DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának vége felé érve szeretném megköszönni a tárgyalás során a javaslattal kapcsolatban kifejtett támogatásukat és egyetértésüket. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat vezérfonala, a törvényjavaslattal érintett módosítások alapvetően egy gondolatra, jelen esetben az átláthatóságra összpontosítanak.
A törvényjavaslattal kapcsolatosan a tárgyalás során kifogás nem merült fel, sem a képviselők, sem a Gazdasági Bizottság nem nyújtott be módosító javaslatot.
Ugyanakkor a Törvényalkotási Bizottság jelentős számú módosítást nyújtott be. Ezek egy része technikai, pontosító jellegű, valamint tartalmazott egy jogharmonizációs kötelezettségnek való megfeleltetést is. Ez utóbbi a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelveknek való megfelelést biztosítja azzal, hogy az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fogalmát kiegészíti a halasztott fizetéssel vagy más, ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönökkel, rögzíti az értékbecslők függetlenségére vonatkozó követelményt, valamint kiegészíti a közvetítők fióktelepének felügyeletére vonatkozó rendelkezést.
A módosítások érintik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok pénzügyieszköz-kibocsátással, illetve az abba való befektetéssel összefüggésben igénybe vett hitelminősítői szolgáltatásait. Ennek értelmében főszabály szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok a kibocsátott vagy befektetett pénzügyi eszközök futamidejéig kötelesek megtartani a megbízott hitelminősítő szolgáltatót.
(18.10)
A módosítás tartalmazza a befektetési alapok szabályozásának változását. A módosítás célja az volt, hogy a transzparencia növelése, az összehasonlíthatóság fokozása és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében a befektetési alapokat átláthatóan és kiszámíthatóan szükséges kategorizálni az elsődleges eszközeik alapján. A kategóriák pontos meghatározására külön jogszabályban kerül sor.
Kiemelésre érdemes, hogy a befektetési alapok szabályozása során az ingatlanalapokra vonatkozó szabályokkal azonos szabályokat szükséges alkalmazni olyan vegyes alapok esetében is, amelyek elsődleges eszközei jellemzően az ingatlanok vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok.
A módosító javaslatok másik része a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényhez kapcsolódik. Egyrészt tartalmazzák az Eximbank által nyújtott finanszírozásra vonatkozó szabályokat, ezek közül a leglényegesebb módosítás a hatályos szabályozásnál szélesebb körben kívánja lehetővé tenni az Eximbank számára a hitelkiváltás finanszírozását a törvényben eddig is szereplő hitelcélok változatlansága mellett. A változás eredményeként a jövőben a kormány egyedi döntése esetében nemcsak más pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltásának finanszírozására lesz lehetőség, hanem például a tagi kölcsön kiváltására is.
Az Eximbank által nyújtott finanszírozási lehetőségeket bővítő további jelentős módosítás, hogy az Exim-törvény szerint gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre kerül a jelenleg hatályos veszélyhelyzeti szabályozással összhangban a befektetési alappal, további javaslatként a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény szerinti mrp-szervezettel.
Az Alkotmánybíróság 3/2023. évi határozata miatt az Exim-törvényben szükséges továbbá módosítani a banktitokra vonatkozó szabályokat. A módosító javaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvényben foglaltakkal összhangban rögzíti, hogy az Eximbank esetében az ügyfél neve és az ügylet összege nem minősül banktitoknak, így ezen adatokat egy közérdekű adatigénylés esetén az Eximbanknak ki kell adnia.
Annak érdekében, hogy az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító, azaz a MEHIB az Exim-törvény szerint az állam készfizető kezességével biztosított követeléseiket, illetve a kárkintlévőségeket minél hatékonyabban be tudják hajtani a központi költségvetés javára, a módosítási javaslat behajtási tevékenységet könnyítő részletszabályokat állapít meg. A módosítás felhatalmazza az Eximbankot és a MEHIB-et arra, hogy bizonyos feltételek mellett saját hatáskörben dönthessenek a követelés értékesítéséről, illetve megállapodást köthessenek a hiteladóssal a követelés rendezéséről.
A fenti érdemi módosítási javaslatokon túl több technikai módosítás is történt, melyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelem, hogy pontosításra kerülnek a MEHIB nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére vonatkozó szabályok, valamint az Eximbank és a MEHIB speciális szerepéből és az integrált szervezeti működésből eredő rendelkezések. A módosítás, a jogszabály az állami kezességgel kapcsolatban rögzíti, hogy a kormány határozatában megjelölt hitelhez vállalt állami készfizető kezességvállalásért a magyar állam kezességvállalási díjat számíthat fel, amennyiben azt az európai uniós versenyjogi szabályok előírják.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten megköszönve támogató együttműködésüket, kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a javaslatot szíveskedjenek elfogadni. Elnök úr, köszönöm a türelmet.