NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Varju képviselő úr mondta, hogy küzdöttünk ez ellen a dolog ellen. Tudja, képviselő úr, a részletekben van a lényeg. Volt egy olyan formája ennek a javaslatnak, amely Magyarország számára nem volt elfogadható, de a Pénzügyminisztérium, a kormány, gazdasági szakemberek, diplomaták általi tárgyalások útján létrejött a megállapodásnak egy olyan formája, ami Magyarország számára is elfogadható. Ezért vagyunk most itt ennek a törvénynek a tárgyalásánál, hiszen az előttünk fekvő törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy Magyarország bevezesse és a hazai jogrendbe is átültesse azt az európai uniós irányelvet, amely a Tanács 2022/2523. számú irányelvét át tudja ültetni a hazai, belső jogrendbe, amely a globális minimumadóról szól.
Az EU-s közös szabály bevezetése, a hazai jogrendbe ültetése most azt látjuk alapvetően nemzeti érdek, mert annak hiányában a Magyarországon keletkező jövedelmek külföldön adóztathatóvá válnának. A törvényjavaslat elősegíti a tisztességes adózást és az adóelkerülés megakadályozását a multinacionális vállalatok körében. A javaslat részletes rendelkezései biztosítják, hogy az érintett vállalatok egyértelműen teljesíteni tudják az új adózási kötelezettségeiket.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb része Magyarország szempontjából az elismert belföldi kiegészítő adó bevezetése, amely miatt a külföldi végső anyavállalatnak nem kell figyelembe vennie a magyar leányvállalatokat a minimumadó-kötelezettség meghatározásakor, azaz magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy külföldön nem kerül megadóztatásra a magyar leányvállalat eredménye. Én azt gondolom, hogy nemzetközi kezdeményezésekben, európai uniós irányelvekben, tanácsi irányelvekben mindig meg kell nézni, hogy mi az, ami Magyarország számára előnyös, mi az, ami a mi szempontunkból fontos, nem csak kritikátlanul elfogadni bármi külföldről érkező irányelvet vagy nemzetközi szabályozást. Mi azt gondoljuk, hogy itt az a nemzeti érdek, hogy az itt lévő magyar leányvállalat ne kerüljön megadóztatásra külföldön.
A tervezet alapján az elismert belföldi kiegészítő adó alapját a magyar számviteli szabályok alapján lehet meghatározni. Ismét egy fontos elem: a magyar számviteli szabályok alapján határozzuk meg a kiegészítő adó alapját. A javaslat értelmében az adóalany minden olyan multinacionális nagyvállalat, amelynek éves bevétele két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kiegészítő adó mértékét a törvényjavaslat szerint úgy kell meghatározni, hogy a meghatározott adóalapot szorozzuk a 15 százalékos minimumadókulcs és az effektív adókulcs százalékpontos különbözetével.
A törvényjavaslat másik fontos vívmánya a halasztott adó koncepciójának a magyar számviteli szabályokba történő beépítése, amely révén a kiegészítő adókötelezettségnél a magyar számviteli törvény szabályai szerint megállapított csoportok nem kerülnek versenyhátrányba; ismét egy fontos, magyar érdeket tükröző pont, nem kerülnek emiatt versenyhátrányba. A Pénzügyminisztérium hatástanulmányai szerint a törvényjavaslatban szereplő intézkedések bevezetésével kicsit kevesebb mint 100 milliárd forint többletbevétele származik majd a költségvetésben.
Azt gondolom, hogy az a tárgyalássorozat, amely nem volt rövid és nem volt egyszerű a minimumadóról a nemzetközi politikai és gazdasági arénában, ami lezajlott az elmúlt hónapokban, inkább elmúlt években, eredményre vezetett, hiszen számos olyan, Magyarország számára is elfogadható feltétel került így be a nemzetközi szabályozásba, ami alapján természetesen a magyar, a hazai jogrendbe is át tudjuk ültetni ezt a szabályozást, és nem gördül elé már többé akadály. Ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)