BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a mai napon elhangzott észrevételeket, véleményeket és a zárszámadásitörvény-javaslat általános vitájában, bizottsági tárgyalása során elhangzott észrevételeket is. Nagyon röviden reagálok a ma elhangzottakra.

Először is fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatot az Országgyűlés összes bizottsága az Alaptörvény tartalmi és formai követelményeivel összhangban valónak találta, és felidézném Windisch elnök úrnak a véleményét, aki azt mondta, hogy a zárszámadás valós képet fest a 2022. évi folyamatokról. Ezt mindig nagyon fontosnak tartom elmondani, hiszen igenis azt gondolom, hogy a zárszámadásnak van szerepe, a zárszámadás be kell hogy mutassa, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetéshez képest a tényleges folyamatok hogyan valósultak meg. Az önök előtt lévő valós számok azt tartalmazzák, hogy a tavalyi évben a magyar gazdaság 4,6 százalékkal bővült, folytattuk a felzárkózást az Európai Unió átlagához, és ezen felzárkózás együtt járt a munkahelyek számának megőrzésével  felidézném, hogy 4,7 millióan dolgoztak , és a reálbérek a magas infláció mellett is növekedtek.

Én azt gondolom, hogy a 2022. évet összességében sikeresnek tekinthetjük, természetesen azzal együtt, hogy számos területen sok feladat áll még előttünk. Mégis miért gondolom azt, hogy sikeres a 2022. évi költségvetés végrehajtása, noha  egyetértve Ander Balázs képviselő úrral  az önök előtt lévő számok érdemben eltérnek a költségvetés tervezésekor feltételezettektől? Azért mondom ezt, mert az eltérés meglátásom szerint nem tervezési hibára vezethető vissza, nem arra vezethető vissza, hogy a kormányzat nagyon rosszul mérte fel 2021 folyamán a 2022-es folyamatokat, hanem az önök által látott eltérések mögött alapvetően a 2022 elején kitört orosz-ukrán konfliktus, háborús konfliktus és az arra adott brüsszeli szankciós válaszok húzódnak meg okként. Ismétlem tehát: én nem gondolom, hogy a kormányzati gazdaságpolitikában olyan változások történtek 2022 folyamán, amelyek függetleníthetők lennének az említett háborútól.

Ismétlem tehát: meggyőződésem szerint nem tervezési hiba volt, hanem Magyarországon is éreztette hatását a háború és a rá adott szankciók folyamata. Miért mondom ezt? A háború következtében egész Európában visszaesett a gazdasági növekedés, csekélyebb értékű lett, az infláció az Európai Unió összes országában drasztikusan növekedett. Ezen folyamatok alól természetesen Magyarország sem volt kivétel, ezért látjuk azt Magyarországon is, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos növekedés helyett  idézőjelbe téve  csak 4,6 százalékos növekedés valósult meg, és természetesen Magyarországon is jelentősen növekedett az infláció, hasonlóan az említett más európai országokhoz. A balti országokban például a magyar inflációs rátánál is magasabb számokat láthatunk, az Európai Unió átlagos inflációs szintje 2022-ben mintegy háromszorosa volt a 2021. évinek.

Azt gondolom, hogy ez az a folyamat, a háború, a rá adott szankciós válaszok, amelyek szükségessé tették, hogy a kormányzat változtasson az eredeti elképzeléseken. Ander Balázs képviselő úrnak mondom, hogy én azt gondolom, hiba lett volna, hogyha ezekre a körülményekre a kormányzat nem reagál, nem hozza létre a Rezsivédelmi Alapot, nem védi meg az Európában egyik legalacsonyabb villamosenergia- és legalacsonyabb gázárat. Hiba lett volna, hogyha a kormányzat nem reagál, és év közben nem jön létre egy Honvédelmi Alap, amely a háború árnyékában, azt gondolom, nehezen megkérdőjelezhető. És hiba lett volna, ha például a nyugdíjak reálértékének a megőrzése érdekében a kormányzat nem hajt végre az év során két alkalommal is kiegészítő nyugdíjemelést. Ismétlem: a zárszámadás azt mutatja be, hogy az eredetileg az Országgyűlés által elfogadotthoz képest látott változásoknak mi az oka, és ezek a változások hogyan, milyen módon történtek.

És ha már azt mondtam, hogy véleményem szerint az előttünk álló feladatok mellett is összességében elértük az Országgyűlés által meghatározott célokat a 2022. évben, ezt azért mondom, mert a rezsicsökkentés eredményeit meg tudtuk védeni; a foglalkoztatottak szintje magas volt; a reálbérek az infláció mellett is növekedtek nemzetgazdasági szinten mintegy 2,5 százalékos mértékben; megőriztük a családtámogatások kiterjedt értékét és ahogy említettem, a nyugdíjak reálértékét is.

(19.00)

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azon túl, hogy kiegészítő nyugdíjemelések történtek, emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 2022 folyamán visszaépítésre került a teljes 13. havi nyugdíj, és a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésnek köszönhetően minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy nyugdíjprémiumot is kapott. Ezen kiadások mellett is az adósságrátát csökkenteni tudtuk, csakúgy, mint az államháztartási hiány mértékét. Ez utóbbi államháztartási mutatókat azért tartom fontosnak, mert a választási költségvetés vagy ilyen jellegű kifejezés a tisztelt Ház falai között a 2022-es zárszámadás kapcsán is elhangzott.

Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 2002-ben vagy 2006-ban, az akkori választási években a megelőző évhez képest mind az államháztartási hiány, mind az államadósság mértéke növekedett. Ezzel szemben 2022-ben mind az államháztartási hiány, mind az államadósság rátája 2021-hez képest csökkent. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az adósságráta a GDP 76,7 százalékáról 2022-re 73,9 százalékra mérséklődött.

Ha az adósságot említettem, akkor hadd zárjam a hozzászólásomat azzal, hogy természetesen 2022-ben is voltak olyan folyamatok, amelyekre a kormánynak reagálnia kellett, adott esetben kiegészítő intézkedésekkel, és amely folyamatok feladatot jelentenek számunkra a következőkben is.

Ander Balázs képviselő úr két olyan tényezőt emelt ki, ahol egyetértek képviselő úrral, feladatunk van, az egyik a demográfiai fordulat. Azért első helyen meg kell említsük, hogy 2010-11-ben a magyar termékenységi ráta érdemben alacsonyabb volt, mint a visegrádi országok átlaga vagy mint az európai uniós átlag. Azt látjuk, hogy a magyar termékenységi ráta nagyobb mértékben emelkedett, mint a kontrollként használt visegrádi országok vagy európai uniós termékenységi ráta is.

Megőriztük a kiterjedt családtámogatási rendszert a Covid idején, és megőriztük a háború idején is. De természetesen messze vagyunk a kívánt 2-es termékenységi ráta feletti szinthez képest, éppen ezért azt gondolom  ellentétben képviselő úrral , hogy a kormányzatnak van üzenete azok számára, akik gyermekvállalásban gondolkodnak, akik nem szeretnék, hogy a gyermekvállalás egyet jelentsen az elszegényedéssel, és van üzenete a kormányzatnak azon családok számára is, akiknek még nincsen gyermeke, akik gyermektelenek.

A CSOK Plusz, azt gondolom, egy erős üzenet. Ismét elmondom, hogy a CSOK Plusz lehetőségével a családok élhetnek, és ha gyermeket vállalnak, akkor a gyermekektől függően nemcsak alacsony kamat fizetése biztosított, hanem a fölvett hitel tőkerészének az elengedése is. Ez egy nagyon komoly segítség, de említhetném a babaváró hitelt, vagy említhetném a családpolitikai eszközök többi elemét is. Ezen családpolitikai lépések megismerhetők a 2022. évi zárszámadásból, de megismerhetők a 2023-as, idei kormányzati tervekből is, és a 2024-es költségvetésben is a családpolitikai intézkedések kiadási fedezetét biztosítani fogjuk.

Végül, amiben szintén egyetértek képviselő úrral, az az államadósság kérdése. Hangsúlyozom, hogy az államadósság mutatói közül talán legfontosabb az államadósság GDP-arányos szintje. Az európai uniós statisztikai adatok alapján azért képviselő úr nyilván tudja, hogy 2002-2010 között egyetlenegy év sem volt, amikor a GDP-arányos államadósság ne növekedett volna, és 2011-től 2019-ig egyetlenegy év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságráta ne csökkent volna  pont ellentétes az előjele.

Tehát ebben maximális egyetértés van közöttünk, sőt az Országgyűlés az Alaptörvényben azt rögzítette, hogy a mindenkori kormányoknak olyan költségvetést kell készíteni és végrehajtani, ami az adósságráta, a GDP-arányos adósságmutató csökkenését eredményezi. Ez alól kivétel a gazdasági visszaesés, illetőleg különleges jogrend esetén lehetséges.

Ezt a követelményt a kormányzat tartotta, és nagyon bízom abban, hogy a következő években is az adósságráta csökkenni fog. Természetesen az adósság finanszírozási költsége az infláció növekedésével Magyarországon is, de például Németországban is meg az Egyesült Államokban is növekedett. De ismétlem, abban egyetértésben vagyunk  mindnyájan, azt gondolom  képviselő úrral, hogy az adósságrátát csökkenteni kell, pont azért, hogy az adósságráta finanszírozási költségei is csökkenjenek.

Ezen túl felhívom képviselő úr figyelmét arra, hogy az adósság állományán belül a külföldiek részaránya ma érdemben alacsonyabb, mint 2010-ben volt. 2010-ben 50 százalék fölött volt a devizaadósság aránya, most ez 30 százalék alatt van, a lakosság finanszírozási aránya pedig jelenleg bőven 20 százalék fölötti, szemben a 2010-es 2-3 százalékponttal.

De ismétlem, a zárszámadás tényszerű tavalyi adatai mellett alapvető közös célunk kell hogy legyen, hogy az adósságrátát csökkentsük. Én abban bízom, hogy ez az adósságráta-csökkenés úgy tud megvalósulni, hogy mellette a magyar gazdaság a következő években folytatni fogja a növekedési pályát, és ennek is köszönhetően meg tudjuk őrizni a magas foglalkoztatottsági szintet és az ehhez kapcsolódó pozitív folyamatokat, akár a reálbér-növekedésre, akár a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, vagy a családtámogatások biztosítására fókuszáljuk az erőforrásainkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)