DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Reagálva képviselő úr felszólalására: én az elmúlt egy évben olyan helyzetet nem láttam Magyarországon, ahol a helyi közösség kikövetelte volna egy akkumulátorgyár megépítését. Én sokkal inkább azt tapasztalom sajnos, hogy a helyben élők tiltakozásukat fejezik ki, amikor egy kormányzati diktátum megszületik, és a kormány teljes mértékben semmibe veszi ezeket a tiltakozásokat. Azt is látjuk sajnos, ez a mai valóság, hogy minden szempontból kedvez ezeknek a már működő, rendkívül veszélyes és környezetszennyező cégeknek, és bizony még azokat a jogszabályi lehetőségeket sem használja fel, amelyek egyébként már most is meglennének ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a természeti kincseinket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy egészen egyértelműen és világosan tudom mondani, az LMP frakciója támogatni fogja ezt a javaslatot. Úgy tudom összegezni, hogy ez egy jó irányba tett bátortalan és bizonytalan lépés, de a jó irányba történik, mindenképpen meg kell tenni ezt, ezért támogatni fogjuk. Valóban egy európai uniós irányelv átültetéséről van szó, amely azt célozza, hogy a Magyarországon működő gazdasági szereplők, cégek felelősségvállalását próbáljuk erősíteni a környezeti fenntarthatóság szempontjából, illetve információhoz jussunk hozzá, olyan információkhoz, amelyeket egyébként sok esetben, még mondjuk, konkrét szennyezés gyanúja esetén sem érhetnek el az érintett polgárok ma Magyarországon.

Ugyanakkor mindenképpen reagálnom kell a kormánypárti vezérszónokok által elmondottakra. A Fidesz vezérszónoka, Bánki Erik szuverenitási kérdéseket említett. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ezekről a kérdésekről beszélni, és alapvető szuverenitási kérdés, hogy meg tudjuk őrizni a természeti erőforrásainkat, hogy meg tudjuk óvni a vízkincsünket, meg tudjuk óvni a termőföldet, meg tudjuk óvni az egészséges természeti környezetet. Azt gondolom, hogy ezt nem egyfajta brüsszeli diktátumként kellene felfogni, hanem ez alapvető nemzeti érdek, és ilyen szempontból alapvető nemzeti kötelezettségünk, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek által ezt meg tudjuk tenni, gyermekeink jövőjét ilyen módon is tudjuk biztosítani. Ha látjuk ma Magyarországon a valóságot, azt, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk, akkor bizony elmondhatjuk, hogy óriási a baj, és rengeteg tennivalója van alapvetően nyilván a kormánynak, de mindannyiunknak, akik itt az Országgyűlésben tevékenykedünk, hogy fellépjünk a most látható jelenségek ellen.

Mi történik ma Magyarországon? A kormány alapvetően a szavak szintjén beszél a fenntarthatóság fontosságáról, zöldnek állítja be a saját politikáját, a másik oldalon meg egészen elképesztően, mondhatjuk, mérték nélkül hívja be a különböző, jellemzően idegen ipari szereplőket, és nem lép akkor, amikor egyébként sorozatosan ezek a cégek megsértik a magyar jogszabályokat, szennyező módon működnek, robbanásokat, tűzeseteket látunk ezekben az üzemekben, vagy éppen a kormányhivatalok nem követelik meg a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását. Lehete a magyar kormány zöldelköteleződéséről beszélni, ha ki kell mondanunk, hogy a hatalmas kapacitású gödi akkumulátorgyár már öt éve környezethasználati engedély nélkül működik.

Éppen ennél az akkumulátorgyárnál volt az, hogy helyi civilek kimutattak veszélyes anyagokat a talajvízből, és amikor megpróbáltak információhoz jutni, éppen a magyar kormánnyal, a Belügyminisztériummal kellett pereskedniük a helyi érintett civileknek, hogy információt kapjanak arról, hogy milyen szennyezés történt vagy nem történt a gödi akkumulátorgyár környékén. Ez egészen elképesztő, és nyilvánvaló az a szándék és az lenne a megfelelő jogalkotási feladat és cél, hogy fel se merülhessen, hogy ilyen jellegű információkat eltitkol akár a magyar hatóság vagy éppen egy ilyen cég. A gödi gyár esetében pontosan a civilek által indított perből derült ki, hogy mivel nem írta elő a kormányhivatal a környezethasználati engedély megszerzését, ezért nem is vizsgálták a gödi gyár esetében a talajvizet, nem vizsgálták a különböző szennyezések potenciális lehetőségét, sőt évekkel ezelőtt az úgynevezett monitoringkutakat is betemették. Na, ez az, amikor a valóság megmutatja, hogy ugyan azt állítja a kormány, hogy ezek a cégek ma szigorú környezetvédelmi szabályok betartásával működnek, ezek valótlan állítások.

Hasonlóképpen egyébként éppen a napokban kapott engedélyt Iváncsa területén egy olyan üzem, amely akkumulátorcellák tesztelésével kíván foglalkozni. Nyilván ennek is megvannak a nagyon egyértelmű környezeti kockázatai, és itt sem írta elő a környezethasználati engedély megszerzését a kormányhivatal.

De hogy ne csak ellenzéki kritikák hangozzanak el az Országgyűlésben, a Magyar Tudományos Akadémia egyik csoportja is kifejezte a kritikáját nagyon kritikus hangvételű közleményében a kormány akkumulátoripari befektetésével kapcsolatos kockázatokról. De hasonlóképpen a Magyar Mérnöki Kamara is komoly kritikákat fogalmazott meg, amelynek a lényege az volt, hogy gyakorlatilag kaotikus az akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása. Egyébként számos szakmai és civil szervezet kifejezte az aggodalmát amiatt, ami történik, és amiatt, amitől tartanunk kell.

Egyértelmű, hogy ezek a távol-keleti befektetők általában olyan rend szerint működnek, hogy megvizsgálják egy adott befektetési környezetben, egy országban, hogy ők mit tehetnek meg. Ők a saját profitszerzésüket tartják a legfontosabbnak, tehát el fognak menni a falig. Ha azt látják a mai magyar valóságban, hogy ezek a meglévő cégek megsérthetik a jogszabályokat, mert csak jelentéktelen bírságokat kapnak, ha nem követeli meg a kormányhivatal vagy a hatóság a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat, akkor élni fognak úgymond ezzel a lehetőséggel, és az ő példájuk nyomán az összes többi cég is pontosan így fog eljárni. Ezért mondjuk azt, hogy szükség lenne a már működő cégek esetében is valóban szigorú szabályok érvényesítésére és ezeknek a szigorú szabályoknak a betartatására.

Nacsa képviselő úr szavaira szeretnék még röviden reagálni, de sajnos éppen nincs benn a teremben. Én is hívő keresztény vagyok, hozzám közel áll a teremtésvédelem fogalom használata, a teremtésvédelem mint megfogalmazás. Azt megkérdezném azért Nacsa képviselő úrtól, megint csak megnézve a mai magyar valóságot, hogy az a helyzet, amikor egy magánbefektető cég egy olyan tervet engedélyeztet egyébként múlt évben kétszer Magyarországon, amellyel például az aligai magaspartot részben ledózerolnák azért, hogy nagyobb telkeket tudjanak kialakítani, tehát a profitot még jobban tudják maximalizálni, az megfelele a felelős nemzeti és egyébként keresztény elveken működő kormány elveinek. Tehát megtörténhete az, hogy egy több millió éves természeti kincset, egy nemzeti szimbólumot megcsonkítsanak azért, hogy magánbefektetőknek több pénz üsse a markát? Azt gondoljuk, hogy nem.

Ezért gondoljuk azt, hogy nagyon súlyos problémák vannak a mai jogszabályi környezetben, és ezért van, hogy valójában szigorítani kéne ezeket a jogszabályokat, hogy ilyen még csak meg se fordulhasson a különböző magánbefektetők fejében. Ezért gondoljuk azt, hogy nem helyes az az iparpolitika, amely idegen befektetők kiszolgálására, ilyen jogszabályi környezetben egészen elképesztő mértékű támogatást ad, és bizony nem kellően következetes, amikor megtörtént a baj.

Összességében viszont azzal szeretném zárni a felszólalásomat, amivel kezdtem is: ez a javaslat amúgy egy jó irányba tett lépés, az LMP országgyűlési frakciója támogatni fogja. Köszönöm szépen.

(14.40)