DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2022. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek általános vitája október 26-án már lezajlott.
A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta. A részletes vitákra október 30-a és november 2-a között került sor. Ezúton az ő véleményüket is ismertetni fogom.
Jelentem, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.
Most a bizottságok különvéleményeit szeretném ismertetni, és azt is itt elmondom, hogy azok a bizottságok, akik különvéleménnyel nem éltek, azok is megállapították a határozati házszabálynak való megfelelőséget, ott majd ezt fogom külön közölni.
A Költségvetési Bizottság többségi véleménye. A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború igencsak váratlanul ért bennünket, és rendkívül komoly pénzügyi, társadalmi hatásai voltak, amit a brüsszeli szankciók csak tovább fokoztak. A háború kitörésével sajnos megszakadt a Covid utáni gazdasági fellendülés időszaka, és beköszöntött az energiaválság és a szankciós infláció időszaka.
Elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a magyar gazdaság 2022-ben 4,6 százalékkal bővült, ami az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal jobb teljesítmény. Hazánk relatív fejlettsége pedig az uniós átlag 77 százalékára emelkedett az elmúlt évben, tehát e rendkívül nehéz évben is folytatódott a felzárkózás a fejlettebb uniós államokhoz.
Ezen túlmenően mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordmagas szinteket értek el. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország ezen gazdasági eredményeket annak ellenére érte el, hogy hazánk nem részesedett az EU helyreállítási forrásaiból, így Brüsszel igen komoly versenyhátrányba hozott bennünket a többi uniós tagállammal szemben.
2022-ben a kormány támogatta a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a családokat megillető adó-visszatérítést és a 25 év alattiak adókedvezményét. A jelentős mértékű minimálbér-emeléssel és a közszférában történt bérrendezéssel is enyhíteni kívánta a kormány a háztartások terheit.
A kormány Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az energiaellátás biztosítása, a családok védelme, a haderőfejlesztés és a rezsicsökkentés megőrzése érdekében két új alapot, egy Rezsivédelmi és egy Honvédelmi Alapot hozott létre 2022-ben.
A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak pénzügyi lehetőségekhez képest való mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása volt.
A Honvédelmi Alap célja volt csökkenteni a régióban kialakult háború biztonsági kockázatait, megteremteni a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíteni hazánk fizikai biztonságát.
A két alap fedezetét döntően azoknak a cégeknek a befizetései tették ki, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett.
A Külügyi Bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2022-ben jelentős szerepet játszott az orosz-ukrán háború és az Oroszország elleni uniós szankciók következtében kialakult gazdasági nehézségek, az energiaválság és a szankciós infláció kedvezőtlen következményeinek enyhítésében. A magyar export összege megközelítette a 172 milliárd eurót, amely az előző évhez képest a termékexport vonatkozásában 19 százalékkal, a szolgáltatásexport vonatkozásában pedig 28 százalékkal emelkedett.
A beruházásösztönzési előirányzatból a HIPA Nonprofit Zrt. 148 milliárd forint támogatást fizetett ki, amivel összesen 714 milliárd forint beruházás jött létre, vagyis minden egyes, a költségvetésből kifizetett forinthoz átlagosan négy forint magántőke párosult.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból történt kilépése nyomán kialakult gazdasági nehézségek enyhítését célzó Brexit Alkalmazkodási Tartalékból 43 vállalat összesen 12,6 milliárd forintnyi támogatásban részesült.
A határon túli nemzetrészek számára elérhető gazdaságfejlesztési programokra Magyarország összesen 27,7 milliárd forint támogatást fordított. A Hungary Helps program 40 humanitárius és fejlesztési projektet támogatott, összesen 1,9 milliárd forint összegben. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra a túljelentkezés mintegy tizennégyszeres volt: 52 ezer pályázó közül 3700-an iratkozhattak be, amivel az aktív hallgatói létszám megközelítette a 12 ezret. Az új hallgatók közel tizede Ukrajnában megkezdett felsőfokú tanulmányait folytathatja hazánkban.
Megtörtént a biskeki, hanoi és a washingtoni nagykövetségi épületek, továbbá a lendvai Muravidéki Közösségi Ház műszaki átadás-átvétele, folytatódtak a külképviseleti beruházások Ankarában, Kassán, Mexikóvárosban, Moszkvában, Újdelhiben és Varsóban, összesen 36 milliárd forint értékben.
A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. A 2022. év nehézségei ellenére a környezetvédelemre fordított kiadások a 2021. évivel azonosan, 1,6 százalékban teljesültek. Itt jelennek meg többek között az egyes energiahatékonysági programok, a vízügyi igazgatóságok fejlesztésére irányuló törekvések, a hulladékgazdálkodás, valamint a fenntarthatósági feladatok és a közműszolgáltatások támogatásai.
(18.30)
A Belügyminisztérium felügyelete alatt kerül sor a „Vízvisszatartás és tájhasználatváltás tervezése az Ős-Dráva-programban” elnevezésű projektre 15 milliárd forint értékben.
Fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar klímapolitika célja a hazai üvegházhatású gázok csökkentése, a gazdaság működésének zöldítése és az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás. Ennek érdekében 2022-ben is folytatódott többek között a „Zöld busz” program, amelynek keretében a helyi közösségi közlekedésben megindult a korszerűtlen buszpark cseréje.
Az erdőterület növelésének elősegítése érdekében az Agrárminisztérium mintegy 4 milliárd forint támogatást biztosított 2022-ben. Az energiahatékonysági beruházások megvalósítására, az energiatudatosság elterjesztésére, szemléletformálásra 5,4 milliárd forint, míg a megújuló energia hasznosítására 1,5 milliárd forint összegű támogatást juttatott a kormány a 2022. évben az egyházi szervezetek, a költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek, valamint civil szervezetek és gazdasági társaságok részére.
Összességében mindez azt mutatja, az említett intézkedések sokszínűsége bizonyítja, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a fejlődés irányában.
A Gazdasági Bizottság véleménye. A 2021-ben elindított gazdaság-újraindítási akcióterv folytatásaként 2022-ben olyan területek kerültek előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a gazdaság fejlődését a válságból történő kilábalás során. Az intézkedések fókuszában a munkahelyteremtés, a gyermekes családok és a nyugdíjasok, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok álltak a versenyképesség növelésével, a gazdasági komplexitás erősítésével.
A 2022. év nagy részében a növekedés főbb mozgatórugói közé tartozott a fogyasztás és a beruházások bővülése. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 17,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A beruházási aktivitás 0,1 százalékkal haladta meg a megelőző év teljesítményét, amely kiemelkedően magas szinten, 28,2 százalékon alakult a tavalyi évben. Ezzel az eredménnyel hazánk első helyet foglalt el az európai uniós országok rangsorában. A beruházások bővülése elsősorban a vállalati fejlesztések 4 százalékos emelkedésének volt köszönhető.
Összességében tehát megállapítható, hogy a 2022-es költségvetés végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a zárszámadásitörvény-javaslat megalapozott, és az abban szerepeltetett adatok pedig megbízhatóak.
Ahogy az elején is említettem, azoknak a bizottságoknak, amelyek nem írtak külön véleményt, elmondom, hogy mindegyik bizottság megállapította a házszabálynak való megfelelést, így a Nemzetbiztonsági Bizottság, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, a Népjóléti Bizottság, valamint a Kulturális Bizottság, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Igazságügyi Bizottság is ezt a megállapítást tette, valamennyien a törvényjavaslat elfogadását támogatták.
A Mezőgazdasági Bizottság különvéleménye: a tavalyi évet nem lehet eseménytelennek nevezni, 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború, majd a nyári időszakban történelmi aszály sújtotta Magyarországot. Az aszály következtében az őszi és nyári növények terméshozamai alulmúlták a korábbi évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. A szántóföldi növénytermesztésben a nyári aszály hatására jelentősen csökkent a termésmennyiség. A búzatermés 4,2 millió tonna volt 2022-ben, ami 21,3 százalékkal múlta alul az előző évi termésmennyiséget, de még így is fedezi a hazai szükségleteket, és jelentős exportárualapot is biztosít.
A kedélyeket tovább borzolta, hogy az orosz-ukrán háború következtében az ukrán gabona és olajos növények kivitelének jelentős része a hagyományos és leghatékonyabb dél-ukrajnai kikötői útvonalról átterelődött az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamok szárazföldi útvonalaira. Magyarország teljes 2022. évi ukrán gabona- és olajosnövény-importja 3,5 millió tonna volt, míg a korábbi években megszokott ukrán import évente mindösszesen 40-60 ezer tonna körül alakult.
Az élelmiszeripar teljesítménye 2022-ben tovább emelkedett. Az összes értékesítés 2022-ben elérte a 6340 milliárd forintot, volumennövekedése pedig 5,4 százalékos volt. Ezenfelül a belföldi értékesítés volumene 1,2 százalékkal nőtt, a közvetlen külpiaci értékesítés volumenének növekedési üteme pedig 10,9 százalék volt, vagyis 2022-ben az exportnak köszönhetően bővült az élelmiszeripar teljesítménye.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben növeli a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegét, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó. A rendkívüli körülmények ellenére az agrárexport növekedett 2022-ben, ami kedvezően befolyásolta az egész nemzetgazdaság külkereskedelmi teljesítményét.
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleményét mondom el. 2022-ben Magyarország mozgásterét a hirtelen jött háborús helyzet és az arra adott szankciós válaszok miatti gazdasági helyzet korlátozta. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy a legfontosabb stratégiai céljainkról ebben az időben sem mondtunk le, így a nemzetegyesítés folytatásáról sem.
A külhoni magyar közösségek támogatására fordított források összege 2022-ben is mintegy 100 milliárd forint volt, ami több mint a tízszerese annak az összegnek, amelyet 2010 előtt a baloldali kormányzatok a nemzetpolitikára fordítottak.
Azt, hogy a külhoni magyarság támogatása 2022-ben is prioritás volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a járványhelyzet okozta korlátozások miatt ideiglenesen szüneteltetett programok is újraindulhattak. Így újraindult a Határtalanul! program, a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program is.
A külhoni magyar közösségek szülőföldön való boldogulása érdekében évek óta működő programok is folytatódtak. Így a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programja, amelynek keretében újabb fejlesztési támogatásokhoz jutottak a külhoni magyar vállalkozók.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével emellett további programok is megvalósulhattak. A csángó-magyar programok támogatása mellett 2022-ben is megvalósult a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram, amelynek keretében újabb diaszpórában élő magyar, illetve magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok kezdhették meg tanulmányaikat valamely magyarországi felsőfokú oktatási intézményben.
Mindezek jól mutatják, hogy a kormányzat számára az egységes nemzetben, egységes Kárpát-medencei térben való gondolkodás már számos területen megvalósul. Magyarország egy háborús konfliktussal és gazdasági kihívásokkal terhelt időszakban, a 2022-es évben is megmutatta, hogy a külhoni magyarság támogatása nem a körülmények függvénye. Minden magyar számíthat az anyaországra ebben a nehéz időben is.
A Vállalkozásfejlesztési Bizottság különvéleménye. A 2022-es költségvetés az újraindítás költségvetéseként került elfogadásra, melynek elsődleges célja volt, hogy az elmúlt évek kormányzati politikáját lehessen folytatni. A törvény elfogadását követően a gazdaság újraindítása a tervezettnél dinamikusabban alakult, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás, a bérek és a fogyasztás erőteljesen bővült.
(18.40)
A háborús konfliktus elhúzódása azonban jelentősen átalakította a prioritásokat. A 2022. év nagy részében a növekedés főbb mozgatórugói közé tartoztak: a fogyasztás és a beruházások bővülése, amelyeket a kormány több intézkedéssel is a védelme alá vett. A növekedést emellett elősegítette a beruházások magas aktivitási rátája, amelyet a kibővített családi otthonteremtési kedvezmény és az otthonfelújítási támogatás, valamint a nagy volumenben megvalósuló vállalati fejlesztések egyaránt magas szinten tartottak, ezáltal segítve az előző évi gazdasági növekedést.
Az Európai Ügyek Bizottságának különvéleménye. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos maastrichti kritérium teljesítése alóli mentesítést az uniós előírások, illetve a különleges jogrend rendelkezései továbbra is lehetővé tették az elmúlt évben; továbbá az Alaptörvényben meghatározott, az államadósság csökkentését előirányzó államadósság-szabály is érvényesült. Az európai uniós támogatások kapcsán a tavalyi évben is jelentős, összesen 1391 milliárd forint kifizetése történt meg a kedvezményezettek részére a költségvetésen keresztül, és ehhez jöttek még 480 milliárd forint értékben a közvetlen termelői támogatások és az agrárpiaci támogatások.
Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)