DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek során sikeresen újítottuk meg a magyar felsőoktatást, innovációt, szakképzést és felnőttképzést. A kormány szándéka világos valamennyi szakterületet érintően: a legjobb és a leginkább hozzáértő, világviszonylatban is versenyképes szakemberek oktatása és helyben tartása a cél, hiszen tudjuk, mindezek révén formáljuk a jövőt, Magyarország és kultúránk megőrzését és nemzetközi térben történő erősödését is ezzel szolgáljuk.

A mai magyar felsőoktatás olyan diplomás szakembereket képez, akik megfelelő gyakorlati tapasztalattal tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és Magyarország tudásgazdaságát, tudásgazdagságát bővítik, valamint fokozzák a magyar innovációt és a magyar kreativitást. A megújult szakképzési rendszer mestereket ad a gazdaság szereplőivel együttműködésben megvalósuló duális képzésnek köszönhetően. A felnőttképzés pedig egyfajta gyors reagálás a folyamatosan változó környezetre és gazdasági igényekre.

Az elmúlt években mind a négy terület megújult, és ma már az egymással szorosan összefüggő rendszerek egy erős, korszerű bázisként szolgálják a magyar gazdaságot. Mostanra elmondhatjuk azt is, hogy a hazai képzések kiválóságát a beruházók is elismerik; elismerik, hogy így befektetéseik megvalósítását illetően is a magyar munkavállalókban gondolkodnak elsődlegesen. Ez a magyar kormány támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg.

Különösen fontos a kormány támogató jelenléte azokban az időkben, amikor hazánkat és a benne élő állampolgárainkat folyamatos támadás éri Brüsszel részéről; szuverenitásunkat, önrendelkezésünket és sikereinket kell megvédeni.

A magyar sikerek egész Európa sikerét is szolgálják. Ehhez ugyanakkor támogatói közegre van szükség, nemcsak hazai, hanem európai szinten is. Az Európai Unió eredeti céljaival ellentétes, hogy míg együttműködésre és közös fejlődésre törekszünk, addig az Európai Bizottság hazánkat diszkriminatív módon próbálja korlátozni a szabad tudásáramlás és az egyenlő hozzáférés tekintetében. A magyar állampolgárok oktatáshoz való szabad hozzáférésének, valamint a tudományos szabadságnak a korlátozása nemcsak magyar, hanem uniós szinten is visszavetik az európai versenyképességet.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar diákokat, kutatókat ne érje hátrány, úgy, hogy közben az ellenzék tudatosan hamis információkat ad Brüsszelnek. Folyamatosak a nemzetközi csereprogramok, most ősszel is ötezer diák és oktató, kutató van külföldi ösztöndíjon. Ez az eddigi arányoknak megfelelő. Jövő nyárig minden mobilitási program biztosított, a modellváltott egyetemek esetében is, hiszen a kormány és a Tempus Közalapítvány 1,8 milliárd forintos mobilitási forrást biztosított a programokhoz.

Azonban Brüsszel továbbra is küldözgeti a diktátumait. Egyik legutóbbi elvárásuk például az volt, hogy az egyetemek vezetőit ki kell zárni a kuratóriumi tagok közül. Jelenleg 12 rektor vagy volt rektor tagja a fenntartó testületeknek. Teljesen szürreális, ami történik.

A magyar egyetemi modell autonóm, versenyképes, a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálja. Nemzetünk szuverenitásához azonban elengedhetetlen, hogy egyetemeink ezen értékek bástyái legyenek. A felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti hatáskör. Az elmúlt években ebbe az irányba léptünk előre, amit az eredmények is mutatnak, és bármennyire is ezt akarják Brüsszelből, erről az útról nem térünk le.

Ami a Horizont-programot illeti: a kormány azonnali 5 milliárdos támogatást nyújtott a magyar egyetemek kutatói programjainak előfinanszírozására. A segítséget azok az egyetemek kapják, amelyeket Brüsszel diszkriminatív döntése kizárna a Horizont kutatási együttműködésekből. Így társult tagként 9 magyar egyetem 12 pályázata esetében nyílt erre lehetőség. Nem hagyjuk cserben a magyar kutatókat és hallgatókat.

Mindemellett álljon itt, tisztelt Országgyűlés, hogy az elmúlt években a felsőoktatás, a szakképzés, az innováció és a felnőttképzés területén milyen sikereket értünk el. A felsőoktatásban az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be: míg a folyamat elindulásakor 7 magyar intézmény szerepelt a nemzetközi rangsorok legjobb 5 százalékában, mára már 12 intézményünk jutott be az elit körbe, azaz szerepel a világ 30 ezer intézménye, egyeteme közül a legjobb 1500-ban. És ha a szakrangsorok csúcsteljesítményeit nézzük, akkor ez a szám 13 egyetemre emelkedik, mi több, a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 1 százalékában szerepel.

A rangsorokban való előrelépés azonban nem öncélú, hiszen ez azt jelenti, hogy erős, igen, az egyre erősebb nemzetközi versenyben, melyben hasonlóan a gazdasági teljesítményhez, Európa visszaszorul, lépünk előre az oktatási kiválóságban, ami egyetemistáink érdeke, lépünk előre a kutatásokban, ami a magyar gazdaság érdeke, és javul a nemzetközi hallgatóvonzó képességünk is, ami pedig Magyarország konnektivitását támogatja.

Fontos előrelépés az is, hogy 2018 és ’22 között jelentősen, 78 százalékkal nőtt a minőségi publikációk száma az egyetemeken. Ez jelzi, hogy egyre több magas színvonalú kutatás zajlik a magyar felsőoktatási intézményekben.

Az elmúlt években a szabadalmi bejelentések száma is jelentős növekedést mutatott: 2018 óta a számuk megnégyszereződött, elérte az elmúlt évben a közel száz bejelentést.

A világ kiszámíthatatlansága ellenére az új modell egyszerre biztosítja a kiszámítható, duplájára emelt finanszírozást, amelynek kapcsán jövőre már minden második forint az oktatási, kutatási, felzárkóztatási, tehetséggondozási teljesítmény alapján jut el az egyetemekhez, biztosítja a felsőoktatáshoz, innovációhoz szükséges rugalmasságot, és igen, minden hamis támadás ellenére erősíti az egyetemi autonómiát, ami nemcsak alaptörvényi garancia, hanem a mindennapok valósága mind az oktatás, kutatás, mind a közfeladathoz rendelt vagyon, mind pedig a fenntartóból megrendelővé váló állam vonatkozásában.

A megújult felsőoktatás sikerét jelzik az idei felvételi számok is, ami azt jelenti, hogy egyre többen kívánnak a felsőoktatás sikeréből részesedni, hiszen 33 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest a felvettek száma, közel 107 ezer diák iratkozott be a magyar egyetemekre; tízből nyolc állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait; átlagosan egy képzési időben 6 millió forinttal támogatja a magyar állam a képzéseket, mely nemcsak európai, hanem világszinten is kimagasló. Sőt mi több, minden második diák vidéki egyetemekre iratkozott be, és igen, a gazdaság szempontjából fontos műszaki, természettudományi, mérnök-informatika területen 39 százalékkal nőtt a felvettek száma. Mindemellett 3 százalékkal csökkent a lemorzsolódás, azaz az egyetemet idő előtt abbahagyó diákok száma. És a magyar felsőoktatás nemzetközileg is vonzóképes, hiszen 42 ezer külföldi diák tanul hazánkban 180 országból. Az elmúlt tíz év alatt megdupláztuk a számukat.

Tisztelt Ház! A felsőoktatás előrelépése kéz a kézben halad a magyar innovációs teljesítménnyel. Ezt erősíti a tavasszal elfogadott Neumann János-program is, melynek célja az egyetemek, a kutatóhelyek és a gazdaság összekapcsolása.

(11.10)

Ennek egyik legfontosabb szerepe a térségi gazdasági együttműködés erősítése. A Neumann János-program keretében közel 80 milliárd forint kutatói és innovációs támogatás áll rendelkezésre az idei évben. Tudjuk, míg Magyarország ma lakosságszámát tekintve a 96. helyen áll, GDP-t tekintve a 49. helyen áll, az innovációs teljesítményünk 33. a világon. Az elmúlt évben ebben előre léptünk egyet, és az európai rangsorokban is az átlagos, feltörekvő kategóriából európai innovátor kategóriába jutottunk, mi több, a gyártási csúcstechnológiák alkalmazásában pedig mindössze 4, azaz négy ország előz meg minket, azaz az 5. helyen szerepelünk.

Azaz Magyarország nem összeszerelő üzem, hanem a világ egyik gyártási csúcstechnológiákat alkalmazó nemzete, amely egyszerre jelenti a nyugati és keleti gazdaságok találkozási pontját, és biztosítja az ehhez szükséges innovációt és a kutatókat, szakembereket. Ezen cél elérése érdekében újítottuk meg a magyar kutatási hálózatot, hogy kutatásaink egyszerre erősödjenek meg a nemzetközi erőtérben is, mindeközben azonban a magyar gazdaság és társadalom érdekeit szolgálják, különösképpen is az egészséges élet, a digitalizáció, a zöldátállás és a védelmi ipar tekintetében.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy jó döntés az innovációt támogatni, az innovációba fektetni, mint az októberben kihirdetett két magyar Nobel-díj, amit két kiváló magyar kutatónk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc kapott. Ma az a feladatunk, hogy a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei itthon is megkapják azokat a lehetőségeket, amivel hasonló sikereket érhetnek el, szolgálva a jövő gazdasági és társadalmi igényeit.

Tisztelt Képviselők! Az idei ősz hatalmas sikereket hozott a magyar szakképzésnek. A lengyelországi Gdanskban, ahol az Európa-bajnoki cím mellett öt arany-, egy ezüst-, négy bronzérmet és hét kiválósági érmet hoztak el a magyar fiatalok, az országok rangsorában, 32 ország közül a 2. helyen szerepeltünk Svájc mögött, Ausztriát megelőzve. Bátran kijelenthetjük, hogy a magyar szakképzés nemcsak felkészült a digitalizáció korszakára, hanem jelesre is vizsgázik belőle, hiszen olyan területeken nyertünk aranyérmet, mint informatika, rendszerüzemeltetés vagy akár webfejlesztés, de jól szerepeltünk a robotikában, és bronzérmesek lettünk mechatronikában.

A kormány kiemelt feladatának tekinti a tudásalapú gazdaság megteremtését, ezáltal Magyarország versenyképességének javítását, ennek pedig alapja a jól képzett, munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes munkaerő. Arra törekszünk, hogy minél több fiatal szerezzen szakmát és képesítést, ennek érdekében újítottuk meg 2020-ban a teljes szakképzési rendszert, és a tapasztalatok egyértelműen azt mutatják a kézzelfogható előnyöket látva, hogy mind a szakképző intézmények vezetői, oktatói, mind pedig a tanulók, szülők is egyre nyitottabbá váltak az új szakképzési rendszerrel és az ott bevezetett változásokkal szemben.

Ma Magyarországon tízből hat tanuló szakképzésre jár. Mindezek mellett  reményeink szerint  hosszú távon is hatással lesznek az olyan, a szakképzés népszerűségét növelő intézkedések, mint a bevezetett ösztöndíjrendszer, a digitális tananyagfejlesztés, a projektoktatás és a duális, szorosabb együttműködés a vállalatokkal és az egyetemekkel.

(Dr. Tiba István elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

A digitális eszközök használatának ismerete ma már nem előny, hanem alapvető elvárás szinte minden területen, ezért folyamatosan zajlik a szakképzés digitalizálása, mi több, a szakmai vizsgák tekintetében áttértünk a digitális vizsgáztatásra. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy mindezek mellett a szakképzésből ma egyenes út vezethet a felsőoktatásba; az idei felvételinél 74 százalékkal többen kaptak felvételt az egyetemekre, mint a tavalyi év során.

Tisztelt Országgyűlés! A felnőttképzés területén az egyik legfontosabb változás a mikrotanúsítványok rendszerének közeljövőben történő bevezetése, amely a szakképzésben, a felsőoktatásban vagy a felnőttképzésben elvégezhető rövid képzést igazoló dokumentum lesz, a felsőoktatásban egy adott kurzus, a szakképzésben egy tantárgy, a felnőttképzésben egy adott tananyagegység sikeres elvégzését igazolja majd. Például egy autószerelő beiratkozhat az elektromos autókra vonatkozó tananyagegységek elvégzésére a szakképzésben, egy programozó pedig felvehet egy új programozói nyelv elsajátítására szolgáló kurzust valamelyik felsőoktatási intézményben. A mikrotanúsítványok ezáltal kiemelt szerepet tölthetnek be az oly fontos, élethosszig tartó tanulásban.

Tisztelt Ház! Összességében a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mindháromnak fontos szerepe van a magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő-utánpótlás biztosításában, az innováció pedig szorosan összefonódik mindhárom területtel. A felsőoktatás és a felnőttképzés lehetőséget teremt az innovációhoz szükséges új tudás és kutatási eredmények előállítására. Emellett az innováció által létrehozott új technológiák és folyamatok gyakran új szakképzési igényeket generálnak, mivel a munkavállalóknak lépést kell tartaniuk az új technológiákkal.

Ez a kölcsönhatás hozzájárul a munkaerő és a gazdaság versenyképességének fenntartásához és növeléséhez, valamint Magyarország innovációs teljesítményének fokozásához. Célunk pedig nem kevesebb ezen a területen, mint hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb száz egyeteme, három egyetemünk, amely Európa legjobb száz egyeteme között van; tíz végzett hallgatóból legalább nyolc hallgató képesítése feleljen meg a regionális munkaerőpiaci elvárásoknak; emeljük 80 ezerre a nemzetközi diákok számát; érjük el, hogy a mostani 10 ezer, a nemzetközi mobilitási programban részt vevő hallgató számát megduplázzuk legalább 20 ezerre; Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb tíz innovátora és a világ legjobb huszonöt innovátora között; 2030-ra minden magyar kis- és középvállalkozás innováljon, minden harmadik működjön együtt egyetemekkel, a szabadalmak számát pedig duplázzuk meg; minden hetedik gyermek válassza a magyar szakképzést, minden harmadik szerezzen szakmát a diploma után is; minden, szakképzésben részt vevő diák duális képzésben tanuljon; minden fiatal legalább egy részszakmával rendelkezzen; a felnőttképzésben részt vevők kétharmada végezzen olyan képzést, amely a piaci szereplők által igényelt tudástartalomra fókuszál.

Tisztelt Országgyűlés! A ma itt, önök előtt fekvő törvényjavaslat a fenti célok eléréséhez visz közelebb a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az innováció, tudománypolitika területén. A top egyetemi stratégiát szolgálja, hogy Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásai az eddigi szakmai együttműködés mentén kiemelt támogatást kapnak, valamint a kutatási együttműködés, a projekt egészségügyi alkalmazására tekintettel, összekapcsolásra kerül a Semmelweis Egyetemmel.

Az egyetemek részére olyan vagyonjuttatást biztosítunk, amely szolgálja az oktatási, kutatási kiválóság erősödését, tesszük ezt a Széchenyi István Egyetemnél, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem esetében is, ahol közfeladat ellátásának érdekében vagyonjuttatást biztosítunk az oktatói, hallgatói élet kiteljesítésére. Bevezetésre kerül a rokon képzési terület fogalma, amely az egyes hasonló képzéseken teszi lehetővé a könnyebb átjelentkezést, például a műszaki, informatikai, mérnöki területen.

A Neumann János-program továbbviteleként még erősebben ösztönözzük az egyetemek, a kutatóhelyek és a gazdaság együttműködését. Ennek keretében fontos tudni, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése mint közfeladat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz kerül. A módosítás célja azon lehetőség megteremtése, hogy a kutatás-fejlesztési projekt esetében annak piaci hasznosíthatóságával kapcsolatos szakvéleményt is kérhessen a kérelmező, de csak abban az esetben, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt kifejezetten előírja. Ebben az esetben a minősítés során megkért szakértői vélemény külön tartalmazni fogja a piaci hasznosíthatóságra vonatkozó szakértői álláspontot.

A javaslat annak érdekében, hogy 2030-ra legyünk Európa legjobb tíz és a világ legjobb huszonöt innovátor országa között, a magyar kutatási hálózat kezdeményezésére módosítja a kutatóintézet-hálózat elmúlt időszakokban már megnevezett rövid megnevezését, valamint további módosításokat eszközöl a kutatási hálózat irányításának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében a gyakorlati tapasztalatok alapján

A Neumann János-programban meghatározott stratégiai cél, hogy a kutatási eredményeink gazdasági hasznosíthatósága minél nagyobb mértékben valósuljon meg az egyetemeken és a kutatóintézetekben. A technológiai transzfer egyik kiemelt módja a kutatási eredmény hasznosítására létrehozott hasznosító vállalkozások alapítása.

(11.20)

A módosítás célja, hogy a költségvetési szervként működő kutatóhelyek, elsősorban a Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjai és önálló kutatóintézetei, valamint az állami felsőoktatási intézmények esetében gyorsabbá és egyszerűbbé váljon a hasznosító vállalkozások alapítása. A kutatók számának erősítését és szabadalmi teljesítményük javulását szolgálja, hogy megerősítjük a kooperatív doktori képzést, és ennek érdekében utaljuk az egyetemek hatáskörébe, megfelelő finanszírozási keretet biztosítva az új nemzeti kiválósági programot és a kooperatív doktori programot.

A képzések munkaerőpiaci megfelelősége érdekében a szakképzés és a felsőoktatás összekapcsolását erősíti, különösen is a műszaki, természettudományi, mérnök-informatika területén, hogy a technikumi képzésben részt vevők az utolsó évükben megfelelő előremenetel esetében előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek a képzési együttműködésben lévő felsőoktatási intézménnyel. A magyar gazdaságnak és az országnak szüksége van arra, hogy a szakképzés és a felsőoktatás még szorosabb együttműködésével egységben segítse a fiatalok naprakész, minőségi, megfelelő tudásának biztosítását.

Mindemellett szintet lép a felsőoktatás azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények számára lehetővé válik rövid, a munkaerőpiaci kihívásokra gyorsan választ adni tudó mikrotanúsítványhoz vezető rövid képzések felajánlása hallgatóik és mások számára egyaránt. A tervezet az európai uniós fogalomhasználat lekövetése érdekében pontosítja az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés definícióját. Mindemellett a javaslat számos további törvény módosítására tesz javaslatot.

A magyar felsőoktatás, innováció, kutatás, szakképzés és felnőttképzés erősítése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)