DR. FÓNAGY JÁNOS, gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény, vagyis a kkv-törvény módosításáról szóló most tárgyalt törvényjavaslat célja a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének alapvetéseit tartalmazó törvény átfogó módosítása, amelyet a megalkotása óta eltelt időszakban elfogadott uniós előírások, a magyar szabályozási környezet változásai, továbbá a gyakorlatban felmerült kérdések és tapasztalatok is időszerűvé tettek.
Az uniós előírásokkal való összhang megteremtése érdekében a törvénytervezetben rögzítésre kerülnek új fogalmak, illetve a meglévőket értelmező vagy pontosító rendelkezések. Módosítjuk a kormányzat vállalkozásfejlesztési tanácsadó testületeként funkcionáló Vállalkozásfejlesztési Tanács működését megfogalmazó rendelkezéseket is, a szervezet hatékonyságának növelése érdekében.
Ezen túlmenően a törvényjavaslat megteremti az alapjait az új uniós kkv-támogatási forma, a tőkekedvezményes, egyműveletes, kombinált termék alkalmazásának, amelynek lényege, hogy a támogatást a kkv-k kölcsön formájában kapják meg, ami azonban előre meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben a követelés elengedésével vissza nem térítendő támogatássá alakul. A módosító javaslattal a törvénybe épül be a jelenleg csak veszélyhelyzeti szabályként érvényesülő előírás, amely az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseitől való eltérésre ad lehetőséget a Széchenyi-kártya-programban nyújtott támogatások esetében.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaságban a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentősége és kiemelkedő szerepe elvitathatatlan. Ezt mutatja az a tény is, hogy a legfrissebb, ’21-es adatok szerint a Magyarországon működő 949 587 vállalkozás 99,14 százaléka a kkv-k körébe tartozott. A kkv-k alkalmazzák az összes magyar foglalkoztatott 68,6 százalékát, ezzel kiemelkedő szerepet vállalnak a magyar családok megélhetésének biztosításában.
Az utóbbi évek válsághelyzetei, a Covid-járvány és a szomszédunkban dúló háború hatásai a gazdaságba is begyűrűztek, jelentős nehézség elé állították a hazai kkv-kat is, akik méretük és anyagi hátterük szempontjából a legkiszolgáltatottabb szektorként működnek. Az elmúlt években a kormány számos intézkedéssel segítette a hazai vállalkozásokat annak érdekében, hogy a gazdasági környezet okozta nehézségek ellenére is fejlődni tudjanak.
A gazdaság recessziójának elkerülése érdekében a kormány kamattámogatott hitelekkel segítette a vállalkozói szektort. Bevezettük az 1000 milliárd forintos kerettel rendelkező Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, és a 600 milliárd forintos Baross Gábor-tőkeprogramot, amellyel a vállalkozásoknak azonnali segítséget biztosítottunk annak érdekében, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is olcsó forráshoz jussanak. A kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-k változó kamatozású hiteleire is, amellyel több mint 60 ezer kisvállalkozás számára biztosít segítséget. A Széchenyi-kártya-programmal mintegy két évtizede segítjük a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásra jutását kamattámogatott hitelekkel.
A koronavírus-járvány idején az úgynevezett kríziskonstrukciókkal támogattuk a hazai kis- és középvállalkozókat működőképességük fenntartásában, 2022 nyarától pedig az energiaárak fedezésére biztosítunk megújult kedvezményes hitelkonstrukciókat. A kiterjesztett program addicionálisan 800-900 milliárd forintot ad ki a hitelpiacra. A sikeres magyar válságkezelési intézkedések, ezen belül a hatékony kormányzati vállalkozásfejlesztési politika eredményeként a magyar kkv-k ebben a kihívásokkal teli időszakban talpon tudtak maradni, növelni tudták a hozzáadott értékük arányát, amellyel meghaladják az EU-s arányt is.
Míg a magyar kkv-k által előállított hozzáadott érték 2019-ben 54,1 százalék volt, ez 2022-ben 56,2 százalékra növekedett, addig az Európai Unión belüli arány a 2019. évi 56,4 százalékról mindösszesen 51,8 százalékra csökkent.
(15.50)
Tisztelt Ház! A magyar gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepe miatt az egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési célunk a vállalkozások állami támogatásának elősegítése. Az állam segítségére különösen a kisebb méretű és kisebb tőkeerejű vállalkozásoknak van szüksége, ezt biztosítják az államilag támogatott hitelprogramok is.
Hazánkban nyugodt gazdasági körülmények között is nagy szerepe van az államilag támogatott hitelprogramoknak a vállalati hitelezésben, a jelenlegi kedvezőtlen környezetben viszont még fontosabbak a kedvezőbb állami konstrukciók. 2021. január és 2023. március közötti időszakban az államilag támogatott programokban az új vállalati hitelszerződések száma néhány kiugró értéktől eltekintve 2 ezer és 4 ezer darab között mozgott. Az új hitelszerződések összetételében leginkább meghatározó program a már említett Széchenyi-kártya-program, amit a Magyar Fejlesztési Bank és az ehhez kapcsolódó EU-hitelek követnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a hazai vállalkozások fejlesztésének irányait meghatározó alapdokumentumban, a kkv-k fejlesztésének 2030-ig szóló stratégiájában lefektetett elvek mentén és az ott írt célok elérése érdekében folyamatosan dolgozik ennek a szektornak az erősítésén, fejlesztésén. Ezt a kormányzati célt, a magyar vállalkozások gazdasági és társadalmi szerepének elismerését és erősítését támogatja a kis- és középvállalkozói törvény jelen törvényjavaslatban olvasható módosítása is, továbbá ennek elérésében jelentős szerepet tölt be az Országgyűlés által a közelmúltban tárgyalt, a magyar vállalkozók napjának kijelöléséről szóló országgyűlési határozati javaslat.
Annak érdekében, hogy a hazai gazdaság és a vállalkozások további erősödésének lehetőségeit megtaláljuk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ismét egy tízpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a foglalkoztatottság, a GDP és a versenyképesség növelése érdekében, amelyekkel elérhető az a célunk, hogy Magyarország 2030-ra elérje az európai uniós fejlettség 90 százalékát. E javasolt intézkedések között olyan elemek vannak, mint a digitális átállás végrehajtása, nemzeti bajnokok kinevelése, a logisztikai szektor, a high-tech gazdaság fejlesztése, illetve a foglalkoztatottak számának további százezrekkel történő növelése. A célkitűzések elérésében kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar gazdaság gerincét adó mikro-, kis- és közepes vállalkozások.
Tisztelt Ház! Jelen törvénymódosítással célunk, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályozás a hazai és uniós előírásokkal még inkább összhangba kerüljön, és az érintettek számára könnyebben értelmezhető és alkalmazható legyen.
A magyar gazdaság alapvető építőkövei és meghatározó szereplői a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások, melyek működése, termelékenysége, eredményei, munkáltatóként való megjelenése alapjaiban határozza meg és befolyásolja az ország gazdasági helyzetét és versenyképességét.
A magyar vállalkozások a kormány támogatásával a foglalkoztatásmegtartást, az energiaköltség-csökkentést, az energiahatékonyságra irányuló beruházásokat támogató kormányzati program segítségével a közelmúlt kihívásokkal teli időszakában is meg tudták őrizni gazdasági erejüket és munkavállalóikat, ezen túl pedig fejlesztéseket is végre tudtak hajtani.
A mikro-, kis- és középvállalkozások további erősítését és támogatását kívánjuk elérni ezzel a törvényjavaslattal, amelyhez kérem támogatásukat annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás átfogó módosításával segítsük a magyar vállalkozások és a hazai gazdaság versenyképességének erősítését. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5891. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)