogy legalább valamit hozzászóljanak, mondjuk, Orbán Viktornak a támogató nyilatkozatához.

(13.30)

Éppen ezért plenáris szavazásra is fogjuk kérni ezt a módosító javaslatunkat, és meglátjuk egyébként, hogy legalább Orbán Viktor esetében a szavakat követike tettek, és esetleg frakciófegyelem ide vagy oda, Orbán Viktor kiszavaz a Fideszből, és ő kiáll legalább a magyar kvóta szükségessége mellett, ahogy ezt ő is mondta; hiszen  zárom gondolataimat miniszterelnök úr szavaival -: „Legyen a csapat fele nagyon jó minőségű külföldi, de a másik fele saját nevelésű gyerek kell hogy legyen!” Köszönjük figyelmüket. (Dr. Apáti István tapsol.)