VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a célunk a benyújtott törvényjavaslattal? Az önök előtt fekvő törvényjavaslat fő célja a globális minimumadóról szóló irányelv átültetése a hazai szabályozásba oly módon, hogy eközben megőrizzük a magyar adórendszer versenyképességét. Óriási ereje a magyar gazdaságnak az adórendszerünk, az elmúlt években jelentősen tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez és ahhoz, hogy Magyarország a külfölditőke-vonzó képességét tekintve a régió bajnoka.
Kiket érint ez a törvényjavaslat? A tervezett szabályozás kizárólag a legnagyobb, cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező, jellemzően multinacionális vállalatokat és vállalatcsoportokat érinti. Ahogy bizonyára önök is tudják, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD még 2019-ben kezdte meg ennek a kidolgozását. Az elképzelések mentén a tervezet jelentős versenyhátrányt okozott volna hazánknak a tőkevonzó erőt tekintve, ugyanis a magyar társaságiadó-kulcs az egyik legalacsonyabb Európában, mindössze 9 százalékos.
Ezért a kormány éveken át küzdött azért, hogy a globális minimumadó ne növelje a magyar vállalatok adóterheit. A 2019 óta eltelt négy esztendő során aktívan részt vettünk ezekben a vitákban több fórumon, európai uniós fórumokon, az OECD fórumain, és ez jelentős eredményeket tudott hozni, hiszen magyar felvetésre, magyar kezdeményezésre lehet majd például beszámítani a bérköltség- vagy az eszközértékrészt.
(13.40)
Ez tehát azt jelzi, hogy érdemes volt kiállni Magyarország érdekeiért, a magyar gazdaság szuverenitásáért. A mai tervezet szerinti szabályok az irányelv adta keretek között tehát a lehető legnagyobb mértékben támogatják a magyarországi vállalkozások versenyképességét, illetve a magyar gazdaság tőkevonzerejét is.
Tisztelt Ház! A globális minimumadó koncepciója kapcsán az Európai Unió a tagállami szabályok egységességének biztosítása érdekében egy új irányelv kidolgozásáról döntött. A globális minimumadóról szóló irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában egy éve, 2022. december 14-én jelent meg. Ezáltal pedig az Európai Unió tagállamainak kötelezettsége keletkezett arra, hogy az irányelvet 2023. december 31-éig átültessék a nemzeti szabályaikba.
Az elmondottakból kiderül, az irányelv egy hosszú tárgyalási folyamat eredményeképpen jött létre. Ebben a folyamatban Magyarország aktívan részt vett, és a nemzeti érdekek védelmében számos területen sikerült jelentős eredményt elérnie. Elsőként említem meg, hogy a tényleges befektetésekre vonatkozó profit egy jelentős részére nem vonatkozik a szabály.
A második az, hogy a társasági adón kívül egyéb adókat is figyelembe lehet venni a 15 százalékos mérték számításakor, így például a helyi iparűzési adót. Végül, de nem utolsósorban a kiegészítő adót elsőként az az ország szedheti be, amelynél a jövedelem keletkezett, azaz a magyar vállalkozások esetében Magyarország.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmának ismertetését szeretném azzal kezdeni, hogy az irányelv szerinti szabályozás átültetése alapvető nemzeti érdek. Hiszen mi történik akkor, ha ezt nem ültetjük át? Ennek hiányában a Magyarországon keletkező gazdasági vállalkozási tevékenységből származó jövedelem külföldön válik adóztathatóvá.
Magyarország versenyképessége tehát csak úgy biztosítható, ha rendelkezésre állnak azok a hazai szabályok, amelyek a többletnyereségen keletkező adókülönbözet beszedését belföldön biztosítják. Azt gondolom, hogy ez elég egyértelmű, például, ha egy itt működő német multinacionális vállalatnál mi nem szednénk be ezt a különbözetet, akkor ezt Németországban fölözhetnék le vagy szedhetnék be, ez pedig nem érdeke sem Magyarországnak, sem szerintem az itt működő vállalatoknak.
Amellett, hogy a magyar gazdasági tényezőkhöz igazított, átlátható szabályozás bevezetésével a versenyképesség továbbra is fenntartható marad, a szabályok átültetése a befektetői bizalom megőrzése és a költségvetés szempontjából is kedvező hatásokkal járhat.
Tisztelt Ház! Szeretném röviden bemutatni ennek az új adónak a működési mechanizmusát. Mint említettem, a globális minimumadó azokra a jellemzően multinacionális cégekre vonatkozik, amelyek évente 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkeznek. Hány ilyen cég van Magyarországon? Körülbelül 3 ezer ilyen cégről beszélhetünk. Az adó lényege, hogy kiegészítő adót kell beszedni minden olyan esetben, amikor valamely vállalat vagy vállalatcsoport tényleges jövedelemadóztatásának mértéke egy adott államban nem éri el a 15 százalékot. Az átültetendő szabályozás értelmében az adott államban illetőséggel rendelkező ilyen leányvállalat alacsony adóterhelésűnek minősül. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat azoknak az adóbeszedési mechanizmusoknak, kiegészítő adóknak a bevezetését biztosítja, amelyek révén az effektív tényleges adóztatás mértéke elérné a 15 százalékot.
A kiegészítő adó a törvényjavaslat értelmében három típusú lehet. Amennyiben egy államban az elismert adók figyelembevételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett tagállam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki, amely révén saját maga beszedi a ténylegesen megfizetett jövedelemadó és a 15 százalék közötti különbözetet.
Amennyiben ilyen adót nem vezetnek be egy államban, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót az alacsony adóterhelésű csoporttagokra, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Tehát ha mi ezt nem vetnénk ki, akkor ezt, mondjuk, ha már német példát mondtam, egy németországi cég esetében a német adóhatóság teheti meg. Ha a végső anyavállalat a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával nem tudja beszedni az alacsony adóterhelésű csoporttagok utáni kiegészítő adó teljes összegét, akkor a kiegészítő adó maradványösszegét fel kell osztani a csoporttagok között. Ekkor a különbözetet a csoporttagok illetősége szerint érintett tagállamok aluladóztatási kiegészítő adóként szedik be.
Mindezek alapján látható, hogy egy átfogó adóbeszedési mechanizmusról van szó, amely révén a minimumadószintnek megfelelő adóztatás nem kerülhető el, még az olyan államok esetében sem, amelyek ilyen típusú szabályozást nem vezetnek be.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat értelmében azok a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporttagok számítanak adóalanynak, amelyek, ahogy mondtam, 750 millió euró feletti bevétellel rendelkeznek. Mikor? Az adóévet megelőző négy adóévből legalább két adóévben. A törvényjavaslat értelmében multinacionális vállalatcsoport legalább két államban végez tevékenységet, míg a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak valamennyi tagja ugyanazon tagállamban található. A törvényjavaslat szerinti adóalanyiság tehát a legnagyobb adózókra vonatkozna.
Az irányelv minimum 15 százalékos tényleges adókulcsot ír elő a multinacionális vállalatcsoportok és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok egy-egy országon belüli tagjainál keletkezett nyeresége után. A javaslat ezen adóztatási szint biztosítása érdekében bevezeti az elismert belföldi kiegészítő adót, amely révén a külföldi végső anyavállalatnak a minimumadó-kötelezettség meghatározásakor a magyar leányvállalatokat nem kell figyelembe vennie. Tehát ilyenkor a magyar leányvállalat eredménye külföldön már nem fog adózni.
A tervezet alapján az elismert belföldi kiegészítő adó alapját a magyar számviteli szabályok alapján is meg lehet határozni. Ezzel biztosítható, hogy a magyar vállalkozások Magyarországon keletkező jövedelme kizárólag Magyarországon adózzon. Mindezek mellett a tervezet javasolja a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó bevezetését is, amely azt jelenti, hogy az adóbeszedés ezen kiegészítő adók alapján keletkező kötelezettségekre is biztosítottá válik.
Javaslatunk alapján a tényleges adókulcs mértékének számításakor a lefedett adókat kell figyelembe venni. Magyarország esetében lefedett adónak minősül például a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója vagy más olyan adónem is, amely teljesíti a lefedett adóra vonatkozó kritériumokat.
Amennyiben a tényleges adókulcs mértékének számításakor az effektív adókulcs magasabb mint 15 százalék, akkor nem keletkezik kiegészítő adókötelezettség. Ha ez a kulcs alacsonyabb mint 15 százalék, akkor az előbb említett háromféle kiegészítő adó valamelyikét kell megfizetni. Óriási eredménynek tartom, hogy ebben a tekintetben tehát olyan adókat is be tudunk vonni ebbe a körbe, amelyek már Magyarországon működnek, tehát nem kell többletadóterhet ebből a szempontból a cégeknek fizetniük.
A törvényjavaslat biztosítja, hogy magyar adóalanyok számára is elérhető legyen az úgynevezett bérköltség- és eszközérték-alapú valós jelenlét kedvezménye, amely egy, az irányelv által biztosított adókedvezmény. Mindezek mellett a törvényjavaslat az irányelv által biztosított egyéb mentességek bevezetésére is javaslatot tesz a szabályozás versenyképességének biztosítása érdekében.
Tisztelt Ház! A globális minimumadó átültetésével összefüggésben a törvényjavaslat 2024-től egy új, kutatás-fejlesztési társasági adókedvezmény bevezetését is javasolja. A kedvezmény nemcsak a globálisminimumadó-alanyok számára, hanem minden adóalany számára elérhető lenne. A kedvezmény alternatívát jelentene a már jelenleg is működő adóalap-kedvezményhez képest.
(13.50)
Vagyis az adózók használhatnák a jelenleg is meglévő K+F kedvezményt, vagy választhatják az új típusú kedvezményt, azzal a megkötéssel, hogy az adókedvezményre vonatkozó választás öt adóévre szól. Amennyiben az adózó az adókedvezmény alkalmazását választja, és azt a fizetendő adója terhére nem tudja érvényesíteni, akkor az adókedvezményi összeg fel nem használt részét támogatásként három év elteltével visszakapja.
A törvényjavaslat alapján a kedvezményi rendszer bevezetése az uniós állami támogatási szabályoknak is megfelelően és azokban foglalt korlátok szerint történne. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százaléka lenne. A kedvezmény célja, hogy a globális minimumadó-szabályok hatálybalépése után is támogassa a Magyarországon végzett K+F tevékenység növelését.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az már korábban elhangzott, a magyar kormány alapvető célja, hogy a 2010 után elindult folyamatokat tovább erősítse a gazdaság munkaalapúvá tételében. Ennek egy fontos része volt az adókörnyezetünk befektetőbaráttá alakítása. Ezt a célt figyelembe véve Magyarország nagyon komoly sikereket ért el, régiós elsők vagyunk egy főre eső külfölditőke-vonzó képességünk tekintetében. Ezt a pozíciót tehát meg kell őriznünk. Emellett lehetővé tettük azt, hogy a társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb az uniós országok között, miközben a beruházási rátánk pedig a legmagasabb ebben az összevetésben.
A kedvező adókörnyezet egy nagyon komoly előnyt biztosított számunkra nemzetközi versenyben, a globális minimumadó 15 százalékos adómértéke ezt a versenyképességünket rombolná és rontaná, sodorná veszélybe. Ezért a minden tagállam számára kötelező irányelv megszületése kapcsán alapvető nemzetgazdasági érdek volt, hogy a hazai adókörnyezet előnyét a lehető legteljesebb mértékben védjük meg.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kormány négyéves érdekérvényesítő munkájának az eredményeit is tartalmazza. A javaslat a jövedelemadóztatás rendszerét úgy egészítené ki az uniós elvárásoknak megfelelően, hogy Magyarország versenyképessége a jövőben is biztosított legyen. Ennek megfelelően kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)